Az iskolák lehetőséget teremtenek az egyházak számára, hogy szolgálják a társadalmat, a nemzetet – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 22-én Hódmezővásárhelyen.

Az iskolák ugyanakkor lehetőséget teremtenek a megújulásra is azzal, hogy a mai modern világ a gyermekek kérdéseivel, vágyaival, gondjaival megjelenik az egyházi közösségekben – mondta a politikus a hódmezővásárhelyi református közoktatás újraindulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten, a felújított műemlék Református Ótemplomban.

Az istentiszteletet követő konferencián a miniszter hangsúlyozta, olyan korszak előtt állunk, amelyben az egyházi és az állami oktatás együttműködése a kölcsönös segítségen alapulhat. Van mit tanulni egymástól például az oktatásszervezés vagy az oktatási módszerek terén – tette hozzá. Balog Zoltán komoly lehetőséget lát az egyházak szerepvállalására a szakoktatás, a szakképzés területén. A tárcavezető kifejtette, az egyházi oktatás hagyományos terepe a gimnázium volt. A leszakadó világ, az alsó középosztály peremén ingadozó családok gyermekeinek képzése azonban valódi missziói szerepvállalás lehet. A jövő Magyarországát nélkülük nemhogy építeni, de életben tartani sem lehet. A politikus kitért arra is, hogy a következő uniós finanszírozási ciklusban 100 milliárd forintos forrás áll majd rendelkezésre az egyházak szociális, egészségügyi, oktatási intézményeinek fejlesztésére.

 Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök azt mondta, hogy míg a rendszerváltás követően elsősorban a visszakapott ingatlanoktól függött az, hol indult egyházi iskola, ma már ott kerül egyházi fenntartásba egy intézmény, ahol a szülők és a pedagógusok túlnyomó többsége igényli azt. Közölte: a baloldali kormányok időszakával ellentétben – amikor az állam gyakran nem teljesítette vállalásait – ma már nincs negatív diszkrimináció e téren. A püspök – Balog Zoltán felvetésére reagálva – jelezte, az egyházmegye nyitott arra, hogy Hódmezővásárhelyen magas szintű szakképzőintézményt indítson. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta, míg a rendszerváltáskor egyáltalán nem volt evangélikus közoktatási intézmény, mára 73 ilyen működik. Nem azt kell megmagyarázni, miért vesz részt az egyház a közoktatásban, inkább az szorul indoklásra, miért nem lehetett ott negyven évig – tette hozzá. A püspök felvetette, érdemes lenne gondolkodni azon, a keresztény egyházak miként foghatnának össze az állami intézményekben folyó hitoktatás terén. 

Győri József, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona igazgatója kifejtette, az egyházi iskolák alapítása és működtetése során oda kell figyelni a tényleges és valós igényekre. Fontos feladat az egyensúlyt megtalálni a szakmaiság és a lelkiség között, például a diákok felvétele során.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Partnerséget ajánl a kormány a cigányságnak – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere február 21-én Miskolc lyukóvölgyi városrészében, ahol közösségi házat adott át.

Balog Zoltán kifejtette: a kormány azon az állásponton van, hogy a romák olyan magyar állampolgárok, akiknek segítségre van szükségük, és ezért “elvárhatjuk azt, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel”. A Lyukóvölgyi Közösségi Ház épp azért van, hogy ezt megtanítsák az itt élőknek. Mert “az akarást is meg kell tanítani” – hangsúlyozta a miniszter. Ha valaki meghallja Lyukóvölgy nevét, nyomorúság, emberi szenvedés, bűnözés jut az eszébe. Vannak, akik lemondanak ezekről a területekről, de “ez nem az a kormány, nem az a városvezetés” – fogalmazott Balog Zoltán.

A tárcavezető kitért arra, hogy a magyarországi cigányság kérdésében súlyos félreértések vannak: az egyik ilyen az, amikor valakik azt állítják, hogy a cigányság valamennyi tagja bűnöző, kizárólag a rendvédelmi szerveknek van feladatuk ezen a téren. Egy másik téves elképzelés, amikor azt mondják, a cigányok kizárólag áldozatok, kötelességünk rajtuk segíteni – tette hozzá. 

Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere arról beszélt, hogy a közbiztonság mellett a felzárkózás is kiemelten fontos. Közölte, a Lyukóvölgyi Közösségi Házat 42 millió forintból újították fel és bővítették is. Ebből 35 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Partnerséget ajánl a kormány a cigányságnak – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere február 21-én Miskolc lyukóvölgyi városrészében, ahol közösségi házat adott át.

Balog Zoltán kifejtette: a kormány azon az állásponton van, hogy a romák olyan magyar állampolgárok, akiknek segítségre van szükségük, és ezért “elvárhatjuk azt, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel”. A Lyukóvölgyi Közösségi Ház épp azért van, hogy ezt megtanítsák az itt élőknek. Mert “az akarást is meg kell tanítani” – hangsúlyozta a miniszter. Ha valaki meghallja Lyukóvölgy nevét, nyomorúság, emberi szenvedés, bűnözés jut az eszébe. Vannak, akik lemondanak ezekről a területekről, de “ez nem az a kormány, nem az a városvezetés” – fogalmazott Balog Zoltán.

A tárcavezető kitért arra, hogy a magyarországi cigányság kérdésében súlyos félreértések vannak: az egyik ilyen az, amikor valakik azt állítják, hogy a cigányság valamennyi tagja bűnöző, kizárólag a rendvédelmi szerveknek van feladatuk ezen a téren. Egy másik téves elképzelés, amikor azt mondják, a cigányok kizárólag áldozatok, kötelességünk rajtuk segíteni – tette hozzá. 

Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere arról beszélt, hogy a közbiztonság mellett a felzárkózás is kiemelten fontos. Közölte, a Lyukóvölgyi Közösségi Házat 42 millió forintból újították fel és bővítették is. Ebből 35 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Tízmilliárd forintot fordít a kormány az országos köznevelési infrastruktúra-fejlesztésre, amelynek részeként uszodák, tornatermek, tantermek újulhatnak meg és épülhetnek. Ezen kívül óvodafejlesztésre is sor kerül – jelentette be az emberi erőforrások minisztere február 21-én a miskolci, Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolában.

Balog Zoltán kifejtette: uszodaépítésre hárommilliárd forintot költenek, hárommilliárd forint tornatermek építésére, szintén hárommilliárd forint tanterembővítésre és egymilliárd forint óvodafejlesztésre fordítható. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szavaira: céljuk az, hogy minden járásban legyen legalább egy uszoda. Mint mondta, ebben az évben legalább 23 uszoda építése megkezdődik, de ez többéves program. Az uszodaépítés helyszíneinek listája nyitott, rákerülhetnek – az önkormányzati igényeket is figyelembe véve – új helyszínek is. A tervekben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnok is szerepel.

A miniszter kiemelte a mindennapos testnevelés fontosságát. Úgy fogalmazott, hogy „minden, a tömegsportba invesztált forint háromszoros megtakarítást eredményez az egészségügyi ellátásban”. Kitért a tornatermek építésének szükségességére is. Négy kategóriát határoztak meg a 12-szer 24 méteres tornaszobáktól a tornacsarnokokig, utóbbiak sportversenyek rendezésére is alkalmasak. Balog Zoltán felhívta a figyelmet a tanterembővítésekre. „Olyan programot indítunk el, amelyben az igényeknek megfelelően 120 új tantermet kívánunk építeni első körben”, ez körülbelül háromezer gyermek tanulási feltételeit javítja.

A tárcavezető elmondta, hogy az óvodai helyek számának növeléséhez európai uniós pályázati források is rendelkezésre állnak, így legalább 54 helyen építenek óvodát. Ez az előző évben 5439 férőhely kialakítását tette lehetővé, 2015. szeptember elsejéig további 2254 létesül.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A tavalyihoz képest kétszer annyi helyszínen, kétszer annyi programmal várja hazai és külföldi vendégeit az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amely a szervezők szándéka szerint Európa egyik legjelentősebb összművészeti fesztiváljává nőheti ki magát a következő években – hangzott el az eseményt beharangozó február 18-i budapesti sajtótájékoztatón, melyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Budapest tavaly jelentős kulturális infrastruktúrával gazdagodott. Megújult a Zeneakadémia, és az Erkel Színház, megnyílt a Budapest Music Center. A sor idén is folytatódik, hamarosan elkészül a felújított Vigadó is. Fontos, hogy ezek a világszínvonalú helyszínek világszínvonalú rendezvényekkel legyenek megtöltve. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idén is ilyen programokat kínál. – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Szerinte az idei rendezvény az összefogásról szól. A legjelentősebb fővárosi kulturális intézmények fognak ugyanis össze annak érdekében, hogy a közönség világhírű művészek előadásain vehessen részt.

Balog Zoltán tárcavezető hangsúlyozta: a főváros régi kulturális intézményeinek megújulásával és több új, színvonalas helyszín átadásával “új kulturális helyzet jött létre Budapesten”, amelyet először az idei fesztiválon lehet érvényesíteni.  A miniszter elmondta, a rendezvény költségvetése a tavalyihoz képest megduplázódott, az állam így összesen már 1.65 milliárd forinttal járul hozzá megszervezéséhez. Szerinte a jelentős állami szerepvállalásnak köszönhetően Európa egyik legjelentősebb művészeti fesztiváljává válik a BTF, melynek a szervezeti struktúrája is átalakult.

A március 21. és április 6. között megrendezendő 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál 58 helyszínen 172 programot kínál a klasszikus, kortárs és könnyűzene, valamint a tánc-, színház- és képzőművészet területén. Az idei “húzónevek”, illetve kiemelt programok közé tartozik Philip Glass, a Zubin Mehta vezényelte Bécsi Filharmonikusok, a firenzei Uffizi Képtár vendégkiállítása és a hagyományteremtő szándékkal idén először megrendezendő Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a BTF Operatív Testületének elnöke szerint az idei fesztivál legfontosabb újdonsága a széles körű szervezői együttműködés, amelybe minden jelentős fővárosi kulturális intézményt, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-t is bevonták. Kiemelte annak fontosságát, hogy a kormány négy évre előre biztosította a fesztivál működésének anyagi kereteit, továbbá kitért arra is, hogy erősíteni szeretnék a BTF kapcsolatát a bécsi és prágai társfesztiválokkal. Tarlós István, Budapest főpolgármestere a BTF gazdag programjából a fővárosi színházak nyílt napjai és ingyenes programjai, hazai és külföldi társulatok bemutatói mellett a Budapesti Történeti Múzeum és a firenzei Uffizi Képtár közös kiállítására hívta fel a figyelmet, amelynek keretében az olasz múzeumban őrzött magyar festőönarcképeket állítják ki. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatója, a BTF Operatív Testületének tagja szólt többek között a fesztivált felvezető utcai installációkról és jelmezes utcai előadókról, a Bálnában megrendezendő sakkfesztiválról, a Duna vízét szelő öt koncerthajóról, templomi hangversenyekről és a Vörösmarty téren megnyíló tavaszi vásárról. Kiemelte, hogy a Pesti Vigadó szintén a fesztivál keretében nyílik majd meg eredeti pompájában.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója az idén először megrendezendő Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóról elmondta: 12 ország 19 előadását láthatja majd a közönség, elsősorban közép-európai színházak társulataitól, a díszvendég pedig Oroszország lesz. Kiemelte: az esemény nem fesztivál, hanem találkozó, tehát nem lesz versengés. Az előadásokat szakmai programok kísérik, amelyek a színházak közötti tapasztalatcserét szolgálják. Vidnyánszky reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon hiánypótló találkozó a következő években is folytatódhat, és “évről-évre megtermékenyítheti a szakmát”. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese, a BTF Operatív Testületének tagja úgy vélte: bár az elmúlt években folyamatosan bővült Budapest idegenforgalma, a kulturális turizmusnak még bőven van kiaknázható területe a fővárosban, ebből a szempontból kiváló lehetőség a tavaszi fesztivál. Mint mondta, a Magyar Turizmus Zrt. egyrészt külföldi szakújságíróknak tart tájékoztatókat Budapesten, másrészt külföldi nagyvárosokban – Bécsben, Moszkvában, Szentpéterváron, Párizsban, Brüsszelben, Berlinben és Londonban – népszerűsíti a fesztivált tematikus kampányokkal. Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója elmondta, hogy a közmédia a BTF stratégiai partnereként hármas feladatot lát el: a fesztivál kezdete előtt műsorokkal hívják fel a figyelmet a programokra a különböző csatornákon, a BTF ideje alatt felvételeket készítenek, élő közvetítéseket adnak, és folyamatosan beszámolnak az eseményekről, a fesztivál lezárulta után pedig az értékek archiválása következik az eljövendő nemzedékek számára. Külön kiemelte, hogy a fesztiválkínálat bővítésének köszönhetően már a Petőfi Rádió profiljába is belefér, hogy foglalkozzon a programokkal.

Az idei tavaszi fesztivál főbb helyszínei a Művészetek Palotája, az Operaház, a felújított Zeneakadémia, a Budapest Music Center, a Millenáris, a Bálna, az újonnan megnyíló Pesti Vigadó, a Nemzeti Színház, valamint a főváros más színházai és múzeumai. A programok felölelik a komoly- és kortárs zene, az opera, a dzsessz, a pop, a világzene, a tánc, az újcirkusz, a színház és a múzeumi kiállítások területét, de még a divat és a sport is része a kínálatnak. A fesztivál bő két hete alatt hat világpremiert, tizennyolc magyarországi bemutatót, valamint további három színházi premiert láthat-hallhat a közönség. Közel húsz olyan társulat és produkció érkezik Budapestre, amely először mutatkozik be Magyarországon.

A teljes programkínálat a www.btf.hu oldalon olvasható, jegyek a Művészetek Palotája jegypénztáraiban, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ közönségszervezésén, a btf.hu és a mupa.hu weboldalakon és az ismert jegyirodákban válthatók.

MTI/EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula