Rendkívül fontos, hogy egy kormányzat jól körülhatárolt, fontos elvek szerint, értékközpontúan végezze a dolgát. Nélkülözhetetlen viszont az is, hogy az aktuális helyzetet és valóságot alaposan megvizsgáljuk és pontosan értékeljük  – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Orbán Viktor évértékelő beszéde előtti köszöntőjében 2014. február 16-án.

A kormányfő Millenáris Teátrumban tartott évértékelőjét megtekinthetik az alábbi videón:

A nemzeti összetartozás ápolása mindannyiunk feladata, megőrzéséhez ragaszkodnunk kell – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a budapesti Csángó bál február 15-i megnyitóján a Petőfi Csarnokban.

A tárcavezető elmondta, az idén 18 esztendős Csángó bál egyszerre jelenti a felszabaduló öröm érzését és a nemzetszolgálat fogalmát. A Csángó bált a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség szervezte.

A közönséget a bejáratnál vendégváró pálinkával és kaláccsal kínálták, zenével, tánccal fogadták. A színpadon a lakodalmas hagyományokat jól ismerő gyimesi és moldvai idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek – Kicsi Kóta Károly, Antal Tibor, Hodorog András, Legedi László István, Roman Stefan, Chiriac Gheorghe, Benke Róbert, Benke Viktor, Nyisztor Ilona, a Zerkula Zenekar, zenészek Pusztinából, Klézséből, Lészpedről, Külsőrekecsinből, Somoskáról, Párávából, Gyimesből, Setétpatakáról és Kóstelekről – mutatják be a csángók lakodalmas szokásait. A műsorban fellép a Kossuth-díjas Berecz András, Petrás Mária, Dresch Dudás Mihály, Tintér Gabriella, valamint a magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok közül a Berka Együttes, a Fanfara Complexa, a Tatros Együttes, a Somos Együttes, a Szigony Együttes és a Zurgó Együttes.

A színpadi műsort idén is több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. A Csángó bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A bál fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az egyházi intézmények értelme az emberség bemutatása, működésük belső erő nélkül nem lehetséges, ezt a többletet pedig továbbadhatják a világi intézményeknek – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díj átadó ünnepségén február 15-én Budapesten.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata, a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Németajkú Gyülekezet Protestáns Fóruma és a Bethesda Gyermekkórház rendezvényén a miniszter kiemelte: a kormány célja, hogy január 1-jétől egyetlen gyermeket se kelljen gyermekotthonba küldeni 12 éves kor alatt, hanem közülük mindenki nevelőszülőkhöz, családba kerüljön. Hozzátette: azt szeretnék, ha 4-5 éven belül a speciális nevelési igényűek kivételével egyetlen gyermek se lenne nevelőotthonban, hanem családban nőne fel. “Ambiciózus céljuk” eléréséért kikérik azok véleményét, akik gyermekotthonokat tartanak fenn – hangsúlyozta.

Balog Zoltán elmondta, hogy tizedik alkalommal adják át a díjat, amelyet a Bethesda Gyermekkórházat újraindító Dizseri Tamásról neveztek el. Emlékeztetett arra: a kilencvenes évek elején az volt a kérdés, hogy a régi intézményeiket alapítsák újra, vagy újakat alapítsanak. A Bethesda kórház mindkettő egyben, mert kórház volt eredetileg is és kórház lett a rendszerváltás után is, de ide – mint mondta – “új lelkület, új szellem költözött”. A kárpátaljaiak példát mutatnak a romamisszióban, az elesettek iránti gondoskodásban és az iskolák fenntartásában az anyaországiaknak. Akiket megbecsülünk, azokra érdemes hallgatni, amikor elmondják, hogy látják a magyar egészségügyi rendszernek, a gyermekekről való gondoskodásnak a jövőjét – jegyezte meg.

Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke a kitüntetett Katkó Lászlóról, a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthon alapító-igazgatójáról laudációjában közölte: az ungvári vegyi gyárban 25 évig dolgozott, ott találkozott nehéz helyzetben élő gyermekekkel, “akik iránt különleges elkötelezettség keletkezett a szívében”. A kárpátaljai református zsinat tagjává is megválasztott kitüntetettről elmondta: az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon előkészítésében hatékonyan vett részt, az intézmény pedig 1995-ben készült el, és ő lett az igazgatója. Az intézményben az árva, sérült vagy nagyon rossz szociális körülmények között élő lányok találnak otthonra – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a hatezer lakosú, “színtiszta magyar településen” lévő intézményben jelenleg 70 lányról gondoskodnak, akik gazdálkodnak is, terményeiket pedig nemcsak saját szükségletre, hanem piacra is termelik. Most egy olyan épület felépítésén fáradoznak, ahová nagykorúvá vált fiatalok költözhetnek, egészségesek és fogyatékkal élők egyaránt. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke áhítatában arról beszélt, hogy “a kegyelem nem fölösleg, hanem többlet”, mert “amikor kegyelmet kapunk, Isten nem a fölöslegéből potyogtat”, így a kegyelem “mindig ajándék”.

A díj Melocco Miklós szobrászművész emlékplakettje, amely az irgalmas szamaritánust ábrázolja.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A mosolyhoz, a szeretethez, a sportoláshoz, a jövőhöz, a védelemhez való jogokat jelenítették meg többek között azok a fiatalok, akik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) rajzpályázatára küldték be munkáikat. A verseny díjátadóját február 14-én tartották az Országházban, az eseményen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

„A gyerek első joga, hogy gyerek lehessen, hogy ne kelljen olyan helyzetekbe kerülnie, amelyet egy felnőttnek is nehéz elviselnie” – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen. A miniszter az ünnepségen beszélt a kormány gyerekeket és családokat segítő intézkedéseiről is. Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos helyettese hangsúlyozta: fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek jogaikkal, kifejlődjön jog- és érdekérvényesítő képességük, hogy azt felnőve a kellő helyen és helyzetben tudják használni. Hozzátette, sok rajz esetében nagy szomorúság volt látni a valóságot, amely kijózanító tényként hatott a zsűrire.

Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója elmondta, hogy a gyermekek jogainak világnapja alkalmából november 20-án meghirdetett kiírásra számtalan nagyon megindító alkotás érkezett, így a tervezettnél több csoportban hirdettek nyertest, valamint számos különdíjat is osztottak. A versenyt 6-18 évesek számára hirdették meg, a kiírásra összesen több mint 300 pályamű érkezett be. A 6-8 évesek között Molnár Mária Alexandra, a 9-11 évesek kategóriájában Zsákai Ibolya Marianna, a 12-15 évesek között Gergely Rózsa, míg a 16-18 évesek csoportjában Vajgel Alexandra győzött. Az elbírálás szempontjai között figyelembe vették, hogy a mű mennyire kapcsolódik a gyermekjogokoz, mennyire sikerült ezeket megjeleníteni és mennyire tudta az alkotó a témát kreatívan ábrázolni. A rajzokban állandó motívumként megjelent a testi, lelki bántalmazás és a szeretetéhség is.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula