Felújított háziorvosi rendelőt adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 3-án Csepelen. Az önkormányzati forrásból megvalósított beruházás 99 millió forintba került. Az épület a korábbi négy helyett mostantól nyolc körzet egészségügyi ellátásáért felel.

Balog Zoltán a nyolc praxis működésének helyet adó Szent István úti épület jó példája annak a kormányzati szándéknak, hogy az alap- és szakellátás megerősítésével csökkenjen a jóval drágább kórházi ápolási napok száma. A miniszter szerint a felújítás jó példája az öngondoskodásnak, szemben az elmúlt évtizedekkel, amikor „mindenki illetékes volt, eközben senki sem vállalta a teljes felelősséget” a finanszírozásban és a működtetésben. Hangsúlyozta, a jól gazdálkodó városvezetés eredményeihez nagyban hozzájárult az is, hogy az állam átvállalta az önkormányzati adósságokat, így Csepelét is, hozzátéve, a városrész az elmúlt négy évben sokat tett azért, hogy csökkenjen a helyhatóság adóssága.

Az emberi erőforrások minisztere kijelentette: 2014. február végén nincs Magyaroszágon olyan települési és megyei önkormányzat, amely adóssággal rendelkezne. Ezerkétszáz milliárd forintot vállalt át a központi költségvetés adósságátvállalás címén. A miniszter jelezte, a rezsicsökkenés jegyében a most felújított és átadott rendelőintézet sem fizet rezsit, azt teljes egészében az önkormányzat vállalta magára.

Németh Szilárd, Csepel polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, a beruházás másfél évet vett igénybe, az épület kívül-belül megújult, és javult a műszerezettség is.  A polgármester emlékeztetett, hogy 2003-ban az akkori kormány elvette a csepeli Weiss Manfréd Kórházat, és az intézmény betagozódott a XX. kerületben található Jahn Ferenc Kórházba. Ezért úgy döntöttek, hogy a kórházat segítik lehetőségeikhez mérten. Az önkormányzat több műszert is vásárolt már az intézménynek, de emellett számos más egészségügyi területen is beruháztak. Kiemelte például, hogy a kerület átvállalja a humán papillomavírus (HPV) elleni oltás finanszírozását, azt a kerületben élő minden 12-13 éves lány megkapja. Emellett számos programmal – időskorúak ellátása, fogyatékkal élők munkába állásának segítése, Erzsébet-program – segítik a rászorulókat. A polgármester megemlítette például, hogy a kerületben ingyenes a bölcsődei ellátás.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A képzés és a foglalkoztatás a két kulcsszó a romák befogadásához – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Brüsszelben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) plenáris ülésén, a romaintegrációs stratégiákról szóló vitában. A felszólalást követő sajtótájékoztatón Henri Malosse, az EGSZB elnöke elismeréssel szólt a romabefogadás témájában szerzett személyes magyarországi tapasztalatairól, és külön kiemelte azt, hogy az iskolai tantervben helyet kapott a roma történelem és kultúra oktatása.

A 2011-es magyar EU-elnökség alatt fogadták el a romák társadalmi befogadásáról szóló uniós keretstratégiát. E stratégia eddigi megvalósulásának áttekintésére vállalkozott az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely olyan, az EU-hoz kapcsolódó tanácsadó szerv, amelyen keresztül az európai munkaadók, a munkavállalók, illetve más érdekcsoportok adhatnak hangot az uniós ügyekkel kapcsolatos nézeteiknek. A testület plenáris ülésén Balog Zoltán adott tájékoztatást a magyarországi eredményekről. „Nem vagyunk elégedettek, de valami mozgásba lendült” – összegezte a helyzetet a miniszter. Leszögezte, hogy a romakérdésben az egyes tagállamok nem háríthatják el saját felelősségüket, ám ettől függetlenül európai ügyről van szó. Megítélése szerint Magyarországon visszaszorulóban van mind az a szemlélet, amely kizárólag a romákat hibáztatja saját helyzetükért, mind az, amely a romákban kizárólag kiszolgáltatott áldozatot lát. Ehelyett – vélekedett – teret nyer a társadalom gondolkodásában a kölcsönös felelősség felfogása.

A roma befogadás érdekében tett, a miniszter által ismertetett magyarországi lépések közül a hallgatóság soraiban nagy érdeklődést, számos további kérdést és felvetést váltott ki különösen a START program, továbbá több más foglalkoztatási, illetve oktatási kezdeményezés. Előadásában Balog Zoltán kitért a munkaerő szabad áramlásának a kérdésére is, összefüggésben azzal, hogy több jómódú európai országban a más uniós országokból érkező munkavállalókkal szemben megnőttek az ellenérzések, sőt, különböző lépéseket is tettek.

A miniszter felvetette, hogy Nyugat-Európában örömmel fogadják a magyar orvosokat, ám a romákat már nem. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió jelentős számban fogad külső országokból, a harmadik világból szakképzetlen bevándorlókat, és előszeretettel alkalmazza őket alacsony kvalifikáltságú munkára. Az EU-polgárnak számító romák hozzájuk képest nem ritkán hátrányos helyzetűnek érzik magukat – mondta, és megjegyezte: a romákban potenciális erőforrást kellene látni. A miniszter utalt arra, hogy májusban európai parlamenti választások lesznek, és ennek nyomán hónapokra a tisztújítás fogja lekötni az unió legfőbb intézményeinek az energiáit. Azt kérte az EGSZB-től, hogy ebben a helyzetben biztosítsa a folyamatosságot, tartja napirenden a romabefogadás ügyét, kísérje figyelemmel a befogadási stratégia megvalósítását.

A plenáris vitát követő sajtótájékoztatón Balog Zoltán – újságírói kérdésre válaszolva – elmondta, hogy az Európai Bizottság, az unió végrehajtó intézménye időnként lassan reagál a különböző felvetésekre. Példaként megemlítette, hogy sokáig nem lehetett romafelzárkóztatásra igénybe venni vidékfejlesztési pénzeket, lényegében azért, mert Nyugat-Európában a romák többnyire nagyvárosok peremén és nem falvakban élnek. A sajtótájékoztatón Henri Malosse, az EGSZB elnöke elismeréssel szólt a romabefogadás témájában szerzett személyes magyarországi tapasztalatairól, és külön kiemelte azt, hogy az iskolai tantervben helyet kapott a roma történelem és kultúra oktatása.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI

A kommunista diktatúra is közös európai örökség, meg kell mutatni, hogy ez nem csak kelet-európai történet – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák-magyar határnyitás 25. évfordulójáról tartott február 26-i sajtótájékoztatón.

A tárcavezető kiemelte: a gyermekeknek, unokáknak úgy kell átadni, hogy mi történt a rendszerváltozás korszakában, hogy az hiteles legyen, hogy megértsék, milyen drága a szabadság. Ebben segíthetnek az idei évforduló eseményei. Balog Zoltán azt mondta: fontos az emlékezetkultúra, ezt jelzi, hogy nagy viták kísérik a történelmi évfordulókat. 1989 emlékezetes időszak, és a felidézésében a németekre szükség van, hiszen Németország nemcsak két diktatúrát élt át, hanem az azoktól való megszabadulást is – mondta. A miniszter szerint a németek segíthetnek abban, hogy a rendszerváltoztatás és a határnyitás ne csak a közép-európai emlékezet része legyen, hiszen ismerik a történtek jelentőségét. Hangsúlyozta: „Magyarországon gyakran érezzük, hogy nem értenek meg minket”, és ez a meg nem értés annak a 40 évnek a következménye, amelyet „a vasfüggöny mögött töltöttünk”.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: az társadalom egészséges fejlődéséhez nagy szükség van az évforduló eseményeire, hogy a fiataloknak is „felfedezhetővé tegyék” az idei emlékévet, amely óriási lehetőség arra, hogy a határnyitás után „a lelki határok nyitása” is megtörténhessen, és a családokban merjenek szabadon beszélni a rendszerváltozás előtti időkről. Így a hazugsággal teli világból el lehet jutni oda, hogy nyíltan lehet beszélni a múltról – mondta. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy 1989 igazi büszkesége a magyar nemzetnek, közös sikere a régiónak. Hatalmas dolog, hogy az országok legyőzték a kommunizmust és visszaszerezték a nemzeti önrendelkezést. Eddig ezt nem hangsúlyozták eléggé, pedig „joggal lehetünk rá büszkék” – vélekedett. Mint mondta, az emlékév programjainak kidolgozásakor elsősorban azokra a fiatalokra összpontosítanak, akik nem élték át az akkori eseményeket. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a sajtótájékoztatón azt idézte fel, hogy 1994-ben az akkori budapesti német nagykövet azt mondta, Magyarországnak van a legnagyobb szíve, mert a nála nagyobbat, gazdagabbat segítette úgy, hogy ezért semmilyen viszonzást nem várt.

Az 1989-es évforduló eseménysorozata 2013 decemberben kezdődött Az első szakadás a vasfüggönyön című kiállítás megnyitásával Berlinben. 2014 januárjában indult a Közös siker című online kampány, amely magyar és angol nyelvű blog- és Facebook-oldalon dolgozza fel a történteket. ’89 After elnevezéssel műfaji megkötésektől mentes dalpályázatot hirdetnek, a nyertes dal végigkíséri az évforduló rendezvényeit. Április végén karikatúrakiállítást nyitnak a rendszerváltozásról, később dokumentumfilmet mutatnak be, majd plakátkampányt indítanak. Júniustól magyar és német nyelvű weboldal ad információkat a programokról. Június 16-án több eseményen is megemlékeznek 1989-ról: a Hősök terén ünnepi megemlékezést és koncertet rendeznek, a Zeneakadémián pedig a visegrádi országok művészei lépnek fel. Augusztus 19-re, a páneurópai piknik évfordulójára Sopronban koncertekkel és színházi előadásokkal készülnek. Az osztrák-magyar határon kerékpárutat is átadnak. Júliusban a VOLT fesztiválon és augusztusban a Sziget-fesztiválon koncerteket és tematikus programokat rendeznek. Szeptemberben a Magyar Külügyi Intézetben konferenciát rendeznek a határnyitásról, ősszel pedig a berlini magyar nagykövetség felállítja a Terror Háza Múzeum előtt álló Vasfüggöny szobor másolatát. Az egész éven át tartó programsorozat decemberben gálaesttel zárul a temesvári operaházban.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Gazdasági kapcsolatokról, felsőoktatási kérdésekről és a német megszállás áldozatainak emlékművéről is egyeztetett február 25-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konzervatív CDU/CSU német pártszövetség Budapesten tartózkodó delegációjával.

A találkozó után Balog Zoltán elmondta, a német küldöttség azért látogatott Magyarországra, hogy tagjai informálódjanak olyan ügyekről, amelyekkel kapcsolatban ők maguk is úgy érzik, a sajtó sokszor manipuláltan vagy tévesen számol be róluk. A megbeszélésen – amelyen magyar részről jelen volt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is – téma volt a Magyarország és Németország közötti gazdasági kapcsolat, hiszen például a német autóiparnak fontos magyarországi bázisai vannak, ahol a cégek hosszú távra tervezik befektetéseiket – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban szóba került a magyar felsőoktatás reformja is, fontos ugyanis, hogy a felsőoktatás erősítse a műszaki értelmiséget.

Az egyeztetésen emellett felmerült a német megszállás áldozatainak a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos ügy is. Erről szólva Balog Zoltán azt mondta, a német tárgyalópartnerek teljes megértést mutattak, értik ugyanis, hogy ez a kérdés – mint az emlékezéskultúra része – miért fontos a magyar történelemben. Egyúttal üdvözölték, hogy a kormány tovább konzultál azokkal, „akik egyébként ma még értetlenséget mutatnak”. A tárcavezető jónak nevezte a Fidesz-KDNP és a Németországban – a szociáldemokratákkal nagykoalícióban – kormányzó CDU/CSU pártközi kapcsolatát. Közölte, a német küldöttség tagjai támogatásukról biztosították őket, úgy gondolják ugyanis, hogy a német-magyar barátságnak, gazdasági-politikai együttműködésnek akkor vannak igazán jó esélyei, ha az áprilisi országgyűlési választáson újra bizalmat kap a Fidesz-KDNP.   

A CDU/CSU négy parlamenti képviselőből álló delegációjából Stephan Mayer, a német parlament belügyi bizottságának tagja úgy nyilatkozott, hogy főleg az elmúlt két évben történt „nagyon pozitív” magyarországi fejleményekről tájékozódtak, elsősorban gazdasági ügyekről. Példaként említette a növekedés beindulását és a munkanélküliség csökkenését. Thomas Bareiss, a CDU/CSU parlamenti frakciójának energiapolitikáért felelős megbízottja azt mondta, azért tartják kiemelten fontosnak mostani látogatásukat, hogy tovább építsék és mélyítsék a baráti kapcsolatokat. A politikus szintén pozitívnak nevezte a magyarországi változásokat, amelyekről most személyesen is meggyőződhettek, ami azért is lényeges – mondta -, mert az elmúlt években rossz kép alakult ki Magyarországról a német sajtóban.

 MTI