Címke: hírek

Balog Zoltán nyitotta meg a Nemzeti Galéria Chagall-Ámos ikerkiállítását

Régi adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látogatható Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik – mondta el a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: napjainkat az adóssággal folytatott küzdelem tölti ki. Ám amikor „államadósságról” beszélünk, nem csupán pénzügyekre kell gondolni, hiszen kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás is. A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ennek az adósságnak a törlesztésében: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott Balog Zoltán. “Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben, és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.

Több mint szomszéd – Balog Zoltán nyitotta meg a Néprajzi Múzeum horvát kiállítását

Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Több mint szomszéd – Balog Zoltán nyitotta meg a Néprajzi Múzeum horvát kiállítását

Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Oktatási megállapodást írt alá Balog Zoltán és Oroszország budapesti nagykövete

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. szeptember 10-én hivatalában fogadta Alexander Tolkach-t, Oroszország budapesti nagykövetét. Rövid kétoldalú tárgyalást követően a felek átfogó magyar-orosz oktatási és tudományos együttműködést hitelesítő jegyzőkönyvet írtak alá. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Oktatási és Tudományos Minisztériuma közötti megállapodás lehetővé teszi az ösztöndíjas hallgatói és kutatói cserét, továbbá a két ország együttműködését a ruszisztika-tanulmányok terén. A felek a jegyzőkönyv aláírásával megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek az Orosz Föderáció területén élő népek magyar, illetve a magyarországi hallgatók orosz nyelvismeretének hatékony fejlesztése érdekében.

Alexander Tolkach szerint Magyarország elismerésre méltó munkát végzett az oktatás átalakítása terén. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy az oktatásba történő befektetés a jövőbe történő befektetési is egyben, és megállapodtak abban, hogy további rendszeres együttműködést folytatnak az oktatás területén.

Az oktatási megállapodáson túl a felek a kulturális kapcsolatok aktuális helyzetéről is egyeztettek. Balog Zoltán kiemelte: a tavaszi moszkvai látogatása és tárgyalása Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszterrel, valamint az, hogy Magyarország volt a szeptemberi Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállítás díszvendége, kifejezi a két ország kulturális kapcsolatainak fontosságát.

Az egyházi iskolarendszer bizonyított Magyarországon

Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyházi iskolarendszer bizonyított Magyarországon.

A tárca vezetője kifejtette: az egyházi iskolarendszer bizonyította, hogy itt olyan értékközvetítés zajlik, amely nélkül “Magyarország nem lenne az, ami a történelméből következően lehet.”

Megjegyezte: a köznevelésért is felelős miniszterként bízik benne, hogy túl vannak azokon a vitákon, amelyek az egyházi iskolákról szóltak, arról, hogy a magyar kereszténység intézményei, közösségei milyen iskolákat tarthatnak és tartsanak fenn.

Balog Zoltán azt mondta: az egyházak nem egyszerűen valami papi szervezetek, hanem közösségek. Közösség nélkül pedig nincs Magyarországnak és a magyar nemzetnek jövője – rögzítette. – Olyan közösség nélkül, olyan emberek nélkül, akik képesek egymásra odafigyelni, akik képesek egymással szolidaritást vállalni. A közösség azt jelenti, hogy tudjuk, a köz java és az egyén előmenetele összetartozik. Nincs esélye annak az országnak, ahol mindenki úgy gondolja, az egyéni boldogságát úgy fogja megteremteni, hogy nem érdekli, az jó-e a többieknek – fejtette ki.

A miniszter szerint ezt kell megtanulni, és ebben az egyházi iskolák, és a keresztény örökség nagyon fontos tanítómester lehet mindenki számára.

Balog Zoltán hozzátette: a magyar iskolarendszer sokszínű, az állami mellett jelentős az alapítványi és magániskolák száma is, és az egyházi iskola az, amely a 90-es elején valóságos alternatívát jelentett. Ami sokszínű, abban ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen valami közös, és ez nem más, mint a Nemzeti alaptanterv (Nat).

A Nat jeleníti meg a közös nemzeti és kulturális tudásvagyont, amelyben benne van a korszerűség, benne van a 21. századi tudás, de ugyanakkor benne van az is, ami Magyarországot a múltban naggyá tette – mutatott rá, hozzátéve: ez az a közös alap, amelyre építhetünk.

Közös igenek nélkül, csak nemekből egy ország nem épülhet – fogalmazott Balog Zoltán.

Kitért arra is, hogy a régi-új tantárgy, az erkölcstan nem szól másról, mint hogy tanuljuk azt, amit mindennap tanulnunk kellene, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a közös bennünk. Megjegyezte: próbálták azt a szégyent orvosolni, hogy a volt keleti blokk államai közül egyedül Magyarországon nem volt a tantervbe illesztett erkölcstan, etika óra.

Jóra ugyanakkor nemcsak az egyház taníthat, hanem ez az iskola és mindannyiunk feladata is – fűzte hozzá a miniszter.

Idézve “a sötétségből világosság ragyogjon!” jelmondatot beszélt arról is, hogy  szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk a világban, ebben az országban és az a saját életünkben is.

MTI, EMMI