Címke: hírek

Megduplázzák a Pető intézetnek járó kiegészítő támogatást – jelentette be Balog Zoltán

Megduplázzák a Pető intézetnek a köznevelési szerződés alapján járó 105 millió forintos kiegészítő támogatást – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, miután az intézet rektorával tárgyalt. Balog Zoltán újságíróknak nyilatkozva jelezte, ezt a juttatást egy évre biztosítják kísérleti jelleggel, és a köznevelési szerződésben rögzítik majd. Ezalatt kipróbálják az együttműködést, és látni fogják, hogy a fenntartó mire jut ezzel az összeggel.

A miniszter elmondta, hogy ajánlottak egyéb többlettámogatást is, amely a likviditási gondokat tudja majd kezelni, erről és a távlati tervekről, a fenntartói költségekről munkacsoport tárgyal majd. Ezt Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár vezeti – mondta a miniszter. Megjegyezte: úgy látják, a menedzsment környékén is vannak gondok, van mit rendbe tenni a fenntartó és az intézmény viszonyában.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az állami köznevelési intézményrendszer részévé váltak az alkalmazott konduktorok, és “189 álláshelyet létesítenek, amit pedagógiai végzettségű konduktorok fognak betölteni”. Emellett az itt tanító pedagógusok bére az életpályamodell alapján átlagosan 34 százalékkal nő, ami pluszként jelentkezik a költségvetésében – jelezte.

A miniszter azt mondta, a Pető intézet és az általa alkalmazott módszer hungarikum, magyar sikertörténet. Most talán nem ragyog olyan fényesen, mint néhány éve vagy évtizede, de a tárca minden segítséget megad, hogy ez ismét így legyen – tette hozzá.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: visszautasítják azt a hisztériakeltést, amely az intézet körül kialakult. Azt kérte az ellenzéki politikusoktól, ne akarjanak “beteg gyermekek hátán bemászni a parlamentbe”, és ne rongálják az intézet hírét, az ott dolgozók hozzáállását. Közölte, fontosabb a Pető intézet és a módszer, mint hogy választási kampány részévé tegyék. Ha ebben sikerül megegyezni, az nagyobb segítség, mintha módosító javaslatokat nyújtanak be úgy, hogy a hasukra ütnek és beírnak egy összeget – fűzte hozzá.

(Szöveg: MTI, videó: Kormány.hu)

Balog Zoltán: a gyerekszegénység európai probléma

A gyerekszegénység, a társadalom perifériájára szorulás nem az egyes országok problémája, hanem általános európai ügy, ami a jobb módú államokat is érinti – mondta az emberi erőforrások minisztere a Parlamentben rendezett csütörtöki szakmai konferencián.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan kell venni a gyerekszegénységet, mert beszűkíti az érintettek világát, bizalmatlanná teszi a környezetet és a benne élőket egyaránt. A miniszter szerint a gyerekszegénység szorosan összefügg a szülők iskolai végzettségével, társadalmi státuszával, az elégtelen lakhatási körülményekkel, a területi hátrányokkal és az etnikai hovatartozással is. Utóbbira utalva jelezte, hogy a cigány családok gyermekeit nagyobb arányban érinti a szegénység.

Balog Zoltán arról is szólt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem Magyarországon kormányokon átívelő program, még 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. Hozzátette, szeretnék elérni azt is, hogy a célra szánt források, támogatások minél nagyobb arányban eljussanak az érintettekhez.

Balog Zoltán közölte, az idén már 47 Biztos kezdet gyerekház működik, és terveik szerint 2015-re további 50 ilyen ház kapcsolódhat be a felzárkózási programba. A gyerekházakban a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek (jellemzően 5 éves korig) családjuk bevonásával kapnak segítséget a korai fejlesztésben. Szeretnék elérni, hogy az ilyen szolgáltatásokat az állami ellátórendszer részévé lehessen tenni úgy, hogy közben ne vesszenek el a helyi értékek – tette hozzá.

A generációkon át öröklődő szegénység ellen csak hosszú távú – a fogantatástól az iskoláig, munkavállalásig tartó – programokkal lehet érdemi eredményeket elérni, ezért az éves pályázati rendszert feladatalapú finanszírozással szeretnék kiváltani – mondta.

A miniszter szólt az “együtt vagy külön” kérdéséről is, azaz arról, a gyerekeket szabad-e kiemelni a családjukból, hogy “megtörjék a szegénység ördögi körét”. Balog Zoltán szerint akik a “terepen” dolgoznak, tudják, hogy a családok bevonása nélkül nem lehet sikeres a gyerekek felzárkózása. A családból kiemelésre azt a kanadai példát említette, amikor egy egész generációt kollégiumokban, intézményekben helyezték el, hogy új középosztályt hozzanak létre belőlük. Az egyébként sikeres program tragédiákkal végződött. A családjukhoz visszatérő fiatalok és az őket elengedő szülők körében is megnőtt az öngyilkosságok száma. A miniszter szerint a példa intő jel, és hangsúlyozta, amíg csak lehet, a családokat be kell vonni a gyerekszegénység elleni programokba.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere idén első alkalommal adta át a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést a HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata, Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szigetvári József néptáncos kapta.

Balog Zoltán az elismerések átadásán elmondta: saját definíciója szerint a civil mozgalom a polgárok saját világáról szól, az önszerveződésről, amit az emberek nem saját sikerükért, hanem a közösség érdekéért tesznek. „Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek országává, az erős közösségek nemzetévé tenni.” Kiemelte: a posztmodern társadalomra hangolva a közönségből közösséget kell teremteni, mert a közönség általában passzív, a taps és az ünneplés végével távozik, mert vége az élménynek; egy közösségben viszont minden tag hozzájárulása fontos. Hangsúlyozta: „A passzív tömeg valóban úgy érezze, felelős a saját sorsáért, és hozzáteheti azt, ami az ő legjobb képességeit jelenti – ez a civil mozgalom lényege.”

A HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata olyan magyar keresztény közösségi hálózat, amely elsősorban a felnőtt katolikus hívőket szólítja meg, de nyitott más keresztény felekezetek felé is. A HÁLÓ azt a célt tűzte ki, hogy az egész Kárpát-medencét tekinti működési területének, ami egyedülálló teljesítményt jelent a magyar civil szervezetek között.

Szabó Sándor a rendszerváltás idején püspöki titkárként az államosított egyházi ingatlanok visszaszerzésével kapcsolatos feladatokat végezte, és számos magyar fiatalnak teremtett lehetőséget arra, hogy egyházi oktatásban részesüljön.  Újjászervezte a Lévay József Református Gimnáziumot, 1990-ben pedig újraindította a Sárospataki Református Lapokat. Napjainkban a Nyilas Misi Házat vezeti, és kiemelkedő támogatója a Magyar Cserkészszövetségnek.

Szigetvári József a táncház-mozgalom úttörőjeként közreműködött az 1983-ban alapított Forrás Néptáncegyüttes munkájában, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ vezetője, valamint két évtizede szervezője a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválnak és Népművészeti Vásárnak is.

Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tudás érték

Az emberi erőforrások minisztere szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tudás érték, amit küzdelem, kemény munka árán lehet és kell megszerezni.

Balog Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jogelődje, az Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyból Pécsre költözésének 90. évfordulója alkalmából tartott jubileumi tanévnyitó szenátusi ülésén hangoztatta: ragaszkodni kell egyszerre a hagyományokhoz, a polgári értékekhez és erényekhez is, mert ezek nélkül sem az intézményeknek, sem Magyarországnak nincs jövője, ugyanakkor 21. századi tudást kell adni a jövő generációnak, és ezzel magunknak is lépést kell tartani.

“Ahhoz is ragaszkodnunk kell, hogy a jövő Magyarországán a tetteiért, cselekedeteiért, döntéseiért mindenkinek sokkal inkább felelősséget kell vállalni, mint korábban” – mondta. Úgy vélte, legyen szó anyagi jogi vagy éppen politikai természetű döntésekről, a felelősségvállalásban az értelmiségnek illik elől járnia.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy a kormányzat együttműködésre törekszik a felsőoktatási intézményekkel, a rektori konferenciával, és nem szeretne magára hagyni egyetlen főiskolát, egyetemet sem.

“Nem engedhetjük meg azt, hogy az intézményi hiátusok miatt különbség legyen két ugyanolyan jó képességű hallgató között a munkaerőpiacon csak azért, mert nem az egyéni kvalitások döntenek, hanem az, hogy valaki hol szerezte a diplomáját” – fogalmazott.

Hozzáfűzte: nem engedhető meg az sem, hogy egy kar vagy szakcsoport összeroskadjon a terhek alatt, amíg egy másik virágzik, valamint, hogy a felelőtlen gazdálkodás, az egyéni érdek felülírja egy egyetem céljait, és így végső soron az ország, a nemzet céljait.

Balog Zoltán a PTE-ről szólva megjegyezte, hogy a pécsi több mint egy egyetem, kulturális fellegvár, térségi erőforrás. Hozzájárul a jövő generációinak a városban és a környékén tartásához, és azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Bódis József rektor arról szólt, hogy a PTE azon gondolat jegyében, hogy a tudomány művelése nélkül az oktatás csak alacsony színvonalú lehet, az elmúlt években “viszontagságos időkben”, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is képes volt a minőség irányába mutató eredmények elérésére.

Az orvos professzor példaként említette a tavaly átadott Szentágothai Kutatóközpontot, azt, hogy az intézmény növelte doktori iskolái számát, amelyből ma 21 működik, és folynak az előkészületek a 22. és a 23. beindítására is. A rektor rámutatott, hogy az egyetem utóbbi terén a második, az elmúlt három évben elért 794 tudományos minősítéssel pedig a harmadik legsikeresebb intézmény az országban.

A baranyai megyeszékhelyen 1367-ben alapították Közép-Európa első egyetemét, a ma működő PTE jogelődjének azonban az 1912-ben létrehozott Pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem, a későbbi Erzsébet Tudományegyetem tekinthető, amely a trianoni békeszerződés határmódosításai miatt költözött Pécsre.

A PTE-nek jelenleg mintegy 25 ezer hallgatója van, az idén felvettek száma mintegy 6 ezer.

MTI, EMMI

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Yunus Emre Török Kulturális Központ nyitóünnepségén kiemelte, hogy remélhetőleg a magyar–török kapcsolatok egyre erősebbek lesznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a török nép barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az 1876-1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket is szerveztek. A miniszter úgy vélte, bár “a politika törékeny világ”, a két nép közötti kapcsolatok stabilitását a kultúra adja. Ezért is üdvözölte a török kulturális központ megnyitását.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.

Ömer Celik, Törökország kulturális- és idegenforgalmi minisztere az intézmény csütörtöki felavatásán hangsúlyozta: fontos lépcsőfok a két nép közötti kulturális együttműködésben a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitása Budapesten. Az intézet a magyar–török barátságot jelképezi – tette hozzá.

A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok felé – fogalmazott a politikus.

A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt. Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.

Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke hangoztatta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat. Ha az emberek megismerik egymás kultúráját, az segíti a békés egymás mellett élést. Az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.

Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely – az intézet megfogalmazása szerint – a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.

(Szöveg: MTI/EMMI, Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)