Kártérítést ad a kormány a 2008-2009-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kártérítés kifizetési konstrukciójának kidolgozására Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott megbízást – ismertette.

Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és “tisztességes kártérítést” fognak nekik ajánlani – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, reméli, hogy meg tudnak egyezni a családokkal egy méltányos összegben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénz kifizetésével nem kell megvárni a másodfokú ítéletet, még idén szeretnék az ügynek ezt a részét lezárni.

Megemlítette, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült: az állam alkalmazottai is hibáztak, sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben. Ezért nem szükséges megvárni a jogerős ítéletet, hanem már most meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a hozzátartozókkal a kártérítésről.

Utalt arra, hogy a gyilkosságsorozat utolsó áldozatának az életét talán meg lehetett volna menteni, ha a titkosszolgálatok és a rendőrség tisztességesen együttműködtek volna, ezért egyértelmű, hogy az államnak jót kell állnia azokért a károkért, amelyek emberéletekben és anyagi javakban is keletkeztek.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a romagyilkosságokhoz hasonló esemény soha többet nem fog előfordulni, és kiderül a teljes igazság.

Szólt arról is, hogy még ellenzéki politikusként, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnökeként karitatív újjáépítést kezdeményeztek az áldozatok hozzátartozói számára. Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként pedig 8,5 millió forint támogatással segítették a károsultak új lakásokba költözését.

Elmondta, azt is, hogy minden évben gyászistentiszteletet tartanak az áldozatok emlékére, a Szent Egyed közösség pedig pasztorálja a hozzátartozókat.

Hangsúlyozta: ha az állam a polgáraival szemben mulasztást, vétséget követ el, akkor azért felelősséget is kell vállalni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2006. augusztus 20-ai vihar kárvallottjait az akkori szocialista kormány nem kárpótolta, de 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy ezt megtegye miként a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatait is kárpótolta.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu-  Miniszterelnökség

Az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik – jelentette ki Balog Zoltán vasárnap a Vas megyei Kercaszomoron, a felújított református templom újjászentelésén.

Az emberi erőforrások minisztere felidézte, 2010 nyarán járt először a templomban, amikor a körülmények méltatlanok voltak a kereszténységhez és a gyülekezethez, de többen megfogadták, hogy mindent megtesznek a rendbehozataláért.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: most már “méltó a környezet”, de “legyünk méltóak ahhoz az örökséghez is, amit az őseink ránk hagytak”.

“Legyünk méltóak ennek az országnak a történelméhez, legyünk méltóak a kereszténységünkhöz és a keresztyénségünkhöz”. Eltékozoltuk ugyanis amit az őseink ránk hagytak, évtizedeket, napokat, erőket, forrásokat, a közvagyont, s ebben “a felelősség mindannyiunké, de a mértéke különböző”.

Arra emlékeztettet, hogy az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik. “Ha ebben a munkában a kormány, az egyház, a polgárok közössége össze tud fogni, akkor jó úton járunk” – közölte a humán tárca minisztere.

A több száz résztvevő előtt zajló, a templom előtt kivetítőn is közvetített istentiszteleten Schmitt Pál volt köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy “nincs erő, amely megakadályozhat bennünket abban, hogy ne hirdessük és valljuk, hogy számunkra a hit, a nép, a nemzet és a magyarság egy és ugyanaz”. Nem vagyunk “feldarabolhatók, mert egy a múltunk, egy a kultúránk, egy az istenünk, és feldaraboltan is egy a hazánk”.

Úgy fogalmazott: “a jóisten rövid elnökséget adott nekem”, de megadott néhány felemelő pillanatot. “Aláírhattam Magyarország alaptörvényét, aláírhattam azt a törvényt, ami a szégyenletes trianoni szerződés napját, június 4-ét csak azért is a nemzeti együvé tartozásnak deklarálja, és jó érzéssel tölt el az is, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényen is szerepel a kezem nyoma.”

A kercaszomori református templom úrasztalát, orgonáját, szószékét, keresztelési és úrvacsorai edényeit, valamint terítőit is felszentelték az egyházi épület felújítása utáni újjászentelése alkalmából tartott istentisztelet keretében, amelyen részt vett Steinbach József, a dunántúli református egyházkerület püspöke is.

Az ünnepi esemény alkalmából a gyülekezet díszpolgári és tiszteletbeli örökös főgondnoki címével tüntették ki Orbán Viktor miniszterelnököt – a nevében Balog Zoltán vette át a címet -, illetve Schmitt Pált. Ugyancsak kitüntető címet vehetett át mások mellett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Boros Imre volt tárca nélküli miniszter, továbbá V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár – aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen -, illetve Bebes István (Fidesz) országgyűlési képviselő.

Kercaszomor református temploma egy lepusztult Árpád-kori templom maradványaira épült 1788 és 1790 között. Egy tavaly elnyert pályázati forrás felhasználásával és adományok jóvoltából mostanra kívül-belül felújították és korszerűsítették a világítási és fűtési rendszerét, rendezték a környezetét.

A településnek 2008-ban a legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címet adományozta az országgyűlés annak tiszteletére, hogy Kercaszomor egykori lakói az első világháborúban visszafoglalták a szerb-horvát-szlovén királyság által megszállt falujukat.

MTI, EMMI

Megkezdődött a 22. Zempléni Fesztivál; az augusztus 19-ig tartó rendezvénysorozat péntek esti sárospataki ünnepélyes megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a fesztivált jellemző kulturális kínálat szellemi-lelki és kulturális értelemben is Felső-Magyarországgá teszi Sárospatakot és a zempléni vidéket.

A miniszter a Rákóczi-vár udvarán megtartott beszédében kijelentette: olyan kulturális-művészeti érték halmozódott fel “a Bodrog-parti Athénban”, amelyben összekapcsolódik az európai univerzalitással és a helyi értékekkel, a zenével, a borral, az épített örökséggel és a természeti szépségekkel.

A Zempléni Fesztivál az egyetlen olyan rendezvény az újkori Magyarország történetében, amelyet megszakítás nélkül, huszonkét éven keresztül minden évben megrendeztek – mondta a megnyitón Turjányi Miklós fesztiváligazgató.

A mintegy 50 milliós összköltségű fesztivált 15 millió forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A sorozat bekerült a 21 kiemelt fesztivál közé, amelyet három éven át támogat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

A Tokaj-Hegyalja és a Zemplén legnagyobb kulturális eseménysorozata a térség 19 településén zajlik, ahol összesen 45 esemény várja a közönséget. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj, Mád, Füzér és több más település legszebb műemléki és szabadtéri helyszínein komolyzenei programok, színházi- és táncelőadások, dzsesszkoncertek, kirándulások, kiállítások, gasztronómiai események várják a látogatókat.

A tíznapos programsorozat első előadásán az idén húsz esztendős Budafoki Dohnányi Zenekar, a nyíregyházi Cantemus Kórus és a debreceni Kodály Kórus nagyszabású Verdi-Wagner közös gálakoncertjén vehettek részt az érdeklődők.

A fesztivál egyik fénypontja lesz a cigányzene hagyományait több mint hatvan éve őrző Rajkó zenekar és Radics Gigi közös koncertje augusztus 13-án Tokajban. Két nappal később a színészek és táncosok alkotta Forte Társulat izgalmas és eredeti koreográfiákat mutat be Sztravinszkij és Liszt zenéire a Disznókő Szőlőbirtok traktorgarázsában, a Concerto Armonico sárospataki koncertje pedig a barokk zene híveinek jár a kedvében.

A filmzenék rajongóinak kínál különleges zenei élményt augusztus 17-én a Budafoki Dohnányi Zenekar vetítéssel egybekötött Filmslágerek koncertje, amelynek műsora a Fox Stúdiót 100 éve alapító, tolcsvai születésű William Fox előtt tiszteleg. Az est sztárvendége a világhírű hegedűvirtuóz, Roby Lakatos lesz.

A családi programok közül kiemelkedik a Megérthető zene című augusztus 18-i koncert, amelynek célja, hogy egy új, értő közönséget neveljen ki a komolyzene számára. Az idei koncert keretében Hollerung Gábor karmester Rossini Kis ünnepi miséjét öltözteti új köntösbe, a vokális szólamokat az eredeti hangszereléstől eltérően a Talamba ütőegyüttes kíséri.

Augusztus 14-én a tokaji Paulay Ede Színházban verses-zenés műsorral idézik fel Weöres Sándor életművét, a Magyar Nyelv Múzeumában Széphalmon pedig Gryllus Dániel, Szirtes Edina Mókus, Szalóki Ági és Rátóti Zoltán tolmácsolásában a költőnek A teljesség felé című művéből készült zenés irodalmi műsor várja a műfaj kedvelőit.

A kirándulókoncertek, kamara- és gasztronómiai programok fellépőiként többek között a Szent Efrém Férfikar, az Octovoice énekegyüttes, a Corpus Harsona Kvartett, a Dohnányi Fúvósötös, a Vox Arborum Trió, a Harmonia Garden, a Renaissance Consort régizene együttes és a Mozaik Kamaraegyüttes lép színpadra.

A jazz és a világzene kedvelői a Szakcsi Lakatos Róbert Kvartett lemezbemutatója, a Binder Kvartett koncertje, Pély Barna és Romhányi Áron duója, a Budapest Jazz Orchestra koncertje Tóth Verával, a Misztrál Együttes, a Mrs. Columbo és a Benkó Dixieland Band fellépését tekinthetik meg.

A fesztivál augusztus 18-ai záróhangversenyén – melyen Mozart, Haydn és Schubert művei csendülnek fel – az ötvenéves Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével Jandó Jenő lép színpadra. A kiváló zongoraművész Liszt műveiből válogatott önálló estet is ad Tokajban.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Vajda János

Pályatársai, családtagjai, barátai és tisztelői sokasága kísérte utolsó útjára pénteken a budapesti Farkasréti temetőben Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutatót, előadóművészt, aki július 18-án 67 éves korában hunyt el. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszéddel búcsúzott a világszerte ismert művésztől.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: Halmos Béla a hetvenes években kibontakozó magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója, de ő volt az első elnöke az egykori Táncházi Kamarának is, amely aktívan bábáskodott a fontos szakmai szerveződések létrejötténél. Aktív részt vállalt az Táncházarchívum, majd a Hagyományok Háza megalapításában, ott volt a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének létrehozásánál is.

A táncházmozgalom ma is él és virágzik, nagy és jelentős civil mozgalommá vált, igen fontos szerepet játszik a Kárpát-medencében is kihalni látszó paraszti kultúra továbbörökítésében, valamint az UNESCO által nyilvántartott szellemi kulturális örökségek közé is bekerült – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: tanítványai, követői éltetik Halmos Béla emlékét, zenéjét.

Balog Zoltán hangsúlyozta: egy korszak van lezárulóban Halmos Béla temetésén, ennek a remélhetőleg hosszú életű mozgalomnak a hőskora, a folytatás pedig már a hátramaradottakon múlik.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerint Halmos Béla rendkívüli képességű ember volt: építész, sportoló, táncos, muzsikus, szervező, “röviden zseni”. A népzenét felvirágoztató nagy nemzedék egyik legnagyobb hatású fénypontja volt – méltatta az MMA egykori tagját.

Az elnök kiemelte: nem az akadémia minősítette Halmos Bélát, hanem ő adta rangját a köztestületnek is, munkásságát ezért az MMA-nak is gyűjtenie, őriznie kell és fel kell dolgoznia.

Kelemen László, a Hagyományok Háza (HH) igazgatója az intézmény és a Hagyományok Háza Baráti Köre képviseletében búcsúztatta a táncházmozgalom alapítóját. Mint emlékeztetett, Halmos Béla megnyitotta az autentikus népzene “véglegesen bezártnak hitt kapuját”, és egy új világba vezette tanítványait. A neves művész haláláig a legnagyobb alázattal maga is tanult az öregektől, miközben hatalmas tudását megosztotta a hozzá fordulókkal – fűzte hozzá.

“Mindenkivel megtalálta a közös hangot, ha jött, ott békesség, barátság, szeretet támadt (…) és sok-sok zene, népzene” – méltatta egykori mesterét Kelemen László.

Halmos Béla temetésén többek között Ökrös Csaba, Sebestyén Márta és a Sebő Együttes, Fábián Éva és Juhász Kati, Gryllus Dániel és a Rackajam, a PG Csoport, valamint Szalonna és zenekara zenélt; a Szabó István református püspök által celebrált szertartáson mások mellett részt vett Halász János kultúráért felelős államtitkár, Korniss Péter fotóművész és Szörényi Levente zeneszerző is.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Balog Zoltán augusztus 2-án, pénteken este ökumenikus megemlékezésen és imaórán vett részt a Pesti Jézus Szíve templomban a pharrajimos, a roma holokauszt emléknapján és a kislétai gyilkosság negyedik évfordulóján. A megemlékezést Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezetésével tartották, az áldozatokért könyörgést és záró áldást Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Balog Zoltán mondott.