Az egykori alapítóról, Dizseri Tamásról nevezték el pénteken a közreműködésével 1983-ban létrejött érdi Habilitációs Központot.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a rendszerváltás utáni új Bethesda Gyermekkórház első igazgatójának, a tíz éve elhunyt gyermekorvosnak a tevékenységét méltatva azt mondta: olyan példakép, aki többet tett, mint ami a kötelessége volt. Dizseri Tamás a körülötte lévő világot és az embert is egységben, rendszerben látta, számára a gyógyítás egyszerre jelentette a test, a lélek és a szellem gyógyítását – fogalmazott a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, a nyolcvanas évek végének nagy generációja tudta, hogy az emberközeli egészségügy megteremtéséhez kevés az egyéni heroizmus, intézményeket kell alapítani. De a megújuló intézmény sem elég, olyan emberek is kellenek, akik többet tesznek, mint ami elő van írva – fűzte hozzá.

Mégis, talán a legfontosabb az a szemléletváltozás, ami Dizseri Tamásnak is köszönhetően ma már látszik: nem kell végérvényesnek elfogadni a helyzetet. A hátrányos helyzetbe kerültek, a fogyatékos emberek számára is van kiut, és lehet aktívnak lenni – mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszernek nem az “állapotfenntartás” a feladata, hanem az, hogy visszavezesse őket egy nagyobb közösségbe. Fogyatékosságuk nem kizárja őket, hanem bevonásukkal az egészséges többséget lehet tanítani az elfogadásra – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A jelenleg harmincöt – értelmi akadályozottsággal élő, valamint halmozottan sérült – gyermeket, fiatalt és fiatal felnőttet gondozó intézmény névfelvételi ünnepségén részt vett a Dizseri család is.

Dizseri Tamás gyermekorvos 1949-ben született Szolnokon. 1992-től 2003-ban bekövetkezett haláláig szervezte és irányította Magyarország egyetlen protestáns kórházát, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházát. A 90-es évek végén két éven át miniszteri főmegbízottként irányította az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és a Budai Irgalmasrendi Kórház újjászervezését. 2001-ben a Johannita Lovagrend Magyarországi Tagozata tagjai közé, a Gyermekek Lelki Egészségéért Vadaskert Alapítvány pedig elnökévé választotta.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Nagy veszteségnek nevezte az emberi erőforrások minisztere, hogy a második világháború utáni kitelepítésekkel több százezer német nemzetiségű embert veszített Magyarország. Balog Zoltán szombaton, Berlinben “A haza napja” elnevezésű, emberi jogi témájú rendezvényen mondott beszédet az Európa számos országából elűzött németek szervezetei, valamint a német szövetségi kormány képviselője előtt.

A miniszter az előadás után telefonon az MTI-nek elmondta: a rendezvény fő témái a hazájukból elűzött kisebbségek, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a nemzetiségek kulturális erősségének megőrzése voltak. A miniszter itt hivatalosan is bejelentette, hogy Magyarországon – egy egyhangúlag elfogadott parlamenti határozattal – január 19-ét az elűzött magyarországi németek napjának nyilvánították. Ezért külön köszönetet mondott Magyarországnak a rendezvény házigazdája, Erika Steinbach, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a Bundestag emberi jogi és humanitárius bizottságának tagja – mondta Balog Zoltán. A német politikus, aki az elüldözöttek szövetségének (BdV) az elnöke is, már hosszú ideje követeli, hogy legyen ilyen emléknap Németországban, de egyelőre ilyet csak egy-két tartományban tartanak. Még csak most tervezik, hogy állami szinten is legyen emléknapjuk az elűzött németeknek – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán előadásában szólt továbbá arról, hogy Közép- és Kelet-Európában évszázadokon keresztül uralkodó kulturális és történeti sokszínűség örökségének megőrzése egész Európa számára fontos. Kiemelte: “Európának a sokszínűségében hiszünk”, a nemzetállamok a szuverenitásában, az egyenlő jogok és kötelességek alapján való egyenrangú együttműködésben.

Kitért arra is, hogy 2014 tavaszától lehetőség lesz arra, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.

Előadásában kifejtette azt is, hogy “Magyarországon, illetve azokban az országokban, ahol volt kommunista diktatúra, ott csak az lehet hiteles antifasiszta, aki hiteles antikommunista is és fordítva”. Ez a két dolog Magyarországon és Kelet-Európában összetartozik – hangsúlyozta Balog Zoltán.

A Benes-dekrétumokra utalva Balog Zoltán azt is megjegyezte, hogy “olyan dekrétumoknak nincs helye az európai jogrendben, amelyek kollektív bűnösség alapján elítélnek népeket, nemzeteket akár a múltban, akár a jelenben”.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy akik a múlt szenvedései, második világháborús szenvedései ügyében kiállnak az elűzöttek mellett, azoknak kötelességük ma is kiállni minden olyan ember és embercsoport mellett, akit faji alapon üldöznek. Ennek kapcsán Balog Zoltán elmondta, hogy Magyarországon mit tesznek a roma nemzetiségért, hogy kártérítést terveznek adni a romagyilkosságok áldozatai családjainak. Elmondta továbbá, hogy az oktatásban miként jelenítik meg a magyarországi nemzetiségek, kulturális gazdagságát, s hozzájárulását a magyar kultúrához.

Balog Zoltán az MTI-nek azt mondta: Erika Steinbach a rendezvényen hangsúlyozta: “Magyarországon épp az ellenkezője történik, mint amit állítanak”. A haza napja elnevezésű emberi jogi témájú rendezvény házigazdája szerint Magyarország példamutató kisebbségi politikát folytat és azt is kiemelte, hogy milyen fontos volt, hogy elindította az európai roma keretstratégiát – számolt be a rendezvényről az MTI-nek az emberi erőforrások minisztere.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI

Az emberi erőforrások minisztere szerint a Szent István-i életmű az a mérce, amelyhez ma is mérni kell a teljesítményeket. Balog Zoltán hétfőn a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Nemzeti Színházban, köszöntőjében arról beszélt, ha magas is ez a mérce, nem szabad kevesebbet akarni és tenni az országért, a nemzetért, mint amennyit az államalapító király akart és tett.

A miniszter azt mondta: a kitüntetések arra szolgálnak, hogy visszahelyezzék a teljesítményeket a helyükre, arra hogy kijelöljék az értékeket, és a nemzeti közösség számára viszonyítási pontokat határozzanak meg.

Balog Zoltán a kitüntetetteket méltatva a személyiség és az alkotás egységére mutatott rá, arra, hogy az élet és a mű együtt lesz életművé. Úgy vélte, Szent István életében “a személyes döntés és az uralkodói tettek egymásra találtak, egymást erősítették”. Utalt arra, hogy amit Szent István az országnak akart – a keresztény hitet – azt saját személyes útjának is választotta és fiának is ezt ajánlotta.

A miniszter azt hangoztatta, hogy ha az ember teljes akarattal, hittel, az életével ott áll a munkája, a szenvedélye mögött, akkor hiteles lesz az alkotása, és akkor annak hatása lesz a hazájára és a világra.

Balog Zoltán szerint az életnek csak az önfeláldozó munka, a szolgálat adhat értelme, és többet kell tenni az országért, a világért, mint amit azok tesznek értünk.

Ha csak annyit tenne mindenki, amiből haszna lenne, hova jutna a világ? – vetette fel.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életművek nem függetlenek a nemzeti közösségtől, hiszen az alkotó maga is része a közösségnek; így az életmű soha nem önmagában áll, van hátországa, hazája amelyben az életút kiforrott.

A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen több mint félszáz kitüntetett – köztük művészek, tanárok, orvosok, sportolók, tudósok, újságírók – vehették át a Magyar Érdemrend közép- és lovagkeresztjeit, valamint a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszteket.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Album: Wendl Péter

Tíz kiemelkedő népművésznek adta át a Népművészet Mestere-díjakat vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kitüntetést idén hatvanadik alkalommal osztották ki.

Az 1953-ban alapított állami kitüntetés eredeti célja szerint a környezetében élő és alkotó autentikus népművészek munkásságát, életművét ismeri el. Világviszonylatban Magyarország az elsők között gondoskodott a helyben élő és működő kiemelkedő tehetségű alkotók megbecsüléséről, támogatásáról.

A négy kategóriában odaítélt díjat mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el. Az elsők között, 2009-ben került fel a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye szellemében létrehozott nemzeti jegyzékre.

A Népművészete Mestere-díjjal ismerték el vasárnap Bagdi Lajosné Matkó Mária debreceni hímzőt, népi iparművészt, Bárány Antalné Strehó Margit varsányi mesemondót, Dobiné Vass Júlia nádudvari fazekast, Hajda György Zsigmond cserkúti faműves-restaurátort, népi iparművészt, Haris Mária budapesti szövőt, népi iparművészt, Karácsony Lázás gyimesbükki (Románia) furulyást, Kovács Szabolcs mezőkövesdi festettbútor-készítőt, Simon János csengeri táncost, énekest, Szabó Teréz mezőkölpényi (Románia) táncost, énekest és Takács Anna búzai (Románia) énekest.

MTI, EMMI

Fotó: Wendl Péter