Tolnay Klári generációknak jelentette a művészet boldogságát – mondta a színművész születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév csütörtök esti megnyitóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban az emberi erőforrások minisztere.

Az emlékév fővédnökségét is elvállaló Balog Zoltán szerint Tolnay Klári “bátran élte az életét, játszotta szerepeit, bátran vállalta személyiségét”.

A színésznőt az élet többször is válaszút elé állította, de akkor is helyén volt a szíve, mikor a külső körülmények ellene szóltak: szülei például ellenezték, hogy színésznek álljon, és először a színigazgatók is kétkedve fogadták az erős nógrádi dialektusban beszélő lányt. A német csapatok bevonulásakor zsidókat bújtatott, majd nem volt hajlandó menekülni a romos Budapestről. Hit, hazaszeretet, bátorság kísérte végig életét – ezek hozzájárultak ahhoz, hogy ma a magyar színháztörténet egyik legnagyobb alakjaként beszélünk róla – idézte fel a miniszter.

Balog Zoltán közölte: a nyitóest után az emlékév keretében számos városban bemutatják az 1952-ben készült, Déryné című filmet, melynek címszerepéért Tolnay Klári az első Kossuth-díját kapta 1951-ben.

Az emlékévről szólva a miniszter kiemelte: a kezdeményezés a közönség soraiból indult, azt Tolnay Klári művészetének tisztelői kezdeményezték. A centenáriumi rendezvénysorozat sokszínűsége igazolja, hogy Tolnay Klári személye szinte az összes művészeti ágat összefogja: lesznek többek között irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi programok, de tudományos konferencia is – árulta el.

A Tolnay Klári-emlékév részletes programja a www.tolnayklari.hu oldalon lesz elérhető.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Reformáció Emlékbizottság első ülésén mondott köszöntőjében csütörtökön a Parlamentben.

A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat.

Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére – tette hozzá.

Balog Zoltán emlékeztetett arra: a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig “mindig kultúrát hoz létre”. Hangsúlyozta: a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.

Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: a megemlékezésekkel nem ünnepelni akarják magukat a reformációból sarjadt egyházak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció a válságra adott választ 500 éve, s ez “visszaadta a középkor végi embernek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot”, mert a földi élet addig “egyfajta előszobázásnak” számított a halál utáni léthez képest.

Közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg 500 éve, és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja. Utalt arra is, hogy öt éve mondták ki a magyar reformátusok egységét, ezt idén szeretnék megünnepelni. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartja, hogy a történelmi egyházak együtt ünnepeljenek a reformáció 500 éves jubileumán.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök megköszönte a kormánynak, hogy az ökumenikus imahét közepén indítják az emlékbizottság munkáját. Szólt arról, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot, és egyebek mellett azt hirdeti, hogy Isten közvetlenül megszólítható.

Úgy fogalmazott: spirituális megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig “messze túlmutatnak az egyházak határain”.

Az eseményen Kövér László házelnök is jelen volt.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A nemzetet csak a kultúra tarthatja össze, amely egyszerre lokalitás és történelmi meghatározottság – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen a Nemzeti Színházban, ahol az ünnepség után első alkalommal rendezték meg a nemzeti fenntartású intézmények közös gálaműsorát.

A miniszter kiemelte: az igazi kultúra soha nem fordít szembe, hanem mindig egyesít. Véleménye szerint hiába a gazdasági növekedés, ha ebből nem jut a kultúra támogatására, hiszen “csak azok a nemzetek voltak képesek felértékelődni, akik ragaszkodtak saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz”.

Balog Zoltán felidézte, hogy a kormány idén 17 milliárd forinttal többet fordít a kultúrára, mint a korábbi években. Kiemelte a Zeneakadémia megújulását, amelyet a “hazai kulturális élet legmeghatározóbb beruházásának” nevezett. Emellett megemlítette még a Fejér megyei levéltár megújítását és a Budapest Music Center megnyitását is, amelyre 600 millió forintot áldozott a kormány. Ezen felül szólt a Várbazár áprilisi átadásáról, az Ybl-bicentenárium kapcsán a Honvéd Főparancsnokság épületének részleges rehabilitációjáról és a pesti Vigadó megújulásáról is.

A beszédet követően a miniszter átadta a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat.

Balassa Péter díjat vehetett át Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Csokonai Vitéz Mihály-díjjal tüntették ki Kocsán László hagyományőrzőt, néptáncoktatót és Török Lászlót, a szabadszállási Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárát. Közösségi kategóriában Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehetett át a Kartali Asszonykórus, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a Vass Lajos Kórus.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvárat és Levéltárat, valamint a Gödöllői Városi Könyvtárat és Információs Központot. Minősített Közművelődési Intézmény címet adományozott Balog Zoltán a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár részére, az Egri Kulturális és Művészeti Központ számára, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. részére. A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ Közművelődési Minőség díjban részesült.

A díjátadót követő gála előtt Halász János kultúráért felelős államtitkár mondott pohárköszöntőt. Szavai szerint “nemzeti kultúránk több, mint a nemzeti sajátosságok gyűjteménye, a nemzeti kultúra élő valóság, ezt bizonyítja a ma díjazottak eddigi munkája is”.

A köszöntő után a nemzeti intézmények első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal adtak kultúra napi műsort. Az esten a Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Kortárs Balett, a Nemzeti Táncszínház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Balett, a PTE Zeneművészeti Intézete, a Csokonai Nemzeti Színház énekkara, a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a Színház és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Balett, a Kaposvári Egyetem, a Magyar Cirkusz és Varieté és a Baross Imre Artistaképző Szakiskola, a Budapesti Operettszínház, a Honvéd Együttes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyeskara, a Győri Balett és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola szerepel.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Beliczay László

A magyarországi holokauszt-emlékév programjáról tájékoztatta az izraeli Jad Vasem intézet vezetőit  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és több megállapodást is aláírt vendéglátóival a január 20-án véget ért, kétnapos hivatalos látogatása során.

Balog Zoltán már negyedik alkalommal járt Izraelben, és a Jad Vasem Holokauszt Intézetet is többször felkereste. Január 20-i látogatásán aláírt egy megállapodást Avner Salevvel, az intézet igazgatójával az érvényben lévő tanárcsere egyezmény egy évvel történő meghosszabbításáról. Az emberi erőforrások minisztere részletesen ismertette vendéglátóival a magyar holokauszt-emlékév programját. Támogatásukat kérte a nemzetközi tekintéllyel rendelkező intézet tudásának, szakmai eredményeinek a felhasználásához mind a józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok házához, mind más projektekhez. Tárgyalópartnerei ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a kérést.

A megbeszélés során a partnerek megfogalmaztak néhány „kritikus kérdést”, például a német megszállás budapesti emlékműve kapcsán. „Nyilvánvalóvá tettem, hogy ez nem a felelősség áthárításáról, hanem arról a történelmi tényről szól, hogy 1944. március 19-én  valóban megszállta egy idegen hatalom Magyarországot” –  mondta a miniszter. „Az emlékmű az áldozatoknak szól, minden áldozatnak, és természetesen a magyarországi zsidóság áldozatai is köztük vannak” – hangsúlyozta. A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: „ők azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek” – idézte fel a beszélgetést a politikus, aki válaszában a vitás kérdések tisztázására bíztatott. A holokauszttal kapcsolatban „számos fejezetet újra kell nyitni, nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymást, és minden állásponttal küzdjünk meg. Nyilván, amelyik emberi méltóságot sért, azt vissza kell utasítani, azzal nincs mit vitatkozni – hangsúlyozta.

A miniszter szerint szakmai vitát kell folytatni. „Nem a politikusok dolga, hogy igazságot tegyenek. A szakma dolga, hogy megvitasson olyan tényeket, amelyekről esetleg az egyik mást gondol, mint a másik. Arra bátorítanék mindenkit, használja ki a holokauszt-évet arra, hogy az elmaradt vitákat ebben az ügyben lefolytassuk, hogy reálisabb képe legyen Magyarországon a közvéleménynek arról, mi is történt, így a felelősség kérdéséről is” –  jelentette ki. Balog Zoltán közölte: éppen egy nappal az elutazása előtt a zsidó oktatási kerekasztallal aláírt egy megállapodást, amelyben minden általuk kifogásolt ponton rögzítették, „hogy a nemzeti alaptantervben hogyan fogják tanítani nemcsak és talán nem is elsősorban a holokausztot, hanem azt a közös zsidó-magyar történelmet, ami több mint ezer éves, és ami a XIX. században különösen, de a XX. század elején is nagyon sok közös komoly eredményt hozott.

A Jad Vasem intézetben tett látogatása után Balog Zoltán Limor Livnattal, a Likud  befolyásos személyiségével, Izrael kulturális miniszterével tárgyalt. Két megállapodást is kézjegyükkel láttak el: egy régóta tervezett egyezményt, amelynek alapján a két ország kedvezményeket nyújt egymásnak a saját területükön folyó filmforgatásban, valamint egy kulturális munkaprogramot, amely a következő három évre meghatározza az együttműködés kereteit. Ennek részeként számos csereprogram lesz, többek között a zsidó államban lép fel az állami népi együttes, az izraeli filharmonikusok Magyarországra látogatnak, és Izraelben is bemutatják a Robert Capa kiállítást, akinek személye szintén a közös zsidó-magyar kulturális történelem része.

Az emberi erőforrások minisztere a látogatás során felkereste az Ezer Weizman volt izraeli államfőről elnevezett intézetet is, ahol  magyar ösztöndíjasokkal beszélgetett.

MTI