Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: minden ember fontos

Balog Zoltán a XVIII. kerületi Polgárok Házában rezsifórumon vett részt január 30-án, ahol felidézte, a szocialista kormányok nyolc éve alatt 83 százalékra nőtt az államadósság, ráadásul a baloldali kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy azt 2010 tavaszától kelljen visszafizetni.

A termet zsúfolásig megtöltő közönség figyelmét felhívta arra, hogy az MSZP-kormányok alatt negyedmillióval nőtt a munkanélküliek száma, és 7,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Az emberi erőforrások minisztere felidézte azt is, hogy a 2010-ben hivatalba lépett polgári kormány a megörökölt óriási deficit miatt türelmi időt kért Brüsszeltől, de nem kapott, holott az előző szocialista kormányoknak ezt mind biztosították. A választások után hivatalba lépő spanyol kormány is kapott türelmi időt. Így hívják ezt: kettős mérce – jegyezte meg.

A miniszter szerint nem szabad elfelejteni, hogy az MSZP-kormányok elvettek egyhavi nyugdíjat és bért, bevezették a tandíjat, valamint vizitdíjat akartak szedni. Ne felejtsük el az adóemeléseket, és a leépített családtámogatási rendszert sem – tette hozzá. Emlékezhetünk a nokiás-dobozokra is – jegyezte meg.

A politikus beszámolt a 2010 utáni eredményekről is. Elmondta, visszafizettük az IMF-hitelt, hazánk kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, 255 ezer új munkahely létesült, valamint nő a gazdaság. Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az ösztöndíjprogramoknak köszönhetően 1600 orvost sikerült itthon tartani. A fontos eredmények között említette a bérek és a nyugdíjak emelését, és arról is beszélt, hogy a kibővített családi adókedvezmény segít az alacsonyabb jövedelműeknek. A miniszter kitért a közbiztonsági kérdésekre is. Elmondta, 3500 rendőrrel van több, mint a kormányváltáskor, szigorodott a Btk., és bevezették a három csapás intézményét is. A politikus a fontos eredmények között említette, hogy a megindult gazdasági növekedésből egyre nagyobb részt vállal a mezőgazdaság. Az agráriummal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy sikerült megvédeni a magyar földet. A politikus azt is nagy eredménynek tartja, hogy az önkormányzatokat sikerült megszabadítani az adósságuktól.

Emlékeztetett, 2010-ben a magyarok fizették az unióban a legmagasabb gáz, és a második legmagasabb áram árat. Az MSZP-s kormányok alatt 15-ször emelték a rezsiárakat – fűzte hozzá. Kitért a Horn-kormány elhibázott privatizációjára is, amikor a nagy multinacionális cégeknek eladták az energiaszektort. Ráadásul a szolgáltatóknak garantálták az extraprofitot – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, ezek a cégek 1040 milliárd forint profitot vittek ki az országból.

Balog Zoltán kitért a kormány rezsiköltségeket csökkentő intézkedéseire is. Felidézte, 2010 és 2012 között a kormány befagyasztotta az energiaárakat, és 2013. elején elindult a rezsiköltségek csökkentésének első üteme. Akkor 10 százalékkal csökkentették a gáz, a villany és a távhő árát, nyáron pedig további hat rezsitétel ára mérséklődött. 2013 novemberében jött a rezsicsökkentés második üteme; 11,1 százalékkal csökkent a gáz, a villany és a távhő ára. 2014-ben elindul a rezsicsökkentés harmadik üteme is; április 1-jétől a gáz ára 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken – mondta. Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy ingyenes tűzifaprogram indult.

Kitért a fogyasztóvédelmi intézkedésekre is, elmondta, 500 millió forintra emelték a szolgáltatókra vonatkozó bírságok felső határát, valamit a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében országszerte rezsipontok létesültek, és létrehoztak egy zöld számot. Balog Zoltán nagyon fontos intézkedésnek nevezte a rezsicsökkentést. A politikus szerint a számokon, százalékokon túl a rezsicsökkentés egyik fontos üzenete, hogy minden ember ugyanolyan fontos a kormány számára.

A miniszter kitért a baloldali összefogás ügyére is. Rámutatott, a baloldal ugyanott tart, mint 2010-ben. A 2010-es MSZP-listán Gyurcsány Ferenc a negyedik helyen volt, a mostani baloldali listán pedig a harmadik. Ez egy jelentős változás, ehhez csak gratulálni tudunk – jegyezte meg. Mint elmondta, Magyarországnak szüksége lenne egy tisztességes baloldali pártra.

fidesz.hu

Liquid Labyrinth – Fabrizio Plessi kiállítása a Lumúban

Először szerepel önálló kiállítással a régióban a neves olasz képzőművész, Fabrizio Plessi, akinek Liquid Labyrinth (Folyékony labirintus) című tárlata péntektől látható Budapesten, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban (Lumú). A tárlatot Balog Zoltán, az ember erőforrások minisztere nyitotta meg 2014. január 30-án.

Első alkalommal állít ki ez a világhírű művész az egykori vasfüggönyön túl, ez a siker a Ludwig Múzeum sikere – méltatta a koblenzi Ludwig Múzeummal együttműködésben létrejött tárlatot annak csütörtöki megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve: Plessi munkássága a legmodernebb eszközökkel kutatja azt, hogy mit tudunk kezdeni a hagyománnyal.

Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója szerint a kiállítással hatalmas adósságot törlesztenek, hiszen a hetvenes évek eleje óta szinte nem akadt olyan jelentős európai videóművészeti vagy multimédiás megmozdulás, amelyen Fabrizio Plessi alkotásai ne lettek volna jelen. “Az elsők között volt, aki látványos, mély gondolatiságú, mégis olaszos temperamentumú munkáiba adaptálta az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, szem előtt tartva mind a humánum, mind a hagyományok tiszteletét” – mondta a művészről. Beate Reifenschdeid, a koblenzi Ludwig Múzeum igazgatója, a kiállítás társrendezője hozzátette: Plessi alkotásai azonnal beleívódnak a nézőbe, hiszen ezekhez a természet alapelemeit, elsősorban a tüzet és a vizet használja fel motívumokként. A tárlat leglátványosabb munkája, a Llaüt Light című installáció, amely jól bemutatja, hogyan dolgozik Plessi: banális anyagokat használ, majd ezeket a szó szoros vagy átvitt értelmében felfordítva új konnotációval látja el, a közönség ösztöneivel és félelmeivel játszva – jegyezte meg.

Fabrizio Plessi elmondta: a llaüt Mallorca – a művész egyik lakhelye – hagyományos halászhajótípusa, melyek többségét azonban nemrég az EU a túlzott mérvű halászat ellen fellépve szétfűrészeltette. A 1200 llaüt megsemmisítését eredményező akció rövidesen a visszájára fordult, hiszen a bárkákért kapott pénzből a helyiek korszerű műanyag csónakokat vettek, és azzal folytatták megszokott tevékenységüket; a kikötők képe azonban végérvényesen megváltozott. Az olasz művész az elpusztítandó bárkák közül megvásárolt néhányat, hogy azokat felhasználja a hagyomány és a modernitás viszonyának összetettségére rámutató installációjához. A Llaüt Light című kiállítást 2011-ben 220 ezren tekintették meg Mallorcán – idézte fel a művész.

A Lumú elsötétített központi kiállítási terében tíz felfordított csónak látható, melyek alól a tenger kékjét idéző fény szüremlik ki; a hatást Michael Nyman zenéje és a mallorcai tengerpart hullámainak morajlása fokozza. A nagyszabású installáció tervezésének fázisait számos makett, rajz és kollázs, valamint tizenhat nagyméretű, átfestett nyomat mutatja be. A Trittico della violenza (Az erőszak triptichonja) a művész úgynevezett szekrénysorozatának egyik darabja. Magas fémdobozokban hétköznapi tárgyak, a Budapesten kiállított munka esetében régi faajtókba vágott balták láthatók, míg alattuk villámok képe vetítődik folyamatosan. A Liquid Tables (Folyékony asztalok) Plessi legjellegzetesebb motívumát, a folyamatosan zubogó víz mozgóképét használja, amely ezúttal a falnak támasztott asztalok lapjának hátára szerelt monitorokon látható.

A Movimenti catodici barocchi (Barokk katodikus mozgások) című installációban egy megfordítva felfüggesztett barokk gyóntatószék köröz fenyegetően, míg ablakaiban, ahonnan a feloldozás szokott érkezni, csak a monitorokon lobogó tűz nyugtalanító képe látható. A Láva című installáció valódi lávakőlapokból épül fel, melyek faragott lyukain keresztül a bugyogó láva képe tűnik elő.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Fabrizio Plessi

A Kormány megkönnyítené a nemzetiségi önkormányzatok megalakulásának feltételeit

Balog Zoltán a mai napon hivatalában fogadta Tina Komelt, határon túli szlovén közösségekkel való kapcsolatokért felelős szlovén miniszter asszonyt, akit elsőként tájékoztatott a mai Kormányülésen megszületett javaslatról, amely szerint a Kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 30 főről 25 főre csökkentse a nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához szükséges nemzetiségi lakosságszámot.

A Kormány javaslata az Országgyűlés felé, hogy biztosítson minél szélesebb keretet a nemzetiségi közösségek kulturális autonómiájának megélésére, és ennek érdekében csökkentse a nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához korábban feltételként szabott 30 fős alsó határt 25 főre.

A javaslat hátterében az áll, hogy ezzel is több nemzetiségi közösség alakulhasson, és nemzetiségi identitását a lehető legszélesebb keretek között élhesse meg.

A javaslat biztosítani fogja, hogy továbbra is azokon a településeken alakuljanak nemzetiségi önkormányzatok, amelyeken a nemzetiségi törvényben megfogalmazottakkal összhangban valódi nemzetiségi közösségek élnek.

Budapest, 2014. január 29.

Fotó: EMMI

Tíz év óta először nőtt a fiatalok foglalkoztatottsága

Tíz év óta először nőtt a fiatalok foglalkoztatottsága jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök január 27-én az Országházban, ahol Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével kitüntetéseket adott át a 2013-as nemzetközi diákolimpiákon eredményesen szereplő magyar diákoknak és tanáraiknak.

Beszédében a miniszterelnök kiemelte: a nemzetközi diákolimpiákon elért magyar sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával. Ugyanakkor éppen a diákolimpiákon sikereket elérő tanulók példáját nevezte a legerősebb érvnek arra, hogy „ha eredményt és sikert akarsz, nem hagyatkozhatsz az unott napi rutinra”.

Minden nemzedék legalább egyszer, „már ha hagyták”, nyakába vette a világot, tanult, dolgozott, lehúzta a diák- és inaséveit külföldön, majd feltette magának a kérdést: van-e értelme hazajönni, hazahozni a kint szerzett tudást. „Én hazajöttem, de éppen azt a célt tűztem ki magam elé, hogy Magyarországot, ha törik, ha szakad, olyan országgá tegyük, ahová haza lehet jönni, (…) sőt ahová érdemes is hazajönni” – fejtette ki Orbán Viktor. Kormánya is azért dolgozik – folytatta, utalva Széchenyi István szavaira -, hogy „magyarnak lenni ne csak felemelő érzés, de kifizetődő dolog is legyen a következő évtizedekben”, találjon lehetőséget Magyarországon minden fiatal.

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy embert próbáló kihívás egy „lerongyolódott és kifosztott országot” a lehetőségek földjévé tenni. Az első lépések azonban már megszülettek – mondta, kiemelve ezek közül, s biztatónak is nevezve egyúttal, hogy „tíz éve nem volt olyan, hogy a fiatalok és a nők foglalkoztatottsága Magyarországon nőtt volna”. Az ország előnyére változott, kiáll magáért, megvívja a vitákat, ha kell, összefog, és cselekszik – jelentette ki, majd hozzátette: „végre kezd megjönni a magyar önbizalma”, Magyarország pedig ígéretes és szép jövő előtt áll. Orbán Viktor úgy fogalmazott, egy felívelő időszak következik Magyarország és talán Európa életében is, meggyőződése, hogy „a magyar szellem és a magyar tudás számára komoly lehetőségek nyílnak meg”. Szavait azzal zárta: magyarnak lenni Európában és a Kárpát-medencében történelmi feladvány, amelyet minden nemzedéknek magának kell megoldania. „Izgatottan várjuk az önök megfejtését” – mondta hallgatóságának.

A kormányfő beszédét követően Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével adta át az elismeréseket a 2013-as – kémiai, fizikai, biológiai, matematikai, földrajzi, csillagászati és asztrofizikai, filozófiai, valamint informatikai – diákolimpiákon sikereket elérő tanulóknak és felkészítő tanáraiknak.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Diákolimpia-díjátadó

Múzeumnépszerűsítő túra indul februárban

Háromszáz hazai múzeum és kiállítóhely részvételével indul el február 1-jén a Mozaik Múzeumtúra. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kezdeményezését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 130 millió forinttal támogatja – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az eddigi legnagyobb szabású múzeumnépszerűsítő túra elsősorban a 6 és 16 év közötti korosztálynak szól. Hatékony megszervezését a köznevelés területén végrehajtott központosítás teszi lehetővé – mondta el a program január 27-i budapesti sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán közölte: a kezdeményezés lényege, hogy minél több iskolás jusson el magyar múzeumokba, és megismerhessék azok sokszínű kínálatát. Ennek érdekében február 1-jétől május 31-ig intenzív marketing- és médiakampány népszerűsíti a Mozaik Múzeumtúrát.

L. Simon László, az NKA alelnöke bejelentette: a programban részt vevő gyerekek a régi Tájak-Korok-Múzeumok pecsétgyűjtő játékhoz hasonlóan járhatják majd a kiállítóhelyeket, ezúttal azonban hétfajta regionális albumba gyűjthetik a múzeumok matricáit. Egy-egy intézmény matricáit természetesen csak helyben lehet majd a beszerezni, a nagyobbaknak pedig QR-kódra épülő okostelefonos applikáció is készül. Az NKA tervei szerint a Mozaik Múzeumtúra nem ér véget májusban, hanem kibővülve folytatódik majd. L. Simon László elmondta: a programhoz az Örökség Kultúrpolitikai Intézet gondozásában 300 múzeum és kiállítóhely Magyarországon címmel elkészült egy kötet is, indulásképpen a címben jelzett számú intézmény bemutatásával. A tervek szerint rövidesen megjelenik a kiadvány angol nyelvű változata is, amely a szállodákban is elérhető lesz.

Matyi Dezső, az Alexandra Könyváruház ügyvezető igazgatója a múzeumtúra fontosságát méltatva hozzáfűzte: a kötet forgalmazását az Alexandra-hálózat örömmel vállalta; a múzeumok mellett ugyanitt lesznek megvásárolhatók a gyűjtőalbumok és az azokba való regionális matricák is. Pápay György, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a matricagyűjtéssel ugyan a gyermekeket célozták meg, de a túra a felnőtteket is ösztönözni kívánja a múzeumlátogatásra. A program honlapja rövidesen elérhető lesz a www.mozaikmuzeumtura.hu címen. Az első gyűjtőalbumokat a sajtótájékoztató keretében a Legokosabb osztály című televíziós vetélkedő első helyezett csapata vehette át.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula