A magyar sport- és művészeti élet húsz személyisége, illetve egyesülete és társulata, továbbá egy gyűjtemény és egy dokumentumfilm részesült a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fair play bizottsága által odaítélt díjban. Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet május 26-án.

Elismerést kapott többek között Hosszú Katinka úszó, Vajda Vilmos, a kajak-kenu válogatott volt szövetségi kapitánya, Sándor Károly labdarúgó, Monspart Sarolta tájfutó, Snétberger Ferenc gitárművész, a KSI sportegyesület és a Baltazár Színház. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy bár a sportolók célja a győzelem, nem mindegy, hogy hogyan születik meg.  ”Győzzön az, aki jobb, de igazságtalanság nélkül, azonos feltételek között” – fogalmazott.

Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a fair play kifejezés egyetlen nyelvre sem fordítható le pontosan, ezért is használják mindenhol ezt a szókapcsolatot.  ”A fair play az alapja annak, hogy ellenfeleinkre úgy tekintsünk a sportban, mintha saját magunkkal állnánk szemben” – mondta. Kiemelte az új kategóriát, a művészeti fair play díjat, amelyből első alkalommal négyet osztottak ki.

A MOB illetékes testülete öt kategóriában – fair play életműdíj, fair play a szabadidősportban, a fair play eszméjének népszerűsítése, fair play cselekedet, a fair play eszmeisége a művészetben – ítélt oda elismeréseket.  A fair play cselekedet kategória trófeájával Hosszú Katinkát jutalmazták. Méltatásakor Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár kiemelte: amellett, hogy a 2013-as barcelonai világbajnokságon két aranyérmet nyert, előtte részt vett a 2021-es budapesti világbajnokság pályázatának sikeréért tevékenykedő csapat munkájában. ”A nemzeti ügy érdekében Katinka lemondott a felkészülés négy napjáról, ennek ellenére a medencében is helytállt” – tette hozzá.

Hosszú Katinka nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy bekapcsolódhatott a magyar pályázat győzelméért lobbizó csapat munkájába, és azt mondta: bízik benne, hogy részese lehet az elnyert világbajnokságnak.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

 A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását. A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba.

A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. 

A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását.

A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba. A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. 

A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását.

A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba. A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI