A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület június 3-i ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.
Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is. Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.
Beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ezt szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást – jegyezte meg a miniszter. Jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is – tette hozzá. A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba – jegyezte meg.
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat. Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a “magas kultúra” terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe – fűzte hozzá. Elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.
Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól. Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is – tette hozzá. Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.
Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz – hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása – jegyezte meg. A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz – közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül. Összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik.
Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.
„Színvonalas felsőoktatás nincsen színvonalas köznevelés nélkül, a színvonalas köznevelés pedig a jó óvodánál kezdődik” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pedagógusnap alkalmából tartott ünnepi beszédében Budapesten, 2014. május 30-án.
„A kormány feladata, hogy megteremtse a feltételeket és biztosítsa az eszközöket a magas szintű oktatáshoz. A pedagógus társadalom felelőssége, hogy visszajelzést adjon erről. Ennek a visszajelzésnek hivatalos teret a Nemzeti Pedagógus Kar fog adni. Ezért is kérem a Kar leendő tagjait, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel: vállaljanak aktív szerepet a szakmai tagozatokban, a területi szervezetben, különösen akkor, ha vannak javaslataik a köznevelést érintő bármely kérdésben.” – emelte ki a miniszter.
A tárcavezető hozzátette: „Az új köznevelési törvény nyilvánvalóvá tette: az oktatás nem szolgáltatás, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Az új rendszer kereteinek megalkotása lezárult, a köznevelésben most a tartalmi, módszertani munka következik.”
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár.
Kiemelkedő oktató-nevelő munkája, pedagógusi életpályája elismeréseként Eötvös József-díjban részesült:Dr. Hamvas Antal, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi docense, Dr. Krisztián Béla, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, Dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, Biblikus intézet vezetője, Dr. Kalla Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Giber Vilmos, a Kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatója, Járainé Dr. Bődi Györgyi, a Budapest XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Rózsavölgyi Gábor, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója, Soltész István, a Menner Bálint Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott hegedűtanára, szakfelügyelője, tanszakvezetője, zeneiskolai tanszak és zenekaralapító.
Kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkája elismeréseként Szent-Györgyi Albert-díjban részesült:Dr. Asztalos Tibor, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi oktatója, Dr. Csiba László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Donáth Péter, nyugdíjas egyetemi tanár, Professor Emeritus, Dr. Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, tanszékvezetője, Dr. Heszky László, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára, Professor Emeritus, Dr. Kerekes Sándor, a Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, doktori iskola vezetője, Dr. Kovács Árpád, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, Dr. Lajos Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Karának Professor Emeritusa, Dr. Marosi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Molnár Sándor, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Nyárády Gáborné dr., a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar főiskolai tanára, Dr. Szávai János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Szeberényi József, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Telek Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára, Dr. Veress József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Zarándi Márta, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Albert Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Professor Emeritusa.
Kiemelkedő hatású oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája, a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjban részesült:Dr. Babcsányi István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar nyugdíjas adjunktusa, Dr. Csíkvári Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar főiskolai tanára, tanszékvezetője, Dr. Deák András György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi docense, dékánhelyettese, Dr. Dévényi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi docense, Fehérné Kovács Zsuzsanna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar főiskolai docense, Dr. Fülöpné dr. Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatási rektorhelyettese, tanszékvezetője, egyetemi tanára, Dr. Géczi János, a Pannon Egyetem egyetemi docense, tanszékvezetője, Dr. Horváth Tamás Imre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos munkatársa, Dr. Husti István, a Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Jesús Reyes Nuñes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar egyetemi docense, Kovács Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szaktanára, kari és egyetemi fogyatékos-ügyi koordinátora, Dr. Kurucz Rózsa, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar főiskolai tanára, Dr. Laib Lajos, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Professzor Emeritusa, Dr. Lányi Erzsébet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar nyugalmazott egyetemi docense, Sályiné Pásztor Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar egyetemi adjunktusa, Dr. Stettner Eleonóra, a Kaposvári Egyetem megbízott tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Szoboszlay Sándor, a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Szöllősi János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Takács István, a Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Varga Lajos, a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar főiskolai tanára, Becski Gézáné Dr. Bodzsár Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar egyetemi tanára, antropológus, Dr. Dombi György, a Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar intézetvezetője, egyetemi tanára, Apagyi Mária, a Pécsi Martyn Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, zenei és vizuális művészeti oktatója, Bajnok Ibolya Ildikó, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa, Bányai György, a Felcsúti Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Dr. Bittmann Józsefné, a Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa, Bogdán Marianna, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat megbízott főigazgató-helyettese, Dr. Gál András, a Bocskai István Katolikus Gimnázium igazgatója, Dr. Gulyás Judit, a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola középiskolai tanára, Gurmai Zsuzsanna, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény általános igazgatóhelyettese, Dr. Horváth Gábor, a Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény középiskolai tanára, Hosszú Gyula, nyugdíjas történelemtanár, Hulmán István Dezsőné, a Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium munkaközösség-vezetője, gyógypedagógiai tanára, Koós Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Ózdi Tagintézményének gyógypedagógusa, tagintézmény-vezetője, Kotschy Andrásné, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Teológiai Főiskola főiskolai tanára, Köntösné Lőrincz Eszter, a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium intézményegység vezetője, Lakó Ferenc Péter, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Latorcai Ágnes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nyugalmazott pedagógusa, Maráczi Ernő, a Egységes Gyógypedgógiai és Módszertani Intézmény címzetes és nyugalmazott igazgatója, Márkus Lászlóné, a Farkasréti Általános Iskola tanítója, Máténé Sej Jolán, a Éltes Mátyás Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium igazgatója, Nagy Ignác, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola intézményvezető-helyettese, Dr. Pelczer Katalin, a Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pleskó Ilona Ágnes, a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tanára, Rádulyné dr. Fazekas Judit Ágnes, a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanára, Reiger Andrea, a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményvezetője, Dr. Szenográdi Péter, a Békéscsabai Általános Iskola és Gimmnázium középiskolai tanára, Szepesi Józsefné, a Koroknay Dániel Tehetséggondozó Általános Iskola igazgatója, Tarné Éder Marianna, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium tanítója, Varga András, a Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Virga Gizella, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanára.
A gyermekek harmonikus személyiségformálása terén végzett kiemelkedő oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült:Baghyné Urbán Ilona, a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola intézményvezetője, Bagyinkáné Jász Jolán, a Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képzőművész pedagógusa, Balatoni Tamásné, a Magyarmecskei Általános Iskola intézményvezetője, Balogh Terézia, a Szentesi Koszta József Általános Iskola tanára, munkaközösség-vezetője, Bánky Judit, a Budapest XXII. Kerületi Kempelen Farkas Gimnázium intézményvezetője, Benczéné Dizseri Márta, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményvezető-helyettese, Bernát Zsuzsánna, az Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola iskolaigazgatója, Bolyki Katalin, a Farkasréti Általános Iskola tanítója,igazgatóhelyettese, Dr. Borbélyné Szabó Katalin, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nyugdíjas tanára, Borosné Korcsok Eszter, a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, Bruckner Sándorné, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola munkaközösség-vezetője, Budai Józsefné, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Csicsergő tagóvoda tagóvoda vezetője, Bunda János István, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Cseh Sándor Imréné, a Rimóci Szent István Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagintézményének tanítója, Csiszér Miklós, a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola nyugállományú pedagógusa, Deákné Veszprémi Ágnes, az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium általános és középiskolai testnevelő tanára, Dobszai Jenő, a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola itézményvezetője, Ecsedi Irén, a Karcagi Általános Iskola intézményvezetője, Fodor Sándorné, a Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott igazgatóhelyettese, Forray Luca, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II.kerületi Tagintézményének fejlesztő gyógypedagógusa, Gárdos Gábor, a Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzője, Gyímesi Ilona, a Szigetcsépi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugállományba vonult intézményvezetője, Győri Péter, a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola gyógypedagógusa, Hegyiné Honyek Katalin Margit, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma gyógypedagógia tanára, Horváth Dénes, a Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola hegedű, brácsa, kamarazene tanára, zenekarvezetője, Horváth István László, a Komárom-Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Móra Ferenc Tagintézménye műszaki szakoktatója, Hosszúné Bartha Etelka, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetője, Juhász Istvánné, a Háry László Általános Iskola tanára, Kaudersné Madarász Zsuzsanna, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Kertész Ágnes, a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium gyógypedagógusa, Klimaj Tamásné, az Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium kollégiumvezetője, Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Konta Gyula, a Török Flóris Törekvés SE szakedzője, Konyhás Mihály, a Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető-helyettese, Kostyál Jánosné, a Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola tanítója, Kovácsné Csonkás Erika Veronika, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Kovácsné Lébényi Klára, a Dombóvári József Attila Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Lengyel István, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium művészeti rajz szakos középiskolai tanára, Litkai Ferencné, a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Lukácsi István, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola tanára részére, Mihály Béla, a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola címzetes igazgatója, karnagy, klarinét tanár, Molnár Lászlóné, a GÚT Általános Iskola igazgatója, Nagy Ferencné, a Szárcsa Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Németh László, a Mátyás Király Gimnázium középiskolai tanára, munkaközösség-vezetője, Orbán Edit, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanára, Pásztor Katalin, a Borsodi Általános Iskola tanítója, Paulik Pálné, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanára, Pintér Jánosné, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, az iskolaotthonos munkaközösség vezetője, Pozsik Lajos, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pusztainé Szabó Margit Ilona, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója, Rihayné Ágoston Anikó, a Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára, Rónavári Mária, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Salamon Attiláné, a Liszt Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Sebestyénné Veisz Anna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézményének gyógypedagógusa, Süveges Géza, a Csehimindszenti Általános Iskola nyugalmazott intézményvezetője, Szalai Béla, a Toronyi Általános Iskola tanára, Dr. Szántó Lászlóné, a Batthyány Károly Általános Iskola, Speciális Általános és Szakiskola tagintézmény vezetője, Szarvas Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium középiskolai tanára, Szász Józsefné, a Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola hegedű tanára, tanszakvezetője, Táborné Vincze Márta, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára, Tamásiné Sárospataki Rita, a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola gyógypedagógusa, Tóth Anett, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium fejlesztő pedagógusa, Ungerné Paukovits Gizella, a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Leány Gyermekotthon, Fiú Gyermekotthon intézményvezetőség-vezetője, Vanczákné Rogosz Ildikó, a Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Dr. Várnai Andrásné, a Deák Diák Általános Iskola volt igazgatója, Véghely Tamásné, a Kastélydombi Általános Iskola igazgatója, Vida Béla, a Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla Általános Iskola intézményvezetője, Dr. Szekszárdiné Gábor Ágnes, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, könyvtáros tanára.
Kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért, az óvodapedagógus képzés terén végzett kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként Brunszvik Teréz-díjban részesült: Balogh Bálintné, a Játékvár Óvoda intézményvezetője, Barad Sándorné, a Csicserke Óvoda Tápiószele nyugalmazott óvodavezető helyettese, Barna Mária, a XXI. Kerületi Gyermekláncfű Óvoda óvodavezetője, Bekesné Porczió Margit, a Festetics Karolina Központi Óvoda óvodavezetője, Bereczki Lászlóné, a Békési Kistérségi Óvoda igazgatója, Bíró Péterné, a Játéksziget Óvoda óvodapedagógusa, Cseh Istvánné, a Kaposvár Rét utcai óvoda óvodavezetője, Derzsényi Imréné, a Virág Árok Napköziotthonos Óvoda intézményvezetője, Dr. Erdei Gergely Emőke, a Lencsési Óvoda óvodavezetője, Dr. Hartl Éva, a Nyugat -magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar egyetemi docense, Hatosné Gazdag Klára, a XXI. Kerületi Játéksziget Óvoda tagóvoda vezetője, Horváth Istvánné, a Kispesti Gyöngykagyló Óvoda óvodapedagógusa, Jezsoviczky Béláné, a Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsődeóvodavezető-helyettese, Kiss Istvánné, a XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti, kézműves és Szivárvány Óvodák óvodapedagógusa, Kócsi Sándorné, a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda óvodavezetője, Kozák Tamásné, a Nyugat-magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda óvodavezetője, Lévai-Tóthné Dudás Éva, a Bökényi Napraforgó Óvoda óvodapedagógusa, Majdán Ferencné, a Kompolt –Nagyúti Gyermekkertész Óvoda nyugalmazott óvodavezetője, Marton Zsuzsanna, a Német Nemzetiségi Óvoda óvodavezetője, Máté Istvánné, a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde óvodavezetője, Nász Erzsébet, a XXI. Kerületi Gyermeksziget óvoda intézményvezetője, Dr. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar főiskolai docense, Papp Lászlóné, a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény vezetője, Ráczné Kovács Zsuzsanna, a Wunderland Kindergarten a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat óvodája óvodavezető-helyettese, Schmidt Mihályné, a Szigetbecsei Tóparti Óvoda intézményvezetője, Seprényi Zoltánné, A Vasút a gyermekekért Alapítvány Dunakeszi Óvodája óvodavezetője, Süvegjártó Katalin, a Zuglói Tihany Óvodaóvodavezető-helyettese, Dr. Szarka Júlia, az ELTE Tanító és Óvóképző Kar főiskolai docense, Szuszits Béla Tivadarné, a Előszállási Patakparti Óvoda óvodavezető-helyettese, Tóth Julianna, a Hartyán -Árendás Összevont Óvoda óvodapedagógusa, Vargáné Bene Éva, a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda tagóvodavezetője, Vester-László Rozália, a veszprémi Bóbita Körzeti Óvoda óvónője.
Orbán Viktornak azért van erős támogatottsága Magyarországon, mert jó politikus, képes meggyőzni az embereket saját véleményéről és arról is, hogy ez összhangban van a társadalom véleményével – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh napilap közölt szerdán.
Balog Zoltán május közepén, a 20. prágai nemzetközi könyvvásár megnyitásakor adott interjút a konzervatív cseh napilapnak. A miniszter elmondta, hogy Magyarországnak szüksége van az erős politikusokra, mert az utóbbi húsz évet eltékozolták. „Huszonöt éve a posztkommunista államok élén álltunk. Ezelőtt öt éve pedig az utolsók voltunk. Patthelyzet volt, amit Orbán Viktornak sikerült feloldania. Az országban egy sor konkrét és nagy dolgot sikerült megvalósítani: megreformálni a közszolgálatot, az oktatást, a közigazgatást. A képviselők száma a felére csökkent, és még több mindent említhetnénk. Mindennek már két évtizeddel ezelőtt meg kellett volna történnie” – értékelt a miniszter.
Az ellenőrzés a választók kezében van – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az erős kormány túlságosan is sok mindent tart ellenőrzése alatt az országban. “A választók döntik el, kit küldenek a parlamentbe. És minket választottak. Kétszer egymás után megkaptuk a szavazatok kétharmadát, és ez erős legitimitás” – hangsúlyozta. A Jobbik megerősödését firtató kérdésre Balog Zoltán kifejtette: “rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e jobb politikát csinálni”, mint a Jobbik. Hozzátette, hogy minden társadalomban van egy csoport, amely hajlik a szélsőség felé. “Jó politikával ezeket a szavazatokat 20 százalék alatt lehet tartani” – jegyezte meg.
Balog Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarországon a romakérdést “országos problémaként” kezeli a kormányzat. “A romák ugyanis társadalmunk részét képezik, a mi jövőnk össze van kötve az ő jövőjükkel. Ez nemcsak emberi jogi probléma, hanem az állam jövőbeni fejlődési irányának egyik stratégiai kérdése is” – vélekedett az emberi erőforrások minisztere. Elmondta, hogy Magyarországon egyedi rendszere van a többség és a nemzetiségek együttélésének, a nemzetiségeknek saját önkormányzatuk van, és sikerült megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét is.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására Dél Franciaországban részt vettünk a saliers-i cigányok második világháborús egykori internáló táboránál tartott megemlékezésen és koszorúzáson. Itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi romákat. A tábort az 50-es években lebontották, de emlékét megőrizte a Félelem bére című világhírű film, amelynek egy részét itt forgatták.
Ezt követően Folco de Baroncelli márki – aki romák nagy barátja és segítője volt – emlékművéhez látogattunk el, ahol a város polgármestere a település emlékérmét is átadta. Majd Saintes-Maries-de-la-Mer-be mentünk, ahol részt vettünk a Szent Sára ünnep alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton. A körmenet indulását megelőzően az ünnepre érkező romák megvendégeltek bennünket hagyományos ételükkel, a paelával, majd ízelítőt adtak a francia roma virtusból gitárral, énekkel, tánccal.
A zarándoklaton több tízezren vettek részt. Ez vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra a tenger mintegy kétezer éve a két Mária (akikről a település a nevét is kapta) és Sára hánykolódó hajóját a tenger. Az ünnepi misét követően megindult a körmenet, amelynek élén Kali Sára szobrát vitték egy emelvényen végig a falu utcáin, egészen a tengerig, ahol bevitték a tengerbe és megfürdették. Innen indult vissza a menet a templomig. Malosse elnök úrral mi magunk is részt vettünk a körmenten, amely felemelő és emlékezetes élmény volt.
Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogadta a hivatalba lépő tizenhárom nemzetiségi szólószót május 27-én a Parlamentben.
A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló az idei évtől aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a találkozón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: “a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “A nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új Alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek”. A miniszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy “ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”.
A nemzetiségi szószólók által alkotott Nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság.
