A bécsi expresszionizmus mesterének első valóban nagyszabású magyarországi bemutatkozásaként látható szerdától a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból című kiállítása – hangoztatta a tárlat keddi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

A szeptember 29-éig nyitva tartó kiállítás 85 művet, köztük 53 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel. Egon Schiele festette talán a művészettörténetben a legtöbb önarcképet, kereken százat; ezeken a portrékon jól láthatók az énfeltárás fázisai, amelyek mély emberismeretről tanúskodnak – emelte ki a miniszter.

A festő munkássága Bécs aranykorával esett egybe, ekkor a város hírneve Párizséval vetekedett, hiszen páratlanul gazdag művészeti-tudományos életet mondhatott magáénak: ott alkotott mások mellett Mahler, Hoffmanstahl, Freund és Schnitzler is. A nagy bécsi festők is hosszan sorolhatók, és legtöbbjük, például Klimt, Kokoschka vagy Carl Moll Budapesten is kiállított – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Felidézte az Ady és Hoffmanstahl által is megírt “minden egész eltörött” érzését is. “Schiele képeiből, az én szétesésének stációiból nem lehet összerakni az egészet, de a vágyat felébreszti bennünk” – fogalmazott a miniszter, köszönetet mondva a Leopold Múzeum vezetőinek, Baán Lászlónak, a Szépművészeti főigazgatójának és a főszponzor Erste Banknak a kiállítás létrehozásáért.

Elisabeth Leopold, a Leopold Múzeum igazgatótanácsának tagja elhunyt férjére is emlékezve hangoztatta, hogy Rudolf Leopold akkor kezdte gyűjteni Egon Schiele munkáit, amikor ezért még őrültnek tartották, elképzelései mellett azonban kitartott, és így neki is köszönhetően a művészettörténet ma már valós értékén tartja számon a fiatalon elhunyt festőt.

Bodor Kata, a kiállítás kurátora felidézte: Schiele debütálása még nem aratott fényes sikert, a kritika akkor “Klimt-epigonnak” nyilvánította. A Szépművészeti tárlata bemutatja, hogyan vált Schiele egyéni hangú alkotóvá, akinél korai halála évében, 1918-ban már előjegyzésbe kellett venni a rendeléseket.

A budapesti kiállítás ezért többször elhagyja a kronologikus rendezőelvet, és tematikus kitérőkkel érzékelteti, hogy Schiele egyes témákat újra és újra átgondolt – mondta el a művészettörténész a mások mellett Oskar Kokoschka, Gustav Klimt, Anton Kolig, Richard Gerstl vagy Anton Faistauer munkáit is felvonultató tárlatról.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség; Kovács Tamás, MTI

A Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál rangos esemény, ötven év óta töretlen szakmai elismerés és közönségszeretet övezi – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében szombaton este Gyulán, az ötvenedik jubileumi évad ünnepélyes megnyitóján.

A Várszínház az elmúlt húsz évben a sokszínű színházi világban is bebizonyította, hogy egyfajta színház létezik, a jó színház – tette hozzá. “A jó színház útjelző számunkra, segít hazatalálni önmagunkhoz, otthonunkhoz, családunkhoz és nemzetünkhöz” – mondta Balog Zoltán.

Balog Zoltán a színházi kultúra végvárának nevezte Gyulát, amit nem szabad feladni. A kormány célja a város kulturális gazdagságának megőrzése és fejlesztése, a Várszínház védelme a végeken. Az  elmúlt ötven évben a leghíresebb színészek és rendezők dolgoztak a színházban, a nemzet színésze címet jelenleg 22 színész viseli, és közülük 21 lépett fel itt és száznál is több Kossuth díjas, közöttük a két nagy színészóriás, Latinovics Zoltán és Sinkovits Imre.

“Szabadság a művészetben, szabadság a társadalomban” – idézett Balog Zoltán a Várszínházban ötven évvel ezelőtt bemutatott első színpadi darabból, Victor Hugo: Hernani című romantikus művéből. Rámutatott: az idézet ma is nagyon aktuális, követendő példa, minden szellemiségnek erre a kettős célra kell törekedni.

Gyula kulturális gazdagságáról szólva Balog Zoltán megjegyezte: az ország kultúrájának védelmében tölt be fontos szerepet. A kisváros egy izgalmas kultúrtáj az Alföldön, szellemi sokszínűsége az ország egészét gazdagítja. A miniszter példaként említette az Alföld egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárát és csodálatos történelmi környezetét, benne az Almássy-kastélyt, a fürdőt, a templomokat és képtárakat. A miniszter beszédében méltatta Gyula szerepvállalását az országos kulturális rendezvények körében. A városban az Erkel Diákünnepeket 2013-ban 25-ik alkalommal rendezték meg, Gyula ad otthont az Implom József országos helyesírási versenynek, és kétévente a Minden Magyarok Táncfesztiválnak.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere ünnepi köszöntőjében méltatta a nagy elődöket, az alapító Miszlay Istvánt, aki Dubrovnik példájára alapozva eddig elő nem adott, vagy régen nem játszott történelmi darabokat mutatott be az indulás éveiben a Várszínházban, így Gyula azonnal az országos figyelem középpontjába került. A polgármester emlékeztetett: Miszlay István alapító és Havasi István, a Várszínház első igazgatója később a magyar drámák otthonává tette Gyulát. Felismerték annak a lehetőségét, hogy itt, a végeken bemutathatóak a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű kortárs szerzők drámái a hetvenes és a nyolcvanas években, és ez biztosította hosszú éveken át a színház különleges varázsát és létjogosultságát.

MTI, EMMI

A Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál rangos esemény, ötven év óta töretlen szakmai elismerés és közönségszeretet övezi – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében szombaton este Gyulán, az ötvenedik jubileumi évad ünnepélyes megnyitóján.

A Várszínház az elmúlt húsz évben a sokszínű színházi világban is bebizonyította, hogy egyfajta színház létezik, a jó színház – tette hozzá. “A jó színház útjelző számunkra, segít hazatalálni önmagunkhoz, otthonunkhoz, családunkhoz és nemzetünkhöz” – mondta Balog Zoltán.

Balog Zoltán a színházi kultúra végvárának nevezte Gyulát, amit nem szabad feladni. A kormány célja a város kulturális gazdagságának megőrzése és fejlesztése, a Várszínház védelme a végeken. Az  elmúlt ötven évben a leghíresebb színészek és rendezők dolgoztak a színházban, a nemzet színésze címet jelenleg 22 színész viseli, és közülük 21 lépett fel itt és száznál is több Kossuth díjas, közöttük a két nagy színészóriás, Latinovics Zoltán és Sinkovits Imre.

“Szabadság a művészetben, szabadság a társadalomban” – idézett Balog Zoltán a Várszínházban ötven évvel ezelőtt bemutatott első színpadi darabból, Victor Hugo: Hernani című romantikus művéből. Rámutatott: az idézet ma is nagyon aktuális, követendő példa, minden szellemiségnek erre a kettős célra kell törekedni.

Gyula kulturális gazdagságáról szólva Balog Zoltán megjegyezte: az ország kultúrájának védelmében tölt be fontos szerepet. A kisváros egy izgalmas kultúrtáj az Alföldön, szellemi sokszínűsége az ország egészét gazdagítja. A miniszter példaként említette az Alföld egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárát és csodálatos történelmi környezetét, benne az Almássy-kastélyt, a fürdőt, a templomokat és képtárakat. A miniszter beszédében méltatta Gyula szerepvállalását az országos kulturális rendezvények körében. A városban az Erkel Diákünnepeket 2013-ban 25-ik alkalommal rendezték meg, Gyula ad otthont az Implom József országos helyesírási versenynek, és kétévente a Minden Magyarok Táncfesztiválnak.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere ünnepi köszöntőjében méltatta a nagy elődöket, az alapító Miszlay Istvánt, aki Dubrovnik példájára alapozva eddig elő nem adott, vagy régen nem játszott történelmi darabokat mutatott be az indulás éveiben a Várszínházban, így Gyula azonnal az országos figyelem középpontjába került. A polgármester emlékeztetett: Miszlay István alapító és Havasi István, a Várszínház első igazgatója később a magyar drámák otthonává tette Gyulát. Felismerték annak a lehetőségét, hogy itt, a végeken bemutathatóak a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű kortárs szerzők drámái a hetvenes és a nyolcvanas években, és ez biztosította hosszú éveken át a színház különleges varázsát és létjogosultságát.

MTI, EMMI