Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEC) budapesti nagygyűlése új erőt adhat ahhoz, hogy megvalósuljon, amit az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és a CEC közös dokumentumában leszögeztek, miszerint “a keresztény örökség Európa megújulásának forrása” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a CEC 14. nagygyűlésének negyedik napján tartott köszöntőjében szombat este Budapesten.

A miniszter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás után több mint két évtizeddel “az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony”, és “nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt”. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, miszerint a kontinens keresztény alapokon újuljon meg.

Balog Zoltán – aki református lelkipásztorként is köszöntötte az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak “olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik”, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül -, amely előírja a diákok számára a kötelező etika vagy hit- és erkölcstan oktatást.

Utalt arra is, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak között a roma integrációt illetően egyebek mellett a roma szakkollégiumok alapításával.

Balog Zoltán “nagyon nagy dolognak” nevezte, hogy a budapesti tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státuszban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Budapesten találkozik tehát “Európának a keresztény krémje”, ezt pedig a magyar kormány és a főváros is támogatja – mutatott rá.

Balog Zoltán beszéde után az MTI-nek elmondta: terveik szerint 2017-re a reformáció elindulásának 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre létrehoznak egy olyan találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában, “milyen erőt, milyen védelmet ad, és milyen mércét állít az ember elé a tekintetben, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház ökumenikus és nemzetközi kapcsolatokért felelős püspökeként arról beszélt, hogy teológus hallgatóként 1981-ben részt vett a CEC 1981-es krétai nagygyűlésén, ahol nem ismerte az ügyrendet, mivel “akkori egyházunkban egyáltalán nem tudtuk, mit jelent a demokratikus döntéshozatal”.

Mint mondta, az a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy megértse, mit jelent a diktatórikus vezetési stílussal szemben a konszenzust kereső, de legalábbis a véleményeket ütköztető ügymenet, és “Istennek hála, az elmúlt évtizedekben már a mi régiónkban is természetessé válhatott ez”.

Úgy fogalmazott: egy életre meghatározóvá vált számára az európai egyházak együttműködése, közös teológiai munkája és istentiszteleti élete. Annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint “ma nem a mítoszt, hanem az álmot kell képviselnünk Európával kapcsolatban, mert a mítosz az pogány, az álom az keresztény”.

Rámutatott: mind Nyugaton, mind Keleten “tanúi vagyunk annak, mennyi mindent feladnak az országok – és bizony az egyházak is – a keresztény hagyományból”, ezáltal pedig “Európa könnyen egy pogány, újpogány helyzetbe süllyed”.

A CEC magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kedden az MTI-vel azt közölte: a kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja vesz részt a nagygyűlésen, amelyet a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendeznek meg, a MEÖT szervezésében.

A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartotta meg a felvezető előadást csütörtökön, továbbá felszólalt Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.

Az 1959-ben alapított CEC az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Kovács Attila

Pálházán rendezték meg az idén a magyarországi szlovákok napját, amelyet a szláv írásbeliség megteremtőire, Szent Cirillre és Metódra emlékezve, a július 5-i szlovákiai állami ünnephez kötődően minden év július első szombatján tartanak meg.

A magyar-szlovák határ mentén lévő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település római katolikus templomában megtartott ökumenikus istentiszteletet követő beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a két ország, a két nép közötti barátság és bizalom fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: ennek jele az is, hogy Magyarország és Szlovákia között az elkövetkező hat évben huszonöt határátkelő nyílik, a Duna és az Ipoly fölött pedig új hidak ívelnek majd át.

A magyarországi szlovákok identitásának erősödését jelzi, hogy tíz év alatt hetven százalékkal nőtt azok száma, akik felvállalták gyökereiket, és ma már 30 ezren vallják magukat szlovák nemzetiségűnek – mondta a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát a határ mindkét oldalán. Megemlítette azt is, hogy 2014-ben már szlovákul is szólhat képviselő a magyar Országgyűlésben, és több évtized után megteremtődött a lehetősége annak, hogy mind a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat képviselőt küldhet a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban arra kérte a magyarországi szlovákokat, szavazzanak bátran, vállalják szlovákságukat.

Dusan Caplovic, Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztere az ünnepségen Szent Cirill és Metód jelentőségét méltatta, és beszélt arról is, hogy ma sokan élnek szegénységben, számukra segítőkezet kell nyújtani, hasonlóan, mint annak idején a két nagy szent is tette.

A határ mindkét oldalán élő nemzetiségi kisebbségeket Szlovákiában és Magyarországon egyaránt segíteni, támogatni kell, ezen dolgozunk közösen – tette hozzá.

Az ünnepséget megelőzően Balog Zoltán és Dušan Čaplovič kétoldalú megbeszélést folytatott. Balog Zoltán erről az MTI-nek azt mondta: miután Magyarországon átalakul a köznevelési rendszer, ezért találkozójukon szóba került, hogy ez miképp érinti a nemzetiségi oktatást. Szó volt az anyanyelvű oktatás jelentőségéről mind az óvodákban, mind az iskolákban.

Közölte, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat egy egyelőre meg nem nevezett gimnáziumot szeretne átvenni működtetésre, majd hozzátette,”helyes, ha egy nemzeti etnikai kisebbség saját oktatását kezében tudja tartani, természetesen az állam segítségével, a határ mind a két oldalán”. Balog Zoltán azt is megemlítette, hogy megbeszélésükön szóba került egy módszertani intézet létrehozása is.

A zempléni kisvárosban az ország minden szegletéből érkeztek szlovák néptánc- és énekegyüttesek, a település főterén sztrapacskát főztek és lángost sütöttek.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Vajda János