Az emberi erőforrások minisztere szerint a Szent István-i életmű az a mérce, amelyhez ma is mérni kell a teljesítményeket. Balog Zoltán hétfőn a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Nemzeti Színházban, köszöntőjében arról beszélt, ha magas is ez a mérce, nem szabad kevesebbet akarni és tenni az országért, a nemzetért, mint amennyit az államalapító király akart és tett.

A miniszter azt mondta: a kitüntetések arra szolgálnak, hogy visszahelyezzék a teljesítményeket a helyükre, arra hogy kijelöljék az értékeket, és a nemzeti közösség számára viszonyítási pontokat határozzanak meg.

Balog Zoltán a kitüntetetteket méltatva a személyiség és az alkotás egységére mutatott rá, arra, hogy az élet és a mű együtt lesz életművé. Úgy vélte, Szent István életében “a személyes döntés és az uralkodói tettek egymásra találtak, egymást erősítették”. Utalt arra, hogy amit Szent István az országnak akart – a keresztény hitet – azt saját személyes útjának is választotta és fiának is ezt ajánlotta.

A miniszter azt hangoztatta, hogy ha az ember teljes akarattal, hittel, az életével ott áll a munkája, a szenvedélye mögött, akkor hiteles lesz az alkotása, és akkor annak hatása lesz a hazájára és a világra.

Balog Zoltán szerint az életnek csak az önfeláldozó munka, a szolgálat adhat értelme, és többet kell tenni az országért, a világért, mint amit azok tesznek értünk.

Ha csak annyit tenne mindenki, amiből haszna lenne, hova jutna a világ? – vetette fel.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életművek nem függetlenek a nemzeti közösségtől, hiszen az alkotó maga is része a közösségnek; így az életmű soha nem önmagában áll, van hátországa, hazája amelyben az életút kiforrott.

A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen több mint félszáz kitüntetett – köztük művészek, tanárok, orvosok, sportolók, tudósok, újságírók – vehették át a Magyar Érdemrend közép- és lovagkeresztjeit, valamint a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszteket.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Album: Wendl Péter

Tíz kiemelkedő népművésznek adta át a Népművészet Mestere-díjakat vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kitüntetést idén hatvanadik alkalommal osztották ki.

Az 1953-ban alapított állami kitüntetés eredeti célja szerint a környezetében élő és alkotó autentikus népművészek munkásságát, életművét ismeri el. Világviszonylatban Magyarország az elsők között gondoskodott a helyben élő és működő kiemelkedő tehetségű alkotók megbecsüléséről, támogatásáról.

A négy kategóriában odaítélt díjat mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el. Az elsők között, 2009-ben került fel a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye szellemében létrehozott nemzeti jegyzékre.

A Népművészete Mestere-díjjal ismerték el vasárnap Bagdi Lajosné Matkó Mária debreceni hímzőt, népi iparművészt, Bárány Antalné Strehó Margit varsányi mesemondót, Dobiné Vass Júlia nádudvari fazekast, Hajda György Zsigmond cserkúti faműves-restaurátort, népi iparművészt, Haris Mária budapesti szövőt, népi iparművészt, Karácsony Lázás gyimesbükki (Románia) furulyást, Kovács Szabolcs mezőkövesdi festettbútor-készítőt, Simon János csengeri táncost, énekest, Szabó Teréz mezőkölpényi (Románia) táncost, énekest és Takács Anna búzai (Románia) énekest.

MTI, EMMI

Fotó: Wendl Péter

Kártérítést ad a kormány a 2008-2009-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kártérítés kifizetési konstrukciójának kidolgozására Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott megbízást – ismertette.

Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és “tisztességes kártérítést” fognak nekik ajánlani – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, reméli, hogy meg tudnak egyezni a családokkal egy méltányos összegben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénz kifizetésével nem kell megvárni a másodfokú ítéletet, még idén szeretnék az ügynek ezt a részét lezárni.

Megemlítette, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült: az állam alkalmazottai is hibáztak, sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben. Ezért nem szükséges megvárni a jogerős ítéletet, hanem már most meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a hozzátartozókkal a kártérítésről.

Utalt arra, hogy a gyilkosságsorozat utolsó áldozatának az életét talán meg lehetett volna menteni, ha a titkosszolgálatok és a rendőrség tisztességesen együttműködtek volna, ezért egyértelmű, hogy az államnak jót kell állnia azokért a károkért, amelyek emberéletekben és anyagi javakban is keletkeztek.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a romagyilkosságokhoz hasonló esemény soha többet nem fog előfordulni, és kiderül a teljes igazság.

Szólt arról is, hogy még ellenzéki politikusként, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnökeként karitatív újjáépítést kezdeményeztek az áldozatok hozzátartozói számára. Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként pedig 8,5 millió forint támogatással segítették a károsultak új lakásokba költözését.

Elmondta, azt is, hogy minden évben gyászistentiszteletet tartanak az áldozatok emlékére, a Szent Egyed közösség pedig pasztorálja a hozzátartozókat.

Hangsúlyozta: ha az állam a polgáraival szemben mulasztást, vétséget követ el, akkor azért felelősséget is kell vállalni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2006. augusztus 20-ai vihar kárvallottjait az akkori szocialista kormány nem kárpótolta, de 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy ezt megtegye miként a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatait is kárpótolta.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu-  Miniszterelnökség