Az emberi erőforrások minisztere szerint a Szent István-i életmű az a mérce, amelyhez ma is mérni kell a teljesítményeket. Balog Zoltán hétfőn a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Nemzeti Színházban, köszöntőjében arról beszélt, ha magas is ez a mérce, nem szabad kevesebbet akarni és tenni az országért, a nemzetért, mint amennyit az államalapító király akart és tett.

A miniszter azt mondta: a kitüntetések arra szolgálnak, hogy visszahelyezzék a teljesítményeket a helyükre, arra hogy kijelöljék az értékeket, és a nemzeti közösség számára viszonyítási pontokat határozzanak meg.

Balog Zoltán a kitüntetetteket méltatva a személyiség és az alkotás egységére mutatott rá, arra, hogy az élet és a mű együtt lesz életművé. Úgy vélte, Szent István életében “a személyes döntés és az uralkodói tettek egymásra találtak, egymást erősítették”. Utalt arra, hogy amit Szent István az országnak akart – a keresztény hitet – azt saját személyes útjának is választotta és fiának is ezt ajánlotta.

A miniszter azt hangoztatta, hogy ha az ember teljes akarattal, hittel, az életével ott áll a munkája, a szenvedélye mögött, akkor hiteles lesz az alkotása, és akkor annak hatása lesz a hazájára és a világra.

Balog Zoltán szerint az életnek csak az önfeláldozó munka, a szolgálat adhat értelme, és többet kell tenni az országért, a világért, mint amit azok tesznek értünk.

Ha csak annyit tenne mindenki, amiből haszna lenne, hova jutna a világ? – vetette fel.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életművek nem függetlenek a nemzeti közösségtől, hiszen az alkotó maga is része a közösségnek; így az életmű soha nem önmagában áll, van hátországa, hazája amelyben az életút kiforrott.

A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen több mint félszáz kitüntetett – köztük művészek, tanárok, orvosok, sportolók, tudósok, újságírók – vehették át a Magyar Érdemrend közép- és lovagkeresztjeit, valamint a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszteket.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Album: Wendl Péter

Tíz kiemelkedő népművésznek adta át a Népművészet Mestere-díjakat vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kitüntetést idén hatvanadik alkalommal osztották ki.

Az 1953-ban alapított állami kitüntetés eredeti célja szerint a környezetében élő és alkotó autentikus népművészek munkásságát, életművét ismeri el. Világviszonylatban Magyarország az elsők között gondoskodott a helyben élő és működő kiemelkedő tehetségű alkotók megbecsüléséről, támogatásáról.

A négy kategóriában odaítélt díjat mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el. Az elsők között, 2009-ben került fel a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye szellemében létrehozott nemzeti jegyzékre.

A Népművészete Mestere-díjjal ismerték el vasárnap Bagdi Lajosné Matkó Mária debreceni hímzőt, népi iparművészt, Bárány Antalné Strehó Margit varsányi mesemondót, Dobiné Vass Júlia nádudvari fazekast, Hajda György Zsigmond cserkúti faműves-restaurátort, népi iparművészt, Haris Mária budapesti szövőt, népi iparművészt, Karácsony Lázás gyimesbükki (Románia) furulyást, Kovács Szabolcs mezőkövesdi festettbútor-készítőt, Simon János csengeri táncost, énekest, Szabó Teréz mezőkölpényi (Románia) táncost, énekest és Takács Anna búzai (Románia) énekest.

MTI, EMMI

Fotó: Wendl Péter

Kártérítést ad a kormány a 2008-2009-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kártérítés kifizetési konstrukciójának kidolgozására Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott megbízást – ismertette.

Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és “tisztességes kártérítést” fognak nekik ajánlani – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, reméli, hogy meg tudnak egyezni a családokkal egy méltányos összegben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénz kifizetésével nem kell megvárni a másodfokú ítéletet, még idén szeretnék az ügynek ezt a részét lezárni.

Megemlítette, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült: az állam alkalmazottai is hibáztak, sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben. Ezért nem szükséges megvárni a jogerős ítéletet, hanem már most meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a hozzátartozókkal a kártérítésről.

Utalt arra, hogy a gyilkosságsorozat utolsó áldozatának az életét talán meg lehetett volna menteni, ha a titkosszolgálatok és a rendőrség tisztességesen együttműködtek volna, ezért egyértelmű, hogy az államnak jót kell állnia azokért a károkért, amelyek emberéletekben és anyagi javakban is keletkeztek.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a romagyilkosságokhoz hasonló esemény soha többet nem fog előfordulni, és kiderül a teljes igazság.

Szólt arról is, hogy még ellenzéki politikusként, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnökeként karitatív újjáépítést kezdeményeztek az áldozatok hozzátartozói számára. Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként pedig 8,5 millió forint támogatással segítették a károsultak új lakásokba költözését.

Elmondta, azt is, hogy minden évben gyászistentiszteletet tartanak az áldozatok emlékére, a Szent Egyed közösség pedig pasztorálja a hozzátartozókat.

Hangsúlyozta: ha az állam a polgáraival szemben mulasztást, vétséget követ el, akkor azért felelősséget is kell vállalni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2006. augusztus 20-ai vihar kárvallottjait az akkori szocialista kormány nem kárpótolta, de 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy ezt megtegye miként a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatait is kárpótolta.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu-  Miniszterelnökség

Az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik – jelentette ki Balog Zoltán vasárnap a Vas megyei Kercaszomoron, a felújított református templom újjászentelésén.

Az emberi erőforrások minisztere felidézte, 2010 nyarán járt először a templomban, amikor a körülmények méltatlanok voltak a kereszténységhez és a gyülekezethez, de többen megfogadták, hogy mindent megtesznek a rendbehozataláért.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: most már “méltó a környezet”, de “legyünk méltóak ahhoz az örökséghez is, amit az őseink ránk hagytak”.

“Legyünk méltóak ennek az országnak a történelméhez, legyünk méltóak a kereszténységünkhöz és a keresztyénségünkhöz”. Eltékozoltuk ugyanis amit az őseink ránk hagytak, évtizedeket, napokat, erőket, forrásokat, a közvagyont, s ebben “a felelősség mindannyiunké, de a mértéke különböző”.

Arra emlékeztettet, hogy az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik. “Ha ebben a munkában a kormány, az egyház, a polgárok közössége össze tud fogni, akkor jó úton járunk” – közölte a humán tárca minisztere.

A több száz résztvevő előtt zajló, a templom előtt kivetítőn is közvetített istentiszteleten Schmitt Pál volt köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy “nincs erő, amely megakadályozhat bennünket abban, hogy ne hirdessük és valljuk, hogy számunkra a hit, a nép, a nemzet és a magyarság egy és ugyanaz”. Nem vagyunk “feldarabolhatók, mert egy a múltunk, egy a kultúránk, egy az istenünk, és feldaraboltan is egy a hazánk”.

Úgy fogalmazott: “a jóisten rövid elnökséget adott nekem”, de megadott néhány felemelő pillanatot. “Aláírhattam Magyarország alaptörvényét, aláírhattam azt a törvényt, ami a szégyenletes trianoni szerződés napját, június 4-ét csak azért is a nemzeti együvé tartozásnak deklarálja, és jó érzéssel tölt el az is, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényen is szerepel a kezem nyoma.”

A kercaszomori református templom úrasztalát, orgonáját, szószékét, keresztelési és úrvacsorai edényeit, valamint terítőit is felszentelték az egyházi épület felújítása utáni újjászentelése alkalmából tartott istentisztelet keretében, amelyen részt vett Steinbach József, a dunántúli református egyházkerület püspöke is.

Az ünnepi esemény alkalmából a gyülekezet díszpolgári és tiszteletbeli örökös főgondnoki címével tüntették ki Orbán Viktor miniszterelnököt – a nevében Balog Zoltán vette át a címet -, illetve Schmitt Pált. Ugyancsak kitüntető címet vehetett át mások mellett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Boros Imre volt tárca nélküli miniszter, továbbá V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár – aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen -, illetve Bebes István (Fidesz) országgyűlési képviselő.

Kercaszomor református temploma egy lepusztult Árpád-kori templom maradványaira épült 1788 és 1790 között. Egy tavaly elnyert pályázati forrás felhasználásával és adományok jóvoltából mostanra kívül-belül felújították és korszerűsítették a világítási és fűtési rendszerét, rendezték a környezetét.

A településnek 2008-ban a legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címet adományozta az országgyűlés annak tiszteletére, hogy Kercaszomor egykori lakói az első világháborúban visszafoglalták a szerb-horvát-szlovén királyság által megszállt falujukat.

MTI, EMMI