Címke: hírek

Új Központi Ügyfélszolgálati Irodát hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) új, akadálymentesített Központi Ügyfélszolgálati Irodája. A 2013. szeptember 2-án megnyílt iroda kulcsait Balog Zoltán miniszter adta át jelképesen az ügyfélszolgálati iroda vezetőjének, ahol ezen túl egy helyen szociális, család, idős- és egészségügyi, valamint oktatási kérdésekben is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők. Az V. kerület Szalay u. 10-14. szám alatt található ügyfélszolgálat az ezt megelőzően ügyfélszolgálattal nem rendelkező felzárkózási, kulturális, egyházi és sport területről is információkat ad ezen túl a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben.

A korábbi három információs szolgálatot összevonva ezentúl egy helyen várják 5 ügyfélszolgálati pultnál mindazokat, akik az EMMI szakterületeit érintő kérdésekben szeretnének tájékoztatást kérni vagy ügyet intézni, így a korábbi Akadémia u 3. és 7. szám alatti ügyfélszolgálat összes tevékenységét is itt végzik ezt követően. Az új ügyfélszolgálat építészeti és informatikai kialakítására 8 millió forintot fordított az EMMI.

A 11 munkatárssal működő központi ügyfélszolgálat általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységet lát el. A segítségnyújtás történhet levélben, elektronikus levélben, telefonon, illetve az ügyfélszolgálat irodájában személyesen is. A Központi Ügyfélszolgálati Iroda reggel 9 órától várja a lakossági megkereséseket hétfőn, kedden és csütörtökön 16 óráig, szerdánként hosszabbított nyitva tartással 18 óráig, míg pénteken 12 óráig.

A Központi Ügyfélszolgálati Irodát telefonon egészségügyi ügyekben a (06-1) 795-1297, oktatási ügyekben a (06-1) 374-2190, (06-1) 374-2203, (06-1) 374-2125, szociális és egyéb ügyekben a (06-1) 795-3168számon lehet elérni.

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda e-mail címe: ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu.

Részletes lakossági információk a következő honlapokon találhatók: www.emmiugyfelszolgalat.gov.huwww.csaladitudakozo.kormany.hu,www.nyugdij.kormany.hu

Balog Zoltán: polgári erények nélkül nincs jövője Magyarországnak

Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Az új Polgári Törvénykönyvről szóló kétnapos szakmai konferencia vette kezdetét a KIM-ben

A Magyary Program keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Államtitkárságának szervezésében „Változások az új Polgári Törvénykönyv tükrében” címmel szakmai konferenciát tartottak ma a KIM-ben.