Címke: hírek

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Yunus Emre Török Kulturális Központ nyitóünnepségén kiemelte, hogy remélhetőleg a magyar–török kapcsolatok egyre erősebbek lesznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a török nép barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az 1876-1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket is szerveztek. A miniszter úgy vélte, bár “a politika törékeny világ”, a két nép közötti kapcsolatok stabilitását a kultúra adja. Ezért is üdvözölte a török kulturális központ megnyitását.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.

Ömer Celik, Törökország kulturális- és idegenforgalmi minisztere az intézmény csütörtöki felavatásán hangsúlyozta: fontos lépcsőfok a két nép közötti kulturális együttműködésben a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitása Budapesten. Az intézet a magyar–török barátságot jelképezi – tette hozzá.

A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok felé – fogalmazott a politikus.

A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt. Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.

Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke hangoztatta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat. Ha az emberek megismerik egymás kultúráját, az segíti a békés egymás mellett élést. Az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.

Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely – az intézet megfogalmazása szerint – a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.

(Szöveg: MTI/EMMI, Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Balog Zoltán nyitotta meg a Nemzeti Galéria Chagall-Ámos ikerkiállítását

Régi adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látogatható Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik – mondta el a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: napjainkat az adóssággal folytatott küzdelem tölti ki. Ám amikor „államadósságról” beszélünk, nem csupán pénzügyekre kell gondolni, hiszen kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás is. A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ennek az adósságnak a törlesztésében: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott Balog Zoltán. “Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben, és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.

Több mint szomszéd – Balog Zoltán nyitotta meg a Néprajzi Múzeum horvát kiállítását

Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Több mint szomszéd – Balog Zoltán nyitotta meg a Néprajzi Múzeum horvát kiállítását

Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Oktatási megállapodást írt alá Balog Zoltán és Oroszország budapesti nagykövete

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. szeptember 10-én hivatalában fogadta Alexander Tolkach-t, Oroszország budapesti nagykövetét. Rövid kétoldalú tárgyalást követően a felek átfogó magyar-orosz oktatási és tudományos együttműködést hitelesítő jegyzőkönyvet írtak alá. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Oktatási és Tudományos Minisztériuma közötti megállapodás lehetővé teszi az ösztöndíjas hallgatói és kutatói cserét, továbbá a két ország együttműködését a ruszisztika-tanulmányok terén. A felek a jegyzőkönyv aláírásával megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek az Orosz Föderáció területén élő népek magyar, illetve a magyarországi hallgatók orosz nyelvismeretének hatékony fejlesztése érdekében.

Alexander Tolkach szerint Magyarország elismerésre méltó munkát végzett az oktatás átalakítása terén. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy az oktatásba történő befektetés a jövőbe történő befektetési is egyben, és megállapodtak abban, hogy további rendszeres együttműködést folytatnak az oktatás területén.

Az oktatási megállapodáson túl a felek a kulturális kapcsolatok aktuális helyzetéről is egyeztettek. Balog Zoltán kiemelte: a tavaszi moszkvai látogatása és tárgyalása Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszterrel, valamint az, hogy Magyarország volt a szeptemberi Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállítás díszvendége, kifejezi a két ország kulturális kapcsolatainak fontosságát.