Címke: hírek
Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség
Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.
Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.
A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.
A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.
Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.
A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.
A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.
A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.
Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.
Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek
A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.
A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.
A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.
A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.
A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.
Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.
Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.
A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.
Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.
A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.
Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.
(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)
Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat
2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.
Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.
A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.
Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”
A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”
Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.
Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.
Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.
Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.
A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.
(Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)
Balog Zoltán köszöntése Tomcsányi Dóra 70 születésnapja alkalmából