Címke: hírek

Miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Reformáció Emlékbizottság első ülésén mondott köszöntőjében csütörtökön a Parlamentben.

A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat.

Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére – tette hozzá.

Balog Zoltán emlékeztetett arra: a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig “mindig kultúrát hoz létre”. Hangsúlyozta: a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.

Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: a megemlékezésekkel nem ünnepelni akarják magukat a reformációból sarjadt egyházak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció a válságra adott választ 500 éve, s ez “visszaadta a középkor végi embernek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot”, mert a földi élet addig “egyfajta előszobázásnak” számított a halál utáni léthez képest.

Közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg 500 éve, és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja. Utalt arra is, hogy öt éve mondták ki a magyar reformátusok egységét, ezt idén szeretnék megünnepelni. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartja, hogy a történelmi egyházak együtt ünnepeljenek a reformáció 500 éves jubileumán.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök megköszönte a kormánynak, hogy az ökumenikus imahét közepén indítják az emlékbizottság munkáját. Szólt arról, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot, és egyebek mellett azt hirdeti, hogy Isten közvetlenül megszólítható.

Úgy fogalmazott: spirituális megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig “messze túlmutatnak az egyházak határain”.

Az eseményen Kövér László házelnök is jelen volt.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A magyar kultúra napja – Balog Zoltán díjakat adott át a Nemzeti Színházban

A nemzetet csak a kultúra tarthatja össze, amely egyszerre lokalitás és történelmi meghatározottság – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen a Nemzeti Színházban, ahol az ünnepség után első alkalommal rendezték meg a nemzeti fenntartású intézmények közös gálaműsorát.

A miniszter kiemelte: az igazi kultúra soha nem fordít szembe, hanem mindig egyesít. Véleménye szerint hiába a gazdasági növekedés, ha ebből nem jut a kultúra támogatására, hiszen “csak azok a nemzetek voltak képesek felértékelődni, akik ragaszkodtak saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz”.

Balog Zoltán felidézte, hogy a kormány idén 17 milliárd forinttal többet fordít a kultúrára, mint a korábbi években. Kiemelte a Zeneakadémia megújulását, amelyet a “hazai kulturális élet legmeghatározóbb beruházásának” nevezett. Emellett megemlítette még a Fejér megyei levéltár megújítását és a Budapest Music Center megnyitását is, amelyre 600 millió forintot áldozott a kormány. Ezen felül szólt a Várbazár áprilisi átadásáról, az Ybl-bicentenárium kapcsán a Honvéd Főparancsnokság épületének részleges rehabilitációjáról és a pesti Vigadó megújulásáról is.

A beszédet követően a miniszter átadta a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat.

Balassa Péter díjat vehetett át Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Csokonai Vitéz Mihály-díjjal tüntették ki Kocsán László hagyományőrzőt, néptáncoktatót és Török Lászlót, a szabadszállási Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárát. Közösségi kategóriában Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehetett át a Kartali Asszonykórus, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a Vass Lajos Kórus.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvárat és Levéltárat, valamint a Gödöllői Városi Könyvtárat és Információs Központot. Minősített Közművelődési Intézmény címet adományozott Balog Zoltán a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár részére, az Egri Kulturális és Művészeti Központ számára, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. részére. A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ Közművelődési Minőség díjban részesült.

A díjátadót követő gála előtt Halász János kultúráért felelős államtitkár mondott pohárköszöntőt. Szavai szerint “nemzeti kultúránk több, mint a nemzeti sajátosságok gyűjteménye, a nemzeti kultúra élő valóság, ezt bizonyítja a ma díjazottak eddigi munkája is”.

A köszöntő után a nemzeti intézmények első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal adtak kultúra napi műsort. Az esten a Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Kortárs Balett, a Nemzeti Táncszínház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Balett, a PTE Zeneművészeti Intézete, a Csokonai Nemzeti Színház énekkara, a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a Színház és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Balett, a Kaposvári Egyetem, a Magyar Cirkusz és Varieté és a Baross Imre Artistaképző Szakiskola, a Budapesti Operettszínház, a Honvéd Együttes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyeskara, a Győri Balett és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola szerepel.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Beliczay László

18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek

Erre az évre plusz 18,2 milliárd forint jut az egészségügyi ágazatnak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. január 21-én, Budapesten.

A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.

Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak – mondta.

A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek. Csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.) 2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek munkavállalási engedélyt. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot. Továbbra is elszántak abban, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.

Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási számoknál is kedvezőbb az adat, hiszen a rezidenseket „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.

(Forrás és kép: MTI)

18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek

A holokauszt-emlékévről tájékoztatta izraeli tárgyalópartnereit Balog Zoltán

A magyarországi holokauszt-emlékév programjáról tájékoztatta az izraeli Jad Vasem intézet vezetőit  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és több megállapodást is aláírt vendéglátóival a január 20-án véget ért, kétnapos hivatalos látogatása során.

Balog Zoltán már negyedik alkalommal járt Izraelben, és a Jad Vasem Holokauszt Intézetet is többször felkereste. Január 20-i látogatásán aláírt egy megállapodást Avner Salevvel, az intézet igazgatójával az érvényben lévő tanárcsere egyezmény egy évvel történő meghosszabbításáról. Az emberi erőforrások minisztere részletesen ismertette vendéglátóival a magyar holokauszt-emlékév programját. Támogatásukat kérte a nemzetközi tekintéllyel rendelkező intézet tudásának, szakmai eredményeinek a felhasználásához mind a józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok házához, mind más projektekhez. Tárgyalópartnerei ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a kérést.

A megbeszélés során a partnerek megfogalmaztak néhány „kritikus kérdést”, például a német megszállás budapesti emlékműve kapcsán. „Nyilvánvalóvá tettem, hogy ez nem a felelősség áthárításáról, hanem arról a történelmi tényről szól, hogy 1944. március 19-én  valóban megszállta egy idegen hatalom Magyarországot” –  mondta a miniszter. „Az emlékmű az áldozatoknak szól, minden áldozatnak, és természetesen a magyarországi zsidóság áldozatai is köztük vannak” – hangsúlyozta. A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: „ők azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek” – idézte fel a beszélgetést a politikus, aki válaszában a vitás kérdések tisztázására bíztatott. A holokauszttal kapcsolatban „számos fejezetet újra kell nyitni, nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymást, és minden állásponttal küzdjünk meg. Nyilván, amelyik emberi méltóságot sért, azt vissza kell utasítani, azzal nincs mit vitatkozni – hangsúlyozta.

A miniszter szerint szakmai vitát kell folytatni. „Nem a politikusok dolga, hogy igazságot tegyenek. A szakma dolga, hogy megvitasson olyan tényeket, amelyekről esetleg az egyik mást gondol, mint a másik. Arra bátorítanék mindenkit, használja ki a holokauszt-évet arra, hogy az elmaradt vitákat ebben az ügyben lefolytassuk, hogy reálisabb képe legyen Magyarországon a közvéleménynek arról, mi is történt, így a felelősség kérdéséről is” –  jelentette ki. Balog Zoltán közölte: éppen egy nappal az elutazása előtt a zsidó oktatási kerekasztallal aláírt egy megállapodást, amelyben minden általuk kifogásolt ponton rögzítették, „hogy a nemzeti alaptantervben hogyan fogják tanítani nemcsak és talán nem is elsősorban a holokausztot, hanem azt a közös zsidó-magyar történelmet, ami több mint ezer éves, és ami a XIX. században különösen, de a XX. század elején is nagyon sok közös komoly eredményt hozott.

A Jad Vasem intézetben tett látogatása után Balog Zoltán Limor Livnattal, a Likud  befolyásos személyiségével, Izrael kulturális miniszterével tárgyalt. Két megállapodást is kézjegyükkel láttak el: egy régóta tervezett egyezményt, amelynek alapján a két ország kedvezményeket nyújt egymásnak a saját területükön folyó filmforgatásban, valamint egy kulturális munkaprogramot, amely a következő három évre meghatározza az együttműködés kereteit. Ennek részeként számos csereprogram lesz, többek között a zsidó államban lép fel az állami népi együttes, az izraeli filharmonikusok Magyarországra látogatnak, és Izraelben is bemutatják a Robert Capa kiállítást, akinek személye szintén a közös zsidó-magyar kulturális történelem része.

Az emberi erőforrások minisztere a látogatás során felkereste az Ezer Weizman volt izraeli államfőről elnevezett intézetet is, ahol  magyar ösztöndíjasokkal beszélgetett.

MTI

 

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek – interjú a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet interjúja Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével szociális ügyekről, a családok támogatásáról, köznevelésről, a pedagógusok jövőjéről.

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek

Balog Zoltán: Ne cipelje egy gyerek a szülei hátrányos helyzetének terhét

FARKAS MELINDA

Erősíteni kell az egyes intézmények közötti együttműködést annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban kiderüljön, ha egy gyermek veszélyben van a családjában – jelentette ki lapunknak Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerint óriási siker a pedagóguspálya presztízsének helyreállítását segítő Klebelsberg Ösztöndíjprogram. A tankönyvellátás állami kézbe vételének célja a gyermekek közötti különbségek csökkentése, és az egységes tudásminimum átadása. A tankönyveket saját fejlesztéssel, kiadóvásárlással vagy tartalomvásárlással biztosíthatják.

A z oktatás jelentős átalakítása zajlott az elmúlt négy évben, ám a PISA-felmérés szerint mégis romlott a magyar diákok eredménye. Ez mivel magyarázható?

– Ez az eredmény a 13 évesek teljesítményét mérte, akik még jócskán a jelenlegi oktatási reformok előtt sajátították el az alapokat, hiszen 8 éve kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Sajnos az előző kormányzati ciklusok oktatáspolitikája alapján pontosan ilyen eredményekre számítottunk. Hibás lépés volt például a teljesítményértékelés eltörlése, ahogy az is, hogy kizárólag a kompetencialapú mérésekre koncentráltak. Mi két dologra összpontosítottunk: egyrészt a világos követelményrendszer felállítására, másrészt az iskola hátrányokat növelő hatásának felszámolására. Rossz az a rendszer, amelyben az iskola visszatükrözi a társadalmi problémákat, és képtelen arra, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek hátrányait csökkentse.

– Ön szerint mikor lehet az eredményekben is látszata az oktatás átalakításának?

– Ha a PISA-mérésre gondol, ahol hetedik, nyolcadik osztályosokat mérnek, akkor 10-13 év múlva. Természetesen már a jelenlegi elsősöknél is látszódhat javulás, őket majd hat-hét év múlva mérik fel. Azt azonban látni kell, hogy a mi programunk nem az iskolában kezdődik. Ma a hátrányos helyzetű gyerekek nagy többsége 6 éves korában iskola éretlen, és ha mégis bekerülnek az iskolába, hátrányuk már szinte behozhatatlan. Ezért olyan fontos a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése, ami jövőre valósulhat meg. Háromés ötéves kor között kell elsajátítani az alapvető szocializációs ismereteket, civilizációs normákat. Az iskoláskor ehhez már késő. Igyekszünk korábban segíteni: a Biztos Kezdet Gyerekházakban azoknak a 3 év alatti gyermekeknek segítünk a szülők bevonásával, akiknek a családjában nem biztosított a gyerek egészséges fejlődése. Nem lehet, hogy egy gyerek egész életében a hátán cipelje a szülei hátrányát.

– Miért kellett egy évvel kitolni a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetését?

– A Fidesz-frakció így döntött, én pedig ezt elfogadtam. Főként a fővárosi polgármesterek aggódtak, hogy idén még nem lenne elegendő férőhelyük. Folytatjuk az óvodafejlesztési programot, így a jövő szeptemberi bevezetéssel már nem lehet gond. Szerintem most sem lett volna, de megértettem mások aggodalmát, még ha meglepő is, hogy éppen a legtehetősebb önkormányzatok ezek.

– A pedagógusok bére a tavalyi emelés után most januárban is nőtt. A pedagógusok elégedettek?

– Tény, hogy egy átállás mindenkire pluszterheket rak. Nem elsősorban fizikálisan, inkább mentálisan. Másképp alakul az oktatás szervezése, az órabeosztás, esetleg változik az iskola vezetése. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a változás megvalósítása csak úgy méltányos, ha ahhoz egy nagyarányú béremelést is rendelünk. A tapasztalat az, hogy a pluszpénznek örülnek, a plusztehernek kevésbé. Pedig ez a két dolog összetartozik.

Szeptemberben újabb béremelés lesz, jövő januártól pedig bevezetjük a minősítési rendszert, amely szintén jelentős jövedelememelkedést jelent majd a kvalifikált, jól képzett pedagógusoknak.

– Ebben a tanévben vezették be az egész napos iskola modelljét, amelynek lényege, hogy alapesetben délután négyig tart az iskola. Ez kezdetben, főként a sajtóban, ellenkezést váltott ki, mára azonban lenyugodtak a kedélyek.

– A kezdeti elégedetlenség egy félreértésen alapul. Szeptemberben bevezettük, hogy délután 4-ig pedagógiai tartalmú foglalkozásokat kell tartani, amivel segítjük mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást. Ha azonban 4 előtt szeretne eljönni a gyerek az iskolából, a szülőknek írásban kell azt kérniük az igazgatótól. Emiatt volt a tanév eleji – nem kis mértékben a sajtó által gerjesztett – felháborodás. Én idáig ugyanis még egyetlen olyan esetről sem hallottam, amikor az intézményvezető nem engedte volna el a gyereket, ha a szülő azt írásban kérte. A valódi egész napos iskola, amire már most is van törvényi lehetőség, azonban más rendszerben működik: délelőtt és délután is vannak tanórák, természetesen az órák között hosszabb szünetekkel. Szeretném, ha ezt szélesebb körben alkalmaznánk, de ez nyilván egyeztetéseket igényel.

– Januártól állami feladat lett a tankönyvellátás. Az iskolák évfolyamonként, tantárgyanként két könyvből választhatnak majd. Miért van szükség a tankönyvek számának csökkentésére?

– Az, hogy a tankönyvellátás állami feladat, közhely. Ám az elmúlt húsz évben mégsem volt ez egyértelmű, és részben a piaci erőviszonyok határozták meg, hogy milyen tankönyvekből tanultak a gyerekek. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy az állam már nem tudott teljes felelősséget vállalni a kiadványok tartalmáért és az ellátás biztonságáért. Egységes tudásanyag kell, egyfajta nemzeti tudásminimum, amit minden gyereknek ugyanúgy biztosítunk. Olyan könyveket fogunk választani, amelyek megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek, és jónak tartjuk őket.

– Ki dönti el, hogy melyik lesz a választható két könyv? Magánvagy állami kiadó adja-e majd ki ezeket?

– A szakmai szervezetek bevonásával a minisztérium választja majd ki a kiadványokat. Ha olyan könyvet választunk, amit egy magáncég fejleszt, és az megfelel a követelményeknek, akkor magánkiadó adja majd ki, ha pedig olyat választunk, ami állami fejlesztésű, akkor azt a minisztérium erre megfelelő költségvetési szerve fogja kiadni. Nekem elsősorban tartalmi elvárásaim vannak a választható kiadványokkal kapcsolatban, hogy ezt hogyan biztosítja a köznevelési államtitkárság, az az ő feladatuk. Az eszközök sokfélék: vásárolhat kiadót, de vehet könyvet is, amit aztán átdolgoz a Nemzeti alaptantervnek megfelelően, és természetesen saját fejlesztésű tankönyveink is lesznek. A cél nem az, hogy a jelenlegi tudást és tapasztalatot semmibe vegyük, hanem hogy azt felhasználjuk, és hozzátegyük a magunkét. Az a legfontosabb, hogy a XXI. század nyelvén és színvonalán adjuk át azt a tudást és szemléletet, amely erősíti a nemzeti közösséget és versenyképessé teszi a jövő nemzedékét. Az elmúlt húsz évben az oktatás színvonala attól függött, hogy egy adott településnek milyenek volt az anyagi lehetőségei. A tankönyvcsomagok esetében is ez volt a helyzet: az egyes kiadványok ára között óriási a különbség. A tankönyvellátás állami kézbe vétele is egy eszköz az esélykülönbségek csökkentésére. Annál is inkább, mert felmenő rendszerben néhány éven belül Magyarországon minden diák ingyen kapja majd a tartós tankönyvet. – Idén először lehetett pályázni a Klebelsberg-ösztöndíjra, amely jelentős támogatást nyújt a pedagógusképzésben, különösen a hiányszakokon tanulóknak.

– A program legfontosabb üzenete a tanári pálya megbecsültségének visszaállítása. A pedagógusoknál az egyik legmagasabb a pályaelhagyók aránya, sokan „emelt szintű titkárnőképzésnek” használták a képzést. Azt kívánjuk hangsúlyozni a hallgatóknak, hogy számítunk rájuk, megbecsüljük őket. A képzés minősége is sokat javult, ma egy egész éves mentorált gyakorlati tanítás is a része. Egy ideig a kötelező gyakorlat tantárgyanként 15 óra volt. Jelenleg 437-en részesülnek támogatásban, vagyis a tavaly osztatlan pedagógusképzésre felvételt nyert fiatalok egyharmada ösztöndíjat kap: 32-en 25 000 forintot, 293-an 50 000-et és 112-en a maximális 75 000 forintot kapják.

– Milyen szempontok alapján differenciáltak?

– Figyelembe vettük, hogy a pályázó diák hiányszakon tanul-e, és fontos tényezőként kezeltük a hallgató szociális helyzetét is. Szempont volt az is, hogy az ország melyik részéből jött, és ott az ő képesítése várhatóan hiányszakma lesz-e. A negyedik tényező a felvételi eredmény volt. Az ösztöndíjprogramnak köszönhetően népszerűbbek lettek a hiányszakok: míg 2012-ben négy fiatal jelentkezett mesterszakon kémiatanárnak, addig ebben a tanévben osztatlan képzésben már 108-an. A fizika- és matematikatanári pályán is hasonló tendencia figyelhető meg. Magam is meglepődtem, hogy ilyen gyorsan és látványosan javultak a mutatók. Az ösztöndíjat első körben egy évre kapták meg a hallgatók, a felsőbb évfolyamokon a tanulmányi teljesítmény is bekerül az elbírálási szempontok közé.

– Január 1-jétől lépett életbe a gyed extra, és kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Ez a kettő jelentős többletjövedelmet hagy a kisgyermeket nevelőknél, akár dupla ellátást hagy a fiatalok zsebében. Milyen hatást vár ettől?

– 1982 óta folyamatosan csökken a magyar lakosság létszáma, amire végre reagálni kellett. Az egyik fő feladat az volt, hogy olyan ösztönzőt találjunk, amely segít abban, hogy az anyák minél fiatalabb korban vállaljanak gyermeket, hiszen a tapasztalatok szerint az első gyermek vállalása, különösen a diplomásoknál, egyre későbbi időpontra tolódott, így egyszerűen nem maradt idő újabb gyerek vállalására. A fiatalabb korban történő gyermekvállalás ösztönzésére irányul a diplomás-gyed bevezetése. A másik feladat az volt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot. Annál jobb döntést nem tudok elképzelni, mint hogy munkába állás esetén is jár majd az ellátás, ami igenis megillet minden anyát függetlenül attól, hogy emellett dolgozik-e vagy sem. Az ösztönzők mellett azonban van még egy nagyon fontos szempont a családtervezésnél, ez pedig a kiszámíthatóság. Mégiscsak ijesztő, hogy az ellenzék már azzal fenyegeti a fiatalokat, hogy jó, hogy most örülnek a gyed extrának, de fél év múlva már nem biztos, hogy lesz ilyen ellátás.Ha lehetőséget kapunk egy újabb négyéves kormányzásra, a gyed extra mindenképp marad.

– Azt gondolja, hogy a baloldali pártok gyed extrával kapcsolatos kommunikációja olyan erős hatású lehet, hogy eltántorítja a fiatalokat a gyermekvállalástól?

– Elbizonytalanító hatása mindenképp lehet, hiszen a szocialisták egyszer már üzentek a fiataloknak, amikor az előző ciklusban három évről két évre rövidítették a gyedet és a gyest, illetve egy tollvonással megszüntették az otthonteremtési támogatást, amit persze előtte még néhány miniszterük felvett.

– Januártól jelentősen emelkedett az ápolási díj összege. Bevezettek egy új ellátási formát is, a kiemelt ápolási díjat. Az érintettek azonban foglalkoztatási jogviszonyt szeretnének.

– Egy nagyon fontos lépést tettünk előre, hiszen az érintettek jelentős része januártól jóval több pénzt kap, mint eddig. A szociálpolitikában egyszerre egyet kell lépni, nem szabad kapkodni. A dolog másik fele az, hogy ennek a kormánynak valóban az a törekvése, hogy foglalkoztatási jogviszonyt hozzon létre az olyan területeken, ahol az érintettek társadalmilag hasznos feladatot végeznek. Ez egy lehetséges alternatíva, de az ügy napirendre kerüléséhez még sok szakmai vita lefolytatása szükséges.

– A nevelőszülők januártól már foglalkoztatási jogviszonyban láthatják el feladatukat. Ez évtől a szakellátásba bekerülő 12 év alatti gyerekeket családban kell elhelyezni. Lesz elég nevelőszülő?

– Szerencsére már három éve elkezdtünk ezen dolgozni, és az intézkedések hatására folyamatosan javult a helyzet. Az új, emelt óraszámú képzéseken sok az új, leendő nevelőszülő, így biztosan mondhatom, nem lesz gond a gyermekek elhelyezésével. Nagyon fontos lépés volt az örökbefogadás megkönnyítése is. Lelkipásztorként korábban magam is láttam olyan eseteket, amikor évek teltek el egy gyermek kiválasztásától a kicsi hazaviteléig. Ez embertelen dolog volt. Ma már akár a kórházból is haza lehet vinni a gyereket.

– A gyermekvédelmi jelzőrendszert az utóbbi időben több bírálat is érte. Sokszor hónapokba telik, mire egy bántalmazott gyereket kiemelnek a családból. Egyesek szerint túl kevés a szakember.

– Én nem a szakemberhiányban látom a problémát, hanem a különböző szervek közötti együttműködés hiányosságaiban. Ha van értelme a különböző ágazatok egy minisztériumban történő összefogásának, akkor éppen ez az. A köznevelési, a gyermekvédelmi és az egészségügyi rendszer még hatékonyabb összekapcsolását kell megvalósítani, hogy az orvos vagy a pedagógus azonnal jelezzen és cselekedjen, ha bántalmazásra, vagy más komoly problémára utaló jelet fedez fel a gyermeken. Ezen az együttműködésen kell javítani. A szigetszentmiklósi ügy is alátámasztja, hogy a nevelőszülői hálózat megerősítése jó és fontos lépés volt, hiszen a bántalmazott gyerekek a nevelő szüleiknek beszéltek a korábbi szörnyűségekről.

– Készül a szociális dolgozók életpályamodellje is, amelynek első lépése, hogy januártól az ágazati dolgozók 5–11 százalékos bérpótlékban részesülnek. Lehet bővebbet tudni erről?

– Elkezdődtek a szakmai egyeztetések. Ezen a területen is rendet kell tenni. Le kell fektetni a szakmai elvárásokat, és pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatok ellátásához hány ember kell. A szociális területen ma is vannak olyan, állam által ellátott feladatok, amelyeknek a szükségességéről nem vagyok meggyőződve, és léteznek párhuzamos ellátások is, amelyeket fel kell számolni. Mindemellett fontos, hogy a gazdasági helyzet által nyújtott lehetőségeinkhez képest a szociális szférában dolgozók megbecsülését az anyagiakban is érvényesítsük. Ezért kezdtük az életpályát ezen a területen a bérpótlék érvényesítésével. Végre a magyar állam, először 1990 óta, abban a helyzetben van, hogy tudja, ki milyen indokolt ellátást kap, az mennyibe kerül, s hány emberre van szükség ezen feladatok ellátásához. Ezek nélkül a tényadatok nélkül nem lehetett életpályát, előmeneteli rendszert építeni. Most már lehet.

Kép: mno.hu