A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot, múzeumot és konferenciaközpontot létesítenek.

A 450 millió forintos fejlesztésekről szóló megállapodást szerdán Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. Balog Zoltán az eseményen úgy fogalmazott: azokat a kincseket, amelyek a kulturális emlékezetet alkotják, meg kell becsülni, meg kell őrizni az utókornak, és ez különösen érvényes a magyar nyelv újjászületésének bölcsőjére, Göncre, Vizsolyra. Mint mondta, “őrizni kell értékeinket, és rendben kell tartani, megújítani mindazon épületeket, amelyek a kulturális értékeinknek helyet adnak”.

Hangoztatta: a nyelv menedék, erős vár tud lenni, ez a vidék, Felső-Magyarország pedig pontosan tudja, hogy miért fontos megőrizni ezeket az emlékeket, és továbbadni a következő generációknak. A miniszter beszélt arról, hogy a nemzet felemelkedése egyszerre nyugszik ezeken a történelmi, lelki tényezőkön és a versenyképességen, az ipar, a gazdaság fejlesztésén, az egészségügy megerősítésén.
A megállapodásról szólva kijelentette: “egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek”.

Csomós József arról szólt, hogy a Károli-program elsősorban fejlesztésekről, beruházásokról szól. Megújul a bibliafordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. Vizsolyon – ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták – múzeum is épül, Göncön pedig konferenciaközpont. Mint mondta, a gönci templom olyan állapotban van, mint 540 évvel ezelőtt, amikor a helybéliek megkeresték a Kassán vendégeskedő Mátyás királyt, hogy segítsen nekik, mert összedől a templomuk. A templomban régészeti feltárásokat is végeznek. A vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása is megtörténik, az összes freskót restaurálják.

A tervek szerint a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállítóteremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki. A püspök közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. A gönci, puritán, nem műemlék 450 férőhelyes református templom azonban kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be.

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása, 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

MTI-EMMI

A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot, múzeumot és konferenciaközpontot létesítenek.

A 450 millió forintos fejlesztésekről szóló megállapodást szerdán Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. Balog Zoltán az eseményen úgy fogalmazott: azokat a kincseket, amelyek a kulturális emlékezetet alkotják, meg kell becsülni, meg kell őrizni az utókornak, és ez különösen érvényes a magyar nyelv újjászületésének bölcsőjére, Göncre, Vizsolyra. Mint mondta, “őrizni kell értékeinket, és rendben kell tartani, megújítani mindazon épületeket, amelyek a kulturális értékeinknek helyet adnak”.

Hangoztatta: a nyelv menedék, erős vár tud lenni, ez a vidék, Felső-Magyarország pedig pontosan tudja, hogy miért fontos megőrizni ezeket az emlékeket, és továbbadni a következő generációknak. A miniszter beszélt arról, hogy a nemzet felemelkedése egyszerre nyugszik ezeken a történelmi, lelki tényezőkön és a versenyképességen, az ipar, a gazdaság fejlesztésén, az egészségügy megerősítésén.
A megállapodásról szólva kijelentette: “egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek”.

Csomós József arról szólt, hogy a Károli-program elsősorban fejlesztésekről, beruházásokról szól. Megújul a bibliafordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. Vizsolyon – ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták – múzeum is épül, Göncön pedig konferenciaközpont. Mint mondta, a gönci templom olyan állapotban van, mint 540 évvel ezelőtt, amikor a helybéliek megkeresték a Kassán vendégeskedő Mátyás királyt, hogy segítsen nekik, mert összedől a templomuk. A templomban régészeti feltárásokat is végeznek. A vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása is megtörténik, az összes freskót restaurálják.

A tervek szerint a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállítóteremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki. A püspök közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. A gönci, puritán, nem műemlék 450 férőhelyes református templom azonban kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be.

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása, 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

MTI-EMMI

Harmincnégy fiatal elhelyezésére szolgáló ifjúsági szálláshelyet adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Komárom-Esztergom megyei Kömlődön április 1-jén.

A szálláshelyet a Kerényi Béla Református Diakóniai Intézmények lakóotthonának tetőterében alakították ki. A miniszter a település református templomában a szálláshely átadása előtti hálaadó istentiszteleten hangsúlyozta: a fiataloknak közösségre van szükségük. Elmondta, fontos, hogy magyarok vagyunk, és a Kárpát-medencei magyarok közösségéhez tartozunk, fontos a hitbeli közösség, de ebben a közösség a lényeg.

Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott bejelentette, hogy fűtéskorszerűsítésre és napelemekre 41 millió forintot nyert a lakóotthon, a fogyatékosokat támogató szolgálat egy kisbuszt kapott, amellyel a környező településekről könnyebben juttathatják el a foglalkoztatóba a fogyatékkal élőket. Bogáth István, a helyi református gyülekezet gondnoka elmondta: a szálláshely kialakításához a Rendezett Életek Világa Alapítvány nyújtott be pályázatot. Az alapítványt az intézményben gondozott fogyatékkal élők szülei alapították. A pályázaton mintegy 16 millió forintot nyertek. A 310 négyzetméteres tetőtérben nyolc szobát alakítottak ki a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel. A májustól októberig működő szálláshelyen összesen 34 vendéget helyezhetnek el. Elsősorban a velük kapcsolatban álló, szintén értelmi fogyatékosokat gondozó intézményekből várnak idelátogatókat.

A szálláshely valamennyi berendezési tárgya, háztartási eszközökkel együtt a református egyház kapcsolatai révén adományként érkezett Németországból. Kömlőd református egyházközsége az elmúlt 8 év alatt 260 millió forint támogatást nyert el. Az összegből foglalkoztatóházat, majd lakóotthont és támogató szolgálatot hoztak létre középsúlyos és halmozottan fogyatékos felnőtteknek, miután 2004-ben az önkormányzattól romos állapotban visszakapták a gyülekezet egykori általános iskoláját. A több épületből álló intézményben ötven fogyatékkal élő felnőttet foglalkoztatnak.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A világnak akkor tudjuk bemutatni értékeinket, ha tudjuk, mi a miénk – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Koszta József festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitóján a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban március 30-án.

Az, hogy egyetemessé váljon az, ami a miénk, a magyar kultúrpolitika, kultúrdiplomácia feladata – mondta Balog Zoltán az ünnepélyes megnyitón, amelyen mások mellett részt vett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár, Lengyel Gyöngyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Kovács Gábor, a KOGART alapítója. „Van Csontvárynk, Kosztánk, Tornyaink, Muzsikásunk, csak föl kell ismerni, meg kell mutatni, és akkor, ha akarjuk, a magyar Alföld a világ közepévé is válhat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „nekünk már most is az”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében kifejtette, a csángó-székely szülők gyermekeként született Koszta József egy kis tanyán Szentes mellett telepedett le. 1917 és 1948 között a korszak ízlésének formálójává, befolyásolójává, és mindannak a megfogalmazójává vált, amit Alföldnek nevezünk, amit alföldi érzésként ma is érezhetünk. A festőművész európai, sőt világszínvonalon mutatta be e tájegység, emberi közösség értékeit. Koszta József volt egyedüliként képes a táj lényegét úgy megragadni, hogy az a világ bármely táján érthető és érezhető azok számára, aki festményeit megcsodálják.

 A Hódmezővásárhelyen június végéig látható tárlaton másfél száz festményt, grafikát, emellett eredeti dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat mutatnak be. A Tornyai-múzeum két szintjén berendezett, a festőművész munkásságáról minden eddiginél teljesebb képet adó kiállítás gerincét a szentesi Koszta József Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a KOGART-gyűjteményből érkezett művek adják, de kölcsönzött a tárlatra alkotásokat számos más magán- és közgyűjtemény is.  A látogatók megcsodálhatnak több, korábban lappangónak gondolt képet, és olyan külföldön született, korábban még a nagyközönségnek be nem mutatott alkotásokat, amelyek stílusukban elütnek az életmű gerincétől.

MTI