Eljött a központi koordináció ideje, az egészségügy és az oktatás területén ugyanis a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében – mondta az emberi erőforrások minisztere március 25-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház megvalósult fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető konferenciáján.

Balog Zoltán „…a szorgalmas munka meggazdagít…” című konferencián kiemelte: a közszolgáltatás országos lefedettségének biztosításakor sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél pedig a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Hangsúlyozta, hogy a következő hetekben, hónapokban a közszolgáltatás „koordinációs rendszereiről” tárgyalnak majd. Szerinte a korábbi rendszer szétaprózottsága csődbe vitte az önkormányzatokat és az államot, mert azokat az egységes szakmai és erkölcsi értékeket, amelyeket az oktatási rendszernek képviselnie kellett volna, nem lehetett megvalósítani, az önkormányzati és az állami szféra pedig egymásra tolta a feladatokat. A miniszter közölte: az emberierőforrás-fejlesztés operatív programban szerepel az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősítése is, és ide tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a „méltányos és hatékony köznevelés”, valamint a minőségi és versenyképes felsőoktatás. Erre 2014 és 2020 között EU-s forrásból csaknem 900 milliárd forint áll rendelkezésre – mutatott rá.

Balog Zoltán elmondta, ebből a forrásból olyan szintre szeretnék hozni a magyar köznevelést és családellátó rendszert, hogy az valóban 21. századi színvonalú legyen. Az állam növelni szeretné az egyházi intézmények súlyát a szociális rendszerben. A nevelőszülői hálózat bizonyos megyékben már 40 százalékban egyházi fenntartásban van, ezenkívül a legutóbbi kormányzati ciklusban megduplázódott az egyházi iskolák száma és a szociális tevékenységnek is vannak olyan területei, ahol megkétszereződött az egyházi intézmények száma.

Hangsúlyozta: az egyházakkal közösen megtervezett infrastruktúrafejlesztést kell megvalósítani, amelyben világossá kell tenni az ütemezést. A tárcavezető kiemelte: a későbbiekben önálló egzisztenciává válhat a hitoktatói pálya, mert egyre több évfolyamban lehet választani a hittant a következő tanévekben. Célként fogalmazta meg a család társadalmi szerepének, valamint a társadalmi kohéziónak a megerősítését, erre példaként az ifjúsági táborok szervezését hozta föl. Ezek szintén megvalósíthatók EU-s forrásból, és ennek társadalmi hozadéka is van, ugyanis „ami jó az egyháznak, az jó az országnak és fordítva”, s így a hitéleti tevékenység is növelheti a társadalmi kohéziót.

A miniszter figyelmet arra: nem jó, ha a politika kívülről akarja megmondani, mi az egyház feladata, mert „van egy Ura az egyháznak, akire hallgatnia kell”. Az alaptörvényben leszögezték, hogy Magyarországon különváltan működik az állam és az egyház, ugyanakkor a közösségi célok érdekében együttműködnek. „Autonómia van”, melynek során az egyháznak meg kell határoznia saját feladatát – jegyezte meg. Imponálónak nevezte, ahogy Magyarországon 6-7 éve a jezsuiták több évig tartó együttgondolkodás után „olyan hatásfokkal szálltak be” a cigányság felkarolásának ügyébe, „amely a protestáns egyházak számára is példaadó”. Hozzátette, a kommunizmus örökségeként volt olyan kormányzati mentalitás, amely az egyházakat a templom falai közé akarta szorítani, akadályozta őket „hol szolidabban, hol erősebben”. A másikfajta hozzáállás azonban az, hogy az egyházakban értékalapú szövetségest lát a kormányzat, ezért a közszolgálati tevékenységek végzését lehetővé teszi számukra – mondta a miniszter.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök nyitó áhítatában a Példabeszédek könyvéből idézve azt mondta: az az igazi bölcsesség, amikor az ember tud élni az élet által kínált lehetőségekkel, a mostani konferencián pedig arról lesz szó, hogy az elmúlt 6-7 esztendőben az egyház által elnyert 10 milliárd forintnyi pályázati pénz hogyan „épült be” az egyház szolgálatába.
Közölte: olyat világot akarnak az utókor számára hagyni, amelyben a jövő generációi számára is ott van a jövő és a folytatás, ahol ők is érzik, hogy „érdemes ebben az országban szorgalmasan dolgozni, felismerni a lehetőségeket, mert mindezek által mi is, és a ránk bízottak is gazdagodhatnak”.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A családok megerősítését és középpontba állításukat nevezte az elmúlt négy év egyik legnagyobb kormányzati eredményének az emberi erőforrások minisztere március 22-én a budapesti Millenárison tartott egész napos családi rendezvényen. 

Balog Zoltán a programsorozatra kilátogató több száz család között külön köszöntötte a Down-szindrómásokat a március 21-i világnap alkalmából, majd arról beszélt, a kormány az elmúlt években megpróbálta a munka világát a nők számára is kedvezően alakítani, hogy ha úgy döntenek, akkor a gyereknevelés mellett dolgozni is tudjanak. A miniszter a családpolitikai intézkedések között fontos lépésnek tartja azt is, hogy idén január 1-jétől a saját család nélkül élő gyerekek már nem intézetekbe, hanem családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülnek. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a nevelőszülői tevékenységet „önálló foglalkozássá”, munkaviszonnyá alakították.

A tárcavezető a Családünnep Magyarországgal elnevezésű programon a gyerekvállalásról szólva egy mondást is idézett, amely szerint a legnagyobb ajándék a gyerekeknek az, ha kistestvért adnak nekik. A Családháló.hu által szervezett rendezvényen a miniszter és Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a „tavaszköszöntés” alkalmából szalagokat kötött a Millenárison felállított Életfára, majd irodalmi és fotópályázatok díjait osztották ki.

Soltész Miklós Családháló-díjakat adott át védőnőknek, bölcsődei és óvodai dolgozóknak, gyerekorvosoknak, valamint a civil szervezet munkatársának. Az államtitkár a díjátadás alkalmából arról beszélt, hogy a szülők, valamint a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók felelőssége közös a gyereknevelésben, és arra biztatta a szülőket, hogy ezt a felelősséget bátran merjék átadni a szakembereknek. Soltész Miklós a rendezvényen az elmúlt négy év családokat érintő intézkedéseit felidézve kiemelte, a 2010 előtti „erkölcsi és anyagi romboláson” akartak változtatni. Szerinte a korábbi kormányzat alatti „rossz szemlélet” akkor kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő 2004 őszén azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le lehet cserélni. Szerinte ez után olyan mértékű rombolás indult el, amit kész csoda, hogy átvészelt az ország. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2000 és 2010 közötti időszak volt az, amikor az úgynevezett Ratkó-unokák megszülethettek volna, ám ezt akkor nem használták ki, ezért volt szükség a gyors családpolitikai lépésekre, ezek között utalt a GYES három évre történő visszaállítására, a családi adókedvezmények bevezetésére, illetve kiszélesítésére, a lakásépítési szociálpolitikai támogatás bevezetésére.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula 

A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el – mondta az emberi erőforrások minisztere március 22-én az apátsági templomfelújítás első ütemének átadásán.

Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott, ha van valahol értelme a hely szelleméről beszélni, akkor az a tihanyi bencés apátság, aminek olyan erős a kisugárzása, hogy képes egymással szemben álló embereket is kibékíteni. „Ebben az országban nagy az éhség a tiszta szóra, a világos beszédre, az igazságra és az igazságosságra. Tihany mindig is azoknak a találkozóhelye volt, akikben megvolt ez az éhség”- mondta a miniszter. Hozzátette, nemcsak ennek a templomnak van szüksége renovációra, hanem az országnak is lelki, szellemi megújulásra. 

A tárcavezető kiemelte, fontos, hogy a magyar állam és az egyház méltó módon ápolja a múltat. Ez olyan turisztikai vonzerő lehet, amely gazdasági szempontból sem lényegtelen. A templom régóta zajló rekonstrukciójának befejezéséhez a kormány 145 millió forinttal járult hozzá a miniszter közbenjárására – hangzott el a rendezvényen.

Az apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá. A bencés rend 1990-ben kapta vissza a plébániát, majd négy évvel később a monostort is, amelynek jelenleg kilencfős a szerzetesi közössége. A templom belső felújítása több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött el. Az apátság rekonstrukciós munkáinak befejezését az állami támogatás teszi lehetővé. Az első ütemben az eredeti barokk stílushoz igazodva burkolták a padozatot, megújult az épület lábazata, padjai, valamint a templomhajó faborításai, valamint a világítás és a hangosítástechnika is. Ezen kívül a templom alatti kripta is új téglaburkolatot és világítást kapott. A beruházás második ütemében ez év végéig készül el a templom nyugati homlokzatának festése, nyílászárókat cserélnek a rendház egyes részein, valamint restaurálják a kripta sírfeliratait.

Korzenszky Richárd tihanyi perjel arról beszélt a rendezvényen, hogy Tihany valamilyen formában jelképezi a magyarságot. Nagyon sok magyar és külföldi látogat el a történelmi emlékhellyé is nyilvánított helyszínre, és nem mindegy, hogy mit látnak itt – tette hozzá. Külön köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek, akiknek, ahogy mondta: szívügye volt ez a munka. Hangsúlyozta, az apátságban értékőrzés történik, de ezzel párhuzamosan értéket is teremtenek. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen, amelyet a megújult templomban tartottak, úgy fogalmazott: a tihanyi bencés apátság nemcsak Tihanynak fontos, hiszen ez a hely az ország egyik spirituális központja, így belső megújulása az ország megújulásának is szimbóluma.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el – mondta az emberi erőforrások minisztere március 22-én az apátsági templomfelújítás első ütemének átadásán.

Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott, ha van valahol értelme a hely szelleméről beszélni, akkor az a tihanyi bencés apátság, aminek olyan erős a kisugárzása, hogy képes egymással szemben álló embereket is kibékíteni. „Ebben az országban nagy az éhség a tiszta szóra, a világos beszédre, az igazságra és az igazságosságra. Tihany mindig is azoknak a találkozóhelye volt, akikben megvolt ez az éhség”- mondta a miniszter. Hozzátette, nemcsak ennek a templomnak van szüksége renovációra, hanem az országnak is lelki, szellemi megújulásra. 

A tárcavezető kiemelte, fontos, hogy a magyar állam és az egyház méltó módon ápolja a múltat. Ez olyan turisztikai vonzerő lehet, amely gazdasági szempontból sem lényegtelen. A templom régóta zajló rekonstrukciójának befejezéséhez a kormány 145 millió forinttal járult hozzá a miniszter közbenjárására – hangzott el a rendezvényen.

Az apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá. A bencés rend 1990-ben kapta vissza a plébániát, majd négy évvel később a monostort is, amelynek jelenleg kilencfős a szerzetesi közössége. A templom belső felújítása több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött el. Az apátság rekonstrukciós munkáinak befejezését az állami támogatás teszi lehetővé. Az első ütemben az eredeti barokk stílushoz igazodva burkolták a padozatot, megújult az épület lábazata, padjai, valamint a templomhajó faborításai, valamint a világítás és a hangosítástechnika is. Ezen kívül a templom alatti kripta is új téglaburkolatot és világítást kapott. A beruházás második ütemében ez év végéig készül el a templom nyugati homlokzatának festése, nyílászárókat cserélnek a rendház egyes részein, valamint restaurálják a kripta sírfeliratait.

Korzenszky Richárd tihanyi perjel arról beszélt a rendezvényen, hogy Tihany valamilyen formában jelképezi a magyarságot. Nagyon sok magyar és külföldi látogat el a történelmi emlékhellyé is nyilvánított helyszínre, és nem mindegy, hogy mit látnak itt – tette hozzá. Külön köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek, akiknek, ahogy mondta: szívügye volt ez a munka. Hangsúlyozta, az apátságban értékőrzés történik, de ezzel párhuzamosan értéket is teremtenek. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen, amelyet a megújult templomban tartottak, úgy fogalmazott: a tihanyi bencés apátság nemcsak Tihanynak fontos, hiszen ez a hely az ország egyik spirituális központja, így belső megújulása az ország megújulásának is szimbóluma.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula