A közép-európai országoknak szükségük van Németország megértésére, rokonszenvére és arra, hogy határozottabban képviselje a térséget – emelte ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ingolstadtban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Balog Zoltán a bajor város hivatalos ünnepi rendezvényének szónokaként hangsúlyozta: Németországnak vállalnia kell a nagyságából és az erejéből fakadó felelősséget, határozottabban kellene betöltenie a “Közép-Európa szószólója” szerepet, és erősebben kellene kiállnia a térség országaiért a “brüsszeli gyámkodással” szemben is, hogy az Európai Unióban ne a tagállamok “feje felett döntsenek”, hanem erősödjön a “föderális rendszer”, amelyben mindenki a saját útját járhatja – mondta a miniszter.

Németországot és a közép-európai régiót nemcsak a régmúlt évszázadok közös történelme köti össze, a magyarokat és a németeket pedig nemcsak ezer év és megannyi – sokszor jó, néha viszont rossz ügyekben – kötött szövetség, hanem a legutóbbi történelmi fordulat, a vasfüggöny lehullását követő nagy átalakulás is, amelyet Németország egyedülálló sikerességgel hajtott végre – emelte ki Balog Zoltán. “Ki értheti meg igazán Közép-Európát, ha nem Németország?” – vetette fel.

A közép-európai volt szocialista országoknak szükségük van barátokra, és talán ez a helyzet Németországgal is. Németországnak vannak “gazdasági partnerei, pénzügyi partnerei, stratégiai szövetségesei, de szüksége van igaz barátokra is” – mondta Balog Zoltán. Ilyen igaz barát Magyarország, amelyet “történelmileg, kulturálisan és emberileg oly sok minden” köt össze Németországgal – tette hozzá a miniszter németül elmondott beszédében.

Hangsúlyozta: a németeket mindig szívesen látják Magyarországon, és örömmel veszik a tanácsaikat is. Európában “néha nem nézik jó szemmel”, amit a magyarok tesznek, de a magyarok szívesen megvitatják mindazt, amit kifogásolnak. “Tanulékonyak vagyunk, és néha valóban szükségünk van baráti tanácsra” – mondta Balog Zoltán a nagyjából százfős hallgatóság előtt, amelynek soraiban voltak képviselők a német parlamentből, a bajor tartományi gyűlésből és az ingolstadti városi tanácsból. Az ünnepségen részt vett Mydlo Tamás müncheni főkonzul és Somogyi Tivadar győri alpolgármester is. A két város közti kapcsolatok egyebek mellett azért erősek, mert Ingolstadt az Audi központja, és az autógyártó társaság Győrben is működtet üzemet.

Balog Zoltán Ingolstadt főpolgármesterének meghívására érkezett Bajorországba, előadását megelőzően a városvezető felkérésére a régi városházán ellátja kézjegyével a város Arany Vendégkönyvét is.

(Szöveg: MTI, fotó: Magyar Turizmus Zrt. / Zelnik Péter Zénó)

A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén vasárnap, az István, a király című rockopera előadásának bemutatója előtt.

Balog Zoltán a Kolozsvár főterére egész Erdélyből összegyűlt – a szervezők bejelentése szerint közel ötvenezres – tömeg előtt elmondta: “a magyar kultúrát nem lehet kivonni Kolozsvár életéből, Erdély történetéből, Románia történetéből”. Hozzátette, Románia történetéből Temesvárt, és Temesvár magyar hősének az érdemét sem lehet kivonni. Ezzel arra a romániai politikai vitára utalt, amely Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonásáról szól.

Balog Zoltán kijelentette, soha nem szabad lemondani arról a kultúráról, hitről, könnyről, reményről, amit Kolozsvár jelent. A magyar napokat “a mi időnknek” nevezte, és fontosnak nevezte, hogy “minden nap a miénk is” legyen. A miniszter szerint a Kolozsvári Magyar Napok Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát, és kifejezte reményét, hogy minél több hasonló rendezvény legyen “mindenütt, ahol a magyar kultúrának, múltja, jelene és jövője van”.

(Szöveg és fotó: MTI)