Megnyílt a francia és magyar impresszionista és posztimpresszionista alkotók remekműveit felvonultató kiállítás és a kapcsolódó grafikai kamaratárlat csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) Budapesten.

Az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria első, nemzetközi kölcsönzésen alapuló nagy tárlata nemcsak megismerteti az impresszionizmust és a posztimpresszionizmust az érdeklődőkkel, hanem tágabb kontextusba helyezve rávilágít a kapcsolódási pontokra a kelet-közép-európai törekvésekkel is – hangoztatta a tárlatot megnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Megnyílt a francia és magyar impresszionista és posztimpresszionista alkotók remekműveit felvonultató kiállítás és a kapcsolódó grafikai kamaratárlat csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) Budapesten.

Hozzátette: az MNG történetében még sohasem volt ilyen átfogó kiállítás, ahol együtt lettek voltak az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia festői.

A “Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai. Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből” című kiállítás az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a Szépművészeti Múzeum Schiele műveit bemutató tárlata mellett, “két ilyen igazi magaslatot építeni komoly emberi és művészeti teljesítmény” – fogalmazott a miniszter.

James S. Snyder, a jeruzsálemi Izrael Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a jeruzsálemi Izrael Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése nem újkeletű. A jeruzsálemi múzeum anyagából láthatott kiemelkedő alkotásokat a budapesti közönség 2009-ben A Szentföld öröksége című tárlaton, majd az Esterházy gyűjtemény válogatott grafikái vendégszerepeltek Izraelben.

Gergely Mariann kurátor rámutatott arra, hogy a koncepció szerint a magyar és francia alkotók képeit egymással szemben, párhuzamosan futó installáción helyezték el kronológikusan és tematikusan elrendezve, a művészettörténet stílus- és eseménytörténeti narratíváját követve.

Ebben a térbeli párhuzamosságban meglepő stilisztikai, motívumhasználati, technikai hasonlóságok, összecsengések fedezhetők fel, és tényleges inspirációk, konkrét hatások, közös művészeti aktivitások, tudatos eszménykép választások váltak nyilvánvalóvá. Így rendeződött egymás mellé, mintegy felütésként Monet Virágzó szilvafák (1879) és Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, vagy kerültek egymással szembe francia preimpresszionista kompozíciók Mészöly Géza festményeivel és Mednyánszky misztikus tájképeivel.

A posztimpresszionista korszak francia óriásai, Gauguin, Cézanne és Van Gogh már közvetlen hatással voltak a magyar művészekre, így Rippl-Rónai egy adott pillanatban az installáció francia oldalára, míg a neves inspirátor, Cézanne a magyar térfélre került.

Szintén péntektől látogatható Az Akvarellek, rajzok és grafikák a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című grafikai kamaratárlat, amely az impresszionizmus rajzművészetéhez vezető, illetve az onnan továbbvivő út néhány jellemző állomását, mozzanatát mutatja be akvarelleken, rézkarcokon, litográfiákon, szén- és ceruzarajzokon. Mindkét kiállítás október 13-ig várja a látogatókat.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást  a 2013. évi Nemzetközi Nyári Egyetem keretében.  A miniszter az ISES (Institute for Social and European Studies) vezetője, Miszlivetz Ferenc meghívására beszélt a társadalmi felzárkózás oktatási és foglalkoztatáspolitikai szerepéről.

Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: Magyarországon az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is van válasz a romákat érő diszkriminációra.

Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a kelet-közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is – mutatott rá. Hozzátette: a romákat Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a GDP-t.

Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a magyar kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül Magyarország elsőként nyújtotta be a dokumentumot.

MTI, EMMI

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást  a 2013. évi Nemzetközi Nyári Egyetem keretében.  A miniszter az ISES (Institute for Social and European Studies) vezetője, Miszlivetz Ferenc meghívására beszélt a társadalmi felzárkózás oktatási és foglalkoztatáspolitikai szerepéről.

Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: Magyarországon az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is van válasz a romákat érő diszkriminációra.

Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a kelet-közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is – mutatott rá. Hozzátette: a romákat Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a GDP-t.

Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a magyar kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül Magyarország elsőként nyújtotta be a dokumentumot.

MTI, EMMI

Az emberi erőforrások minisztere szerint globalizálódik a világ felsőoktatása, és az a tudástőke, amelyet Magyarország nyújtani képes, felértékelődik a jövőben.

Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésen kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a “méretgazdaságosság” szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, ugyanakkor bizonyos területeken “túlkapacitás” jellemzi.

Az a cél, hogy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely versenyképes, valódi minőségi oktatást nyújt és egyben fenntartható. Fontos, hogy a magyar felsőoktatásban is világosan jelenjenek meg az érték- és nemzetstratégiai szempontok – hangsúlyozta a tárca vezetője, aki a finanszírozás alapjaként a minőséget és a kiválóságot említette.

Nem szükséges és nem is kívánatos ugyanakkor a teljes földrajzi koncentráció – hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve, hogy a regionális felsőoktatási centrumok fenntartása és fennmaradása az egész ország érdeke. Azonban csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos “üzemméret” jelenik meg – derült ki a szavaiból.

A felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban irányokat vázoltak fel, a végleges változatot a kerekasztallal közösen alakítják ki – jelezte a tárca vezetője.

A miniszter szólt arról is, hogy a rendezvényen brazil ösztöndíj-programról szóló megállapodást írnak alá.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány közelmúltbeli döntése alapján 1500-2000 képzőhelyre külföldi hallgató érkezhet Magyarországra állami finanszírozási formában, és e célra plusz forrásokat biztosítanak. A délkelet-ázsiai országoknak várhatóan 300, Kínának 200, Törökországnak 100-150, Japánnak 100 hely juthat, Oroszországgal még tárgyalnak. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének, illetve ezek az államok hozzájárulnának a program finanszírozáshoz. A közeljövőben oktatási munkatervet írnak alá a kínai és az ukrán partnerekkel is – ismertette.

Szólt a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről is, felidézte a célját: azoknak, akik valóban a pedagóguspályára készülnek havi 25-75 ezer forintos juttatást biztosítanak. A folytonosság nagyon fontos erény a felsőoktatásban, az a feladat, hogy a folytonosságot és a szükséges változást összehangolják, és a közös munkába beleértendők a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte: ha visszatekint az elmúlt időszakra, amióta együtt dolgoznak, akkor azt látja, hogy a konfliktusok hatására olyan együttműködési formát sikerült kialakítani a Felsőoktatási Kerekasztal formájában, amelyben intenzív munka zajlik. A miniszter reményének adott hangot, hogy a kerekasztal közreműködésével még az idén a stratégiai döntések is megszületnek.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Az emberi erőforrások minisztere szerint globalizálódik a világ felsőoktatása, és az a tudástőke, amelyet Magyarország nyújtani képes, felértékelődik a jövőben.

Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésen kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a “méretgazdaságosság” szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, ugyanakkor bizonyos területeken “túlkapacitás” jellemzi.

Az a cél, hogy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely versenyképes, valódi minőségi oktatást nyújt és egyben fenntartható. Fontos, hogy a magyar felsőoktatásban is világosan jelenjenek meg az érték- és nemzetstratégiai szempontok – hangsúlyozta a tárca vezetője, aki a finanszírozás alapjaként a minőséget és a kiválóságot említette.

Nem szükséges és nem is kívánatos ugyanakkor a teljes földrajzi koncentráció – hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve, hogy a regionális felsőoktatási centrumok fenntartása és fennmaradása az egész ország érdeke. Azonban csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos “üzemméret” jelenik meg – derült ki a szavaiból.

A felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban irányokat vázoltak fel, a végleges változatot a kerekasztallal közösen alakítják ki – jelezte a tárca vezetője.

A miniszter szólt arról is, hogy a rendezvényen brazil ösztöndíj-programról szóló megállapodást írnak alá.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány közelmúltbeli döntése alapján 1500-2000 képzőhelyre külföldi hallgató érkezhet Magyarországra állami finanszírozási formában, és e célra plusz forrásokat biztosítanak. A délkelet-ázsiai országoknak várhatóan 300, Kínának 200, Törökországnak 100-150, Japánnak 100 hely juthat, Oroszországgal még tárgyalnak. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének, illetve ezek az államok hozzájárulnának a program finanszírozáshoz. A közeljövőben oktatási munkatervet írnak alá a kínai és az ukrán partnerekkel is – ismertette.

Szólt a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről is, felidézte a célját: azoknak, akik valóban a pedagóguspályára készülnek havi 25-75 ezer forintos juttatást biztosítanak. A folytonosság nagyon fontos erény a felsőoktatásban, az a feladat, hogy a folytonosságot és a szükséges változást összehangolják, és a közös munkába beleértendők a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte: ha visszatekint az elmúlt időszakra, amióta együtt dolgoznak, akkor azt látja, hogy a konfliktusok hatására olyan együttműködési formát sikerült kialakítani a Felsőoktatási Kerekasztal formájában, amelyben intenzív munka zajlik. A miniszter reményének adott hangot, hogy a kerekasztal közreműködésével még az idén a stratégiai döntések is megszületnek.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség