Szerkesztő bejegyzései

Balog: az ország keleti része is fejlődni akar

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)

Balog Zoltán: 12 milliárd forintos finanszírozásfejlesztés az egészségügyi alapellátásban

Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.

Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság – közölte a miniszter.

Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent – ismertette Balog Zoltán.

Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.

A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni – közölte a miniszter.

Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével.

A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.

A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.

A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó “államosításról” beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A “Pető-szakmának” az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz – közölte Balog Zoltán.

(Forrás: MTI)

Balog Zoltán a kambodzsai miniszterelnök-helyettessel tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. október 9-én hivatalában fogadta Sok Ant, a Kambodzsai Királyság miniszterelnök-helyettesét. A kétoldalú tárgyaláson a felek elsősorban kulturális, oktatási és szociális kérdésekről egyeztettek.

Sok An miniszterelnök-helyettes, aki idén novemberig az UNESCO Világörökség Bizottság elnöki tisztét is betölti, a tárgyaláson kérte, hogy Magyarország vizsgálja meg magyar szakértők részvételének lehetőségét az Angkor Wat világörökségi helyszín megőrzésével kapcsolatos munkálatokban. Ennek részleteiről további kétoldalú egyeztetésekre lesz még szükség. A kambodzsai miniszterelnök-helyettes elmondta, Magyarország és Kambodzsa között kiemelten fontos a jó kapcsolatok fenntartása, és a jövőben a szakértői szintű együttműködésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A felek megerősítették, hogy továbbra is folytatják az idén márciusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a kambodzsai Kulturális és Szépművészeti Minisztérium között megkötött, kulturális kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándéknyilatkozat keretében folyó munkát.

Balog Zoltán a tárgyaláson ismertette a Stipendium Hungaricum ösztöndíj részleteit, melynek köszönhetően a jövőben 15 kambodzsai hallgató tanulhat majd a magyar felsőoktatásban.

Magyarország és Kambodzsa között szakértői szinten folytatódik a Kandal tartományban működő, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítését szolgáló Árvaház és Befogadó Központ épületegyüttesének felújítását célzó projekt megvalósítása, melynek elindulását Balog Zoltán márciusi kambodzsai látogatása során jelentette be.

Balog Zoltán a kambodzsai miniszterelnök-helyettessel tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. október 9-én hivatalában fogadta Sok Ant, a Kambodzsai Királyság miniszterelnök-helyettesét. A kétoldalú tárgyaláson a felek elsősorban kulturális, oktatási és szociális kérdésekről egyeztettek.

Sok An miniszterelnök-helyettes, aki idén novemberig az UNESCO Világörökség Bizottság elnöki tisztét is betölti, a tárgyaláson kérte, hogy Magyarország vizsgálja meg magyar szakértők részvételének lehetőségét az Angkor Wat világörökségi helyszín megőrzésével kapcsolatos munkálatokban. Ennek részleteiről további kétoldalú egyeztetésekre lesz még szükség. A kambodzsai miniszterelnök-helyettes elmondta, Magyarország és Kambodzsa között kiemelten fontos a jó kapcsolatok fenntartása, és a jövőben a szakértői szintű együttműködésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A felek megerősítették, hogy továbbra is folytatják az idén márciusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a kambodzsai Kulturális és Szépművészeti Minisztérium között megkötött, kulturális kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándéknyilatkozat keretében folyó munkát.

Balog Zoltán a tárgyaláson ismertette a Stipendium Hungaricum ösztöndíj részleteit, melynek köszönhetően a jövőben 15 kambodzsai hallgató tanulhat majd a magyar felsőoktatásban.

Magyarország és Kambodzsa között szakértői szinten folytatódik a Kandal tartományban működő, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítését szolgáló Árvaház és Befogadó Központ épületegyüttesének felújítását célzó projekt megvalósítása, melynek elindulását Balog Zoltán márciusi kambodzsai látogatása során jelentette be.

Ülésezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács

Ma reggel a testület elnöki feladatait ellátó emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán meghívására összeült a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT). Az ülésen a Tanács munkájában részt vevő szervezetek képviselői megvitatták az idén júniusban a Dunán végigvonuló, rekordméretű árvízhez kapcsolódó sikeres védekezési és helyreállítási munkálatokból fakadó tapasztalatokat.

Az ülésen a testület elnöke, Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a nyár eleji, soha nem látott méretű dunai árvíz következtében létrejött példátlan összefogásnak köszönhetően több mint 460 millió forint adomány gyűlt össze a Nemzeti Összefogás Vonalán és Számlaszámán. Az adományokról a Tanács eddig három részletben döntött. Az NHKT munkájában résztvevő segélyszervezetek közül a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet eddig 56-56 millió Ft összegben (5, 25 és 26 millió Ft) a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat 52-52 millió Ft összegben (5, 25, 22 millió Ft) részesült a felajánlásokból. A befolyt adományokat a szervezetek védekezési és helyreállítási munkákra fordították és fordítják.

A mai ülésen a fennmaradó 194 millió forintból 143 millió forint egyenlő mértékű felosztásáról is döntöttek a Tanács tagjai, mely összeget a szervezetek a sérült lakóépületek újjáépítésére fordítanak. A még fennmaradt felajánlásokhoz a szervezetek a későbbiekben jutnak hozzá. Az ülésen ismét elhangzott, hogy minden magánszemély és szervezet kiemelt köszönetet érdemel, aki, amely adományával támogatta a Nemzeti Összefogás Vonalát.

A júniusban létrejött NHKT feladata a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek kezelése során az adományok gyűjtésének és a rászorulókhoz való eljuttatásának koordinálása. A testület munkájában az EMMI, a Belügyminisztérium, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mellett az említett legnagyobb magyarországi segélyszervezetek képviselői vesznek részt.