Szerkesztő bejegyzései

Óvodák újultak meg Szerencsen

Európai színvonalúnak nevezte a magyar óvodákat és az óvodapedagógusok munkáját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Szerencsen, ahol óvodaépületek átadásán vett részt.

A több mint félmilliárd forintból felújított óvodák átadásakor a szakminiszter elmondta: ezek az intézmények olyan helyek, ahol kiegyenlítődhetnek azok a hátrányok, amelyeket számos gyermek magával hoz a családjából.

“Szomorúnak” ítélte ugyanakkor azt, hogy amikor az óvodákból az általános iskolák alsó tagozatába kerülnek a gyerekek, akkor ezek a hátrányok nem hogy csökkennének, hanem növekednek.

Valamiért az iskolai rendszerünk, a köznevelési rendszerünk nem alkalmas arra, hogy csökkentse a gyerekek “magukkal hozott hátrányát”, aki esélytelenül került be az általános iskolába, az úgy is kerül ki onnan – jelentette ki Balog Zoltán.

A szaktárca vezetője szerint ezért is nagyon nagy szükség van az óvodai rendszer megerősítésére. Szólt arról is, hogy miniszteri keretéből fedezi a megújult szerencsi óvodák hiányzó bútorait és játékait.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program pályázatán csaknem 481,5 millió forintot nyert két óvoda korszerűsítésére, bővítésére, valamint egy harmadik óvoda zeneoktatási épületté átalakítására. Ehhez csaknem 54 millió forint saját pénzt is hozzátett az önkormányzat.

Egyebek mellett új csoportszobákat, tornaszobákat alakítottak ki, megújult az épületgépészet, ablakokat, ajtókat cseréltek ki, a hangszeres zeneoktatás érdekében szaktantermek, hangszigetelt helyiségek létesültek, kialakítottak próbatermet, hangszerraktárat is.

A fejlesztéseknek köszönhetően csaknem 300 óvodás és bölcsődés, és több mint 200 zeneiskolás gyermek nevelési, oktatási körülményei javultak jelentősen Szerencsen.

Balog Zoltán: a kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak

A kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, hiszen fontos számára ez a régió; tudja, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell megküzdeniük, így segítségére lesz az iskolának, a városnak és a térségnek is – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken a borsodi megyeszékhelyen.

Balog Zoltán a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon színháztermének alapkőletétele alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten felidézte kötődését Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, Miskolchoz és a Lévay gimnáziumhoz.

A miniszter hangsúlyozta, fontos számára ez a régió, édesapja a gimnáziumban végzett, ő maga dolgozott a Digépben, és lelkészi pályafutása is itt kezdődött. Azt mondta, fontos, hogy az ember tudja, hová tartozik, mert fontos része az identitásának, és ráébred arra, tartozik valamivel az említett közösségnek, a családnak, az iskolának, a városnak, a régiónak, de tartozik az életnek és Istennek is.

Balog Zoltán kitért az iskola eredményeire, az intézmény elmúlt időszakban végzett munkájára. Úgy fogalmazott, a múlt szervesen összekapcsolódik a jelennel és a jövőbe mutat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az új színházterem, közösségi térként, egész Felső-Magyarországot összekapcsolja majd, mert – mint hozzáfűzte – az együttműködés a jövő útja.

Ábrám Tibor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg 22 osztályban mintegy 700 diákot oktatnak, a kollégium pedig 240 diáknak ad otthont. Saját közösségi helyük nincs, ezért van szükségük az új közösségi térre, a színház- és előadóteremre – tette hozzá.

Az igazgató elmondása szerint az új tér nem csupán az intézmény igényeit elégítené ki, de nyitna a Tiszáninneni Református Egyházkerület és Miskolc felé is. Az épület tervei készen vannak, már csak a megvalósításhoz szükséges pályázatokat, forrásokat keresik.

(Szöveg: MTI, fotó: Kerényi László)

Caravaggiótól Canalettóig – Balog Zoltán nyitotta meg a Szépművészeti olasz barokk kiállítását

Évtizedek óta nem látott gazdagsággal, 102 mester 140 remekművén keresztül tekinti át az olasz barokk és rokokó festészetét a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig címmel pénteken megnyílt kiállítása. A világ egyik legkurrensebb kiállítása látható mától a Szépművészetiben, az olasz barokkot ilyen mélységben utoljára egy 1922-es firenzei tárlat mutatta be – emlékeztetett a megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy ebben az évben már ötödik alkalommal nyílt olyan kiállítás a Szépművészetiben és a Nemzeti Galériában, amely a világ bármely nagy múzeumában megállná a helyét, hiszen a nemrég egyesült két intézmény Cézanne, Schiele, Monet, Gauguin és Chagall remekműveinek adhatott otthont idén. A Caravaggiótól Canalettóig című tárlat a 2013-as olasz-magyar kulturális évad záróeseménye is egyben.

A miniszter elmondása szerint a kulturális kormányzat és a Szépművészeti Múzeum közös becsvágya, hogy a legjobb kiállításokat hozzák Magyarországra. A hét másik nagy élménye a Zeneakadémia újramegnyitása volt; ezek az események is bizonyítják, hogy a kultúra stratégiai ágazat Magyarországon – hangsúlyozta a miniszter, aki rámutatott, hogy a területre 2014-ben még több forrást szán a kormányzat.

Balog Zoltán elárulta: jövőre Rembrandt és a holland Arany évszázad címmel érkezik a Szépművészetibe a mostanihoz hasonló színvonalú kiállítás.

Anna Coliva, a Galleria Borghese igazgatója elmondta, az általa vezetett római intézmény kölcsönözte Caravaggio-remekmű, a Gyümölcskosaras fiú mind a kiállított művek minőségét, mind mennyiségét tekintve rendkívüli kiállítást tesz gazdagabbá.

A Szépművészeti Múzeum olasz barokk tárlata 2014. február 16-ig látogatható.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu és Józsa Dénes)

Balog Zoltán nyitotta meg a Caravaggio kiállítást

Balog Zoltán mutatta be a sajtónak a Caravaggiótól Canalettóig című kiállítást

Caravaggio, Tiepolo, a Carracciak, összesen 102 mester 140 remekművén keresztül mutatja be az olasz barokk festészet rendkívüli gazdagságát a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig című, szombattól látogatható tárlata, amelyet a megnyitó előtti napon az emberi erőforrások minisztere mutatott be a sajtónak.

Ez a kiállítás bárhol a világon megállná a helyét, mégis csak itt, Budapesten látható – méltatta a 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit áttekintő tárlatot annak csütörtöki sajtóbemutatóján Balog Zoltán. A miniszter emlékeztetett: a Seicento és a Settecento festészetét vizsgáló kiállítás történetileg a Szépművészeti 230 ezres látogatottságú, Botticellitől Tizianóig című, 2009-2010-es tárlatának folytatása. Ilyen, enciklopédikus igényű barokk tárlat a világon legutóbb 1922-ben Firenzében volt látható – fogalmazott.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az MTI kérdésére elmondta, a 450 millió forintos állami támogatásból, több mint félmilliárdos költségvetéssel megvalósult kiállításra több száz milliárd forint értékben kölcsönöztek műveket a világ mintegy 70 gyűjteményéből.

Caravaggio korai remekműve, a Gyümölcskosaras fiú biztosítási értéke például 7 milliárd forint, a világhírű festmény piaci értéke azonban valójában jóval magasabb lenne – jegyezte meg Baán László, aki azt is elárulta, hogy a képet többéves tárgyalási folyamat után, Balog Zoltán személyes közbenjárására sikerült kikölcsönözni a római Galleria Borghesétől. A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig.

A belépőt a Gyümölcskosaras fiú fogadja, a közönség azonban további nyolc festményt is láthat az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobbjaként számon tartott Caravaggiótól. A Michelangelo Merisi néven született művész egész ismert életműve mintegy 60 munkából áll, ezért ilyen erős válogatást nagyon ritkán láthat tőle a közönség – hangsúlyozta a tárlat kurátora.

Dobos Zsuzsanna elmondása szerint Caravaggio egyik korszakos újítása az volt, hogy a látott valóságot festette meg, másrészt fénykezelése révén képei addig szokatlan drámaiságot sugároznak. A szabados élete miatt sokszor bajba sodródó művész munkáin gyakran feltűnnek hamiskártyások, jósnők, a római kocsmák világa is. Caravaggio modernsége éppen abban mutatkozik meg, hogy személyes sorsa, érzelmei többnyire leolvashatók képeiről – hívta fel a figyelmet a művészettörténész.

A Biblia véres jeleneteit naturalista módon ábrázoló caravaggistákkal szemben egészen más megközelítést alkalmazott a bolognai iskola, amely egy eszményített stílus létrehozását tűzte ki célul. A közönség az irányzat több követője mellett a két legismertebb mestertől, Annibale Caraccitól és Guido Renitől is több főművel találkozhat.

Gazdag válogatás mutatja be az érett barokk különböző iskoláit is, Rómából például Pietro da Cortona, Nápolyból pedig Mattia Preti nagy hatású munkáin keresztül. A Natura morta – Natura viva című egység csendéletei és tájképei azt bizonyítják a kurátor szerint, hogy a műfajt Itáliában sem művelték alacsonyabb színvonalon, mint Németalföldön.

A portrék és zsánerképek között csak egy Caravaggio-festmény kapott helyet, hiszen a fiatalon elhunyt mestertől kevés arckép maradt fenn. Giovanni Lorenzo Bernini elsősorban szobrászként és építészként ismert, a Szépművészetiben azonban egy önarcképén keresztül mutatkozik be, míg olyan festők, mint Giacomo Ceruti és A kék farmervásznak mestereként ismert művész az észak-itáliai barokk szociálisan érzékeny vonulatát képviselik.

Giambattista Tiepolo és a velencei iskola másik nagy mestere, az egészen eltérő stílusban és műfajban alkotó Canaletto festményei az utolsó egységben kaptak helyet. Canaletto részletgazdag velencei vedutái (városképei) mellett Francesco Guardi munkái sokkal költőibb megközelítésben örökítik meg a szigetekre épült várost, míg Bernardo Bellotto, Bernardo Canal és Antonio Joli firenzei, római és nápolyi vedutákkal képviselik a korszak végét.

A Szépművészeti Múzeum olasz barokk kiállítása 2014. február 16-ig látogatható.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormany.hu)

Bethlen Gábor egészalakos szobrát avatta fel Kolozsváron Balog Zoltán

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát avatták fel szerdán Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni.

A miniszer elmondta: akkor is lehet tenni, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, akkor is, ha erős a belső viszály. “Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – jelentette ki a miniszter.

Úgy vélekedett, a “mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára, és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére. Balog Zoltán szerint Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.

Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát.

“Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell tenni, hogy “végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is mához szóló üzenetet fogalmazott meg. “Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken” – tette fel a kérdést. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól elsajátított telken az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.

A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására “rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (…) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott Böjte Csaba.

A közadakozásból felállított Bethlen Gábor szobrot, a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át “az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterffy László szobrászművész alkotása.

Balog Zoltán miniszter a díszvendége annak a fogadásnak is, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervez a nemzeti ünnepen szerda este.

(Forrás és fotó: MTI)