Az Unesco közgyűlés alkalmával Balog Zoltán kétoldalú megbeszélést folytatott José Ignacio Wert spanyol oktatási, kulturális- és sportminiszterrel. A tárgyaláson a felek beszéltek az oktatási rendszerek spanyolországi es magyarországi reformjáról, felsőoktatási kérdésekről, valamint a nemzetiségek, kiemelten a romák helyzetéről es a kapcsolódó intézkedésekről.
Szerkesztő bejegyzései
Balog Zoltán pápai audiencián vett részt Rómában
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar romák zarándoklatának fővédnökeként ma délelőtt zarándokok, valamint Erdő Péter bíboros, illetve Székely János, Keresztes Szilárd és Orosz Atanáz püspökök társaságában pápai audiencián vett részt. A római Szent Péter téren lezajlott esemény résztvevői énekkel és ajándékkal köszöntötték a Szentatyát.
A magyar romák római zarándoklata nem volt előzmény nélküli: tíz évvel ezelőtt egyszer már útra keltek, hogy meglátogassák II. János Pál pápát, aki akkor kitüntetett szeretettel fogadta őket. Az általa megáldott keresztet Csatkán őrzik a kifejezetten erre a célra épített kápolnában, és innen viszik a nagy roma búcsúk – pl. Mátraverebély Szentkút – helyszínére.
Az akkori nagysikerű zarándoklatot a magyar romák az idén újra megismételték, ezúttal Ferenc pápát látogatták meg Rómában. A romák az esemény fővédnökének Balog Zoltán minisztert, valamint Székely Jánost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Roma Pasztorációs Bizottságának elnökét kérték fel. A pápa az ő vezetésükkel fogadta audiencián a zarándokok küldöttségét, akik elénekelték a Szentatyának a cigány himnusz első és utolsó strófáját, majd átadták neki Kosztics László fafaragó művész Cigány Madonna című szobrát. Az audiencia résztvevői egyszersmind tolmácsolták Ferenc pápának azt a reményüket, hogy 2016-ban Magyarországon is üdvözölhetik őt.
A magyar romák római zarándoklata november 3-án szentmisével kezdődött a budapesti Szent István-bazilikában, majd a résztvevők az út során meglátogatták az ovietoi székesegyházat, a római Szent Péter-bazilikát, valamint a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházat is.
Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia díjait
Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) díjait: a köztestület életműdíját Dávid Katalin művészettörténész vehette át az MMA kedd esti budapesti díjátadó ünnepségén, a betegsége miatt távolmaradó Csoóri Sándor író pedig a szervezet nagydíját kapta meg.
Az első díjazottak minősítik magát a díjat is; Dávid Katalin és Csoóri Sándor is mércét állítanak a további díjazottak elé – mondta az elismerések átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: két olyan alkotóról van szó, akinek az életműve a nemzet felemelkedését, megmaradását szolgálta.
Az MMA-ról szólva a miniszter kiemelte, hogy a magyar művészet és művészek méltók és érdemesek arra, hogy saját akadémiájuk legyen, amelyre “fényes jövő vár”.
Fekete György, az MMA elnöke elmondta: “a sorsukat, tehetségüket, szívósságukat, egész életművüket nekünk ajándékozókat” kívánják díjazni a két elismeréssel, hiszen “semmire sincs akkora szükség, mint (…) nagy formátumú példákra”.
Az MMA döntése nem ítélkezés, hanem józan választás, a kortársak méltó megbecsülése – fűzte hozzá Fekete György.
Dávid Katalin az MMA minden tagjának köszönetet mondott, hiszen az akadémia közgyűlése szavazta meg számára az életműdíjat.
A művészettörténész – miután megemlékezett az akadémia alapítójáról, az őt egykor az MMA-ba meghívó Makovecz Imréről – elmondta, maradtak még számára témák, amelyek kutatása és publikálása folyamatban van, majd bejelentette: elkezdett dolgozni emlékiratain is.
Csoóri Sándornak a napokban Fekete György személyesen adja majd át az MMA nagydíját.
Az MMA május 31-i közgyűlésén határozott arról, hogy évente egy életműdíjat és egy nagydíjat adományoz a magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségeinek. Az életműdíjjal 6 millió, a nagydíjjal 4 millió forint jutalom jár.
(Szöveg: MTI, Fotó: Árvai Károly|Kormány.hu)
Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség
Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.
Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.
A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.
A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.
Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.
A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.
A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.
A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.
Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.
Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek
A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.
A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.
A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.
A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.
A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.
Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.
Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.
A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.
Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.
A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.
Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.
(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)