Szerkesztő bejegyzései

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.

A szívgyógyászat “csúcscentruma” a százéves balatonfüredi szívkórház

A százéves Balatonfüredi Állami Szívkórház csütörtöki centenáriumi ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az intézményt a szívgyógyászat “csúcscentrumának” nevezte.

“Ez a kórház azt bizonyítja, abban erősít meg minket, hogy érdemes a múltunkból mindent, ami érték, megőrizni, továbbvinni, vagy ha mások elrontották, tönkretették, akkor újra felfedezni, helyreállítani, új életet lehelni belé” – mondta, hozzátéve, hogy ahol lehetséges, meg kell őrizni a folytonosságot. “Magyarország jövője múlik azon, hogy képesek vagyunk-e mindazt, ami a múltunkból érték, helyreállítani” – jelentette ki. Megemlékezett arról, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore indiai költő is Balatonfüreden keresett gyógyulást.

Szólt arról, hogy a balatonfüredi szívkórházban évente nyolcezer ember rehabilitációját végzik el, ami azért is fontos, mert Magyarországon évente 16 ezer beteg él túl infarktust, és a stroke-ot kapók száma nagyon magas.

Elmondta, hogy a szívkórház és az ország céljai azonosak: növelni az emberek várható élettartamát, az egészségben töltött évek számát, fejleszteni a betegellátás színvonalát.

A Balatonfüredi Állami Szívkórház története a 18. századra nyúlik vissza, mivel az 1716-os tihanyi apátsági birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, amelyhez fürdőházat építtetett, és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.

Később a fürdőházat tovább bővítették, majd 1869 és 1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző új szárny, az úgynevezett Erzsébet udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet szanatóriumnak nevezték.

1912-1913-ban az úgynevezett Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben, ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését.

(Forrás: MTI)

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt a fővárosban, majd megállapodást írtak alá.

A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon – közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás tartalmazza, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő még ebben a ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki – rögzítette. A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancelláriarendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben – jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő – indoklást mellékelve – az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése). A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba. Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.

A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben “gyakorlatilag elfogytak a hallgatók”. Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma – jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megállapodás_HÖOK_20131113

Balog: a kormány elkötelezett a gyermekek védelme iránt a digitális világban

A kormány elkötelezett aziránt, hogy tájékoztatással vagy jogszabályokkal védje a gyermekeket a virtuális valóságban, a digitális világban – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden a Médiatudatosság az oktatásban című budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint politikai, társadalmi, jogi, etikai, valamint gyakorlati megoldásokat egyaránt keresni kell annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk ne váljanak kiszolgáltatottá, transzparenssé és ilyen módon manipulálhatóvá a virtuális világ által akár a munka, akár a fogyasztás világában.

A miniszter az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendezvényén emlékeztetett a szeptembertől három évfolyamon bevezetett nemzeti alaptanterv azon elemére, amely kiemelten kezeli a médiatudatosságot, ennek tematikáját ezért minden tantárgyba beépítette. A tantervben hangsúlyosan van jelen a többi között a média szerepe, a nyilvánosság, a reklámok, a médiában megjelenő tematizáció vagy az ott tapasztalt leegyszerűsítés veszélye is – mondta.

A média, a digitális forradalom az egész életünket átalakítja – figyelmeztetett Balog Zoltán, aki azért ítélte fontosnak a szabályozást, hogy „ne legyünk digitális alattvalók”, ugyanakkor úgy vélekedett: a tudatos médiahasználatot a nevelésen keresztül kell elérni a fiataloknál.

A miniszter, aki a jövő útjának nevezte a digitális tananyag használatát, az eddigi tapasztalatokat mégis úgy összegezte: az új eszközök a nyomtatott könyvek alkalmazásával együtt érhetik el a legjobb eredményt.

(Forrás: MTI)

Balog: a szociális munka napja az esély ünnepe

A szociális munka napja az esély ünnepe: felhívja a figyelmet arra, hogy ez a munka a társadalmat építi, és azokra, akik az elesettekért dolgoznak – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten. A miniszter a szociális munka napján tartott ünnepségen Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkárral miniszteri elismeréseket adott át.

Balog Zoltán hangsúlyozta: az elismerésekkel egyrészt jutalmazzák azokat, akiknek “életművük ez a szolgálat”, másrészt a közvéleményt is formálni kívánják. Növelni szeretnék a presztízsét, megbecsültségét azoknak a segítő szakmáknak, amelyek nélkül egyetlen társadalom sem létezhet.

A miniszter szólt arról is, hogy a társadalomnak szüksége van példaképekre. Vannak viszont példák – például a bulvármédiában – amelyek méltatlanok erre, mégis hamar követőkre találnak. Ezért fontos, hogy világossá tegyék az értékrendet, és elérjék, hogy minél többen segítsenek, akár a hivatásukban, akár hétköznapi emberként.

Balog Zoltán kitért arra: a szociális munkások feladata, hogy felrázzák a világot a közönyből, megváltoztassák azt a vélekedést, amely szerint “nincs kiút a nehéz helyzetből”. Ez az a hivatás – tette hozzá – , amelyet nem lehet napi 8-10 óra után félbeszakítani. A szociális munkásokra emberek sorsát bízzák. Ugyanakkor ez az a szakma, amelyet ha az ember nagyon jól csinál, nagyon sokat vissza is kap – mutatott rá a miniszter.

Soltész Miklós megköszönte a szociális munkásokat áldozatos munkáját. Azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy a szociális és gyermekvédelmi ágazat tovább erősödjön. Az államtitkár elmondta, amikor átvették a kormányzást, nem az volt a kérdés, hogy bővítik-e az ellátásokat. Olyan helyzetben volt az ország, hogy az volt a kérdés: egyáltalán lesz-e ellátás, illetve melyeket kell megszüntetni. A megfeszített munka eredményeként viszont bővülnek a bölcsődei férőhelyek, egyre több szociális intézmény újulhat meg, és javulnak az ágazatban dolgozók munkakörülményei.

Az államtitkár a bérekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: tisztában van azzal, hogy az ágazatban nagyon nehéz a helyzet. A megkezdett átalakításoknak azonban jövőre meglesz a gyümölcse – jelentette ki. Soltész Miklós azt mondta, hogy az összefogásnak, a közös beszerzéseknek minden bizonnyal meglesz az eredményük, és a pénzt vissza tudják forgatni a szociális területre.

(Szöveg és fotó: MTI)