Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című, az emberi jogok világnapján megrendezett konferencián kedden Budapesten.
Előadásában a tárcavezető kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt. Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében – hangsúlyozta.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány minden évben az emberi jogok világnapján tartja meg közös szervezésű konferenciáját, ezúttal már az ötödik alkalommal került sor a rendezvényre. Balog Zoltán, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke is, felhívta a figyelmet: örvendetes, hogy ez az esemény minden évben olyan fórumként szolgál, amelyen több politikai irányzat képviselői le tudnak ülni egy asztalhoz és félretéve a napi csatározásokat párbeszédet tudnak folytatni az emberi jogok kapcsán – s bár lehet, hogy részkérdésekben mást gondolnak, de mégis, morálisan mindannyian elkötelezettek ezért az ügyért.
Az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsának (EPSCO) mai ülésnapján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról beszélt, és a munkavállalók szabad mozgásának elve mellett érvelt. Balog Zoltán a tanácsülés margóján tárgyalt Henri Malosse-szal, az Európai Gazdaság és Szociális Bizottság elnökével is.
A litván EU-elnökség utolsó EPSCO tanácsülésének első napjára kiutazó magyar delegációt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezette. A nap folyamán elsősorban foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdések voltak napirenden: elfogadták a női vállalatvezetők arányának javításáról szóló és az ún. anti-diszkriminációs irányelv-tervezetről készült előrehaladási jelentéseket, valamint jóváhagyták a nemek közötti egyenlőség előrehaladását segítő intézményrendszer hatékonyságáról szóló tanácsi következtetéseket és a romák integrációját szolgáló hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlást is. Balog Zoltán az ülés során ismertette a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia folyamatban lévő aktualizálásával kapcsolatos intézkedéseket.
A délelőtti ülést követő munkaebéden a miniszterek megvitatták a Bizottság legújabb, a szabad mozgás jogáról szóló közleményét. Balog Zoltán kiemelte, hogy az Európai Unió állampolgárai számára a szabad mozgás elsődleges célja a munkavállalás és a szakmai tapasztalatszerzés, amivel a fogadó állam GDP-jének növekedéséhez is jelentősen hozzájárulnak, ezért annak korlátozása nem lehet megoldás semmilyen problémára. A miniszter félrevezetőnek nevezte, hogy a nyugati országok a szociális ellátásokkal való visszaélés eszközeként tekintenek a szabad mozgásra. Ugyanakkor elismerte: természetesen léteznek visszaélések, ám ezek visszaszorításában a közép-kelet európai országok is érdekeltek és elkötelezettek. A visszaélések ellen küzdeni kell, de azok semmi esetre sem kérdőjelezhetik meg a munkaerő szabad áramlásának elvét.
A délelőtti tanácsülést követően a miniszter találkozott Henri Malosse-szal, az Európai Gazdaság és Szociális Bizottság elnökével, aki meghívta Balog Zoltánt a Bizottság februári plenáris ülésére, hogy tartson előadást a romák helyzetéről.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson.
Balog Zoltán, valamint kollégája, Spiro Ristovski oktatásért és tudományért felelős miniszter az oktatási együttműködés fejlesztése, valamint a két ország közötti kapcsolatok további erősödése és bővítése céljából írt alá együttműködési programot, összhangban a magyar kormány Balkán-politikájával.
A 2013-2015 közötti időszakra szóló megállapodás alapján 20 alapképzésben részt vevő macedón fiatal tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben, elsősorban műszaki és agrár területeken. A macedón fél cserébe szintén 20 ösztöndíjas helyet ajánl fel macedón egyetemeken magyar hallgatók számára nyelvi és irodalmi tanulmányok, ezekkel kapcsolatos kutatások és egyéb, a diákok érdeklődésére számot tartó területeken. A felek megegyeztek arról is, hogy a 2013-as évben egy macedón hallgató a „Nemzeti Kiválóság Program” keretében informatikai kutatásainak folytatását lehetővé tévő kutatói ösztöndíjban részesül a Debreceni Egyetemen.
A Kancsevszka Milevszka kultúrális miniszter asszonnyal aláírt, a 2014-2016. évekre szóló új kulturális munkaterv célja a két ország kapcsolatainak elmélyítése, intézményeik együttműködésének ösztönzése, az intézmények és szakmai szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok és integrációs törekvések erősítése. A megállapodásban kiemelt célként jelenik meg a nemzetközi fesztiválokon való kölcsönös részvétel, így macedón részről a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a veszprémi Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozón való fellépés. A következő időszak további tervei között szerepel a – többek között csereprogramokon keresztül történő – együttműködés a képző-, ipar-, fotóművészet, formatervezés, építészet és médiaművészetek területén.
A munkatervben ezen túlmenően szerepel a macedón könyvkiadók részvételének szorgalmazása a Petőfi Irodalmi Múzeum keretein belül működő Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda kiadói pályázatain, valamint a kulturális javak, az ingatlan és a szellemi kulturális örökség kutatásával és védelmével foglalkozó szakmai szervezetek közvetlen együttműködése. Külön pontként szerepel a megállapodásban filmes szakemberek részvétele a két ország jelentősebb nemzetközi szakmai rendezvényein, filmfesztiváljain.
Az állam felelőssége, hogy a fiatalok munkavállalása előtt álló minden akadályt lebontson és ösztönözze a fiatalok munkavállalását – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a Fiatalok munkanélkülisége Európában című nemzetközi konferencián.
Balog Zoltán a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) közös rendezvényén kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, hogy nem biztos, hogy “neki lesz helye”, ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezőtlenül hat.
Egy ország akkor fejlődhet, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa – tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és “boldog sem tud lenni”.
Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, “senkit nem hagyunk az út szélén”. A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy “rád nincs szükség, neked nincs helyed”. Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek – mondta a tárcavezető.
Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli – ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.
A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy “felsőoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni”. Nem jó, ha a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenről a diplomája szól.
A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezető arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.
Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyű és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetőleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére – tette hozzá.
Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elő, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált “a munkaerő-áramlás eddig szentnek hitt elve”. Ezért egyértelmű és világos válaszokra van szükség – közölte.
Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.
A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerő-áramlás fenntartásának lehetőségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni – vélekedett.
Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.
Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idősödő szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni – mutatott rá.
Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerőpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelből erőltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia – fogalmazott. Hozzáfűzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.
Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérő megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérően alakul az egyes országokban.
Frank Spengler, a KAS képviseletvezetője azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövőről alkotott elképzeléseiről kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövőjüket.
Kortárs vetített képek című kiállítással hétfő este megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A megnyitón Balog Zoltán kiemelte: a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.
“A fotográfia mint művészet melletti demonstráció, hogy ennyien összegyűltek a megnyitón” – szólt az emberi erőforrások minisztere a Nagymezői utcai épület kiállítótereit megtöltő közönséghez.
Balog Zoltán hangsúlyozta: a központ megnyitásával egy adósság lerovásáról van szó, hiszen a 20. század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. “André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.
Kőrösi Orsolya, a központ ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fotográfia egyre nagyobb teret követel magának a vizuális művészetekben, a kortárs magyar fotográfusok sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon, így semmi kétség: a magyar fotográfiának szüksége volt egy kiszámítható, állami támogatással működő művészeti intézményre.
Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész a megnyitón Robert Capát méltatva elmondta: a világhírű alkotó fotóriporteri teljesítményén túl nagyszerű szervező is volt, ezt bizonyítja, hogy az általa alapított Magnum Fotóügynökség ma is működik.
A fotográfiai központ első kiállításáról Telek Balázs kurátor a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyitó tárlat pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók a központ névadójára. A kiírásra november 3-ig több mint 600 pályázat érkezett be összesen 1001 munkával. A december 31-ig látogatható kiállítás a pályázat résztvevői és meghívott fotográfusok, összesen 34 alkotó, illetve csoport munkáit mutatja be digitális formában.
Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte a nemzetközi zsűri az Öndivatbemutató című projektért, a további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.
Kőrösi Orsolya a megnyitó előtt közölte: terveik szerint jövőre többek között Sebastiao Salgado Genesis című projektjét, a 2014-es Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magnum Photos archívumából összeállított anyagot mutatna be az intézmény.
Az MTI kérdésére az igazgató elmondta: régóta folynak tárgyalások arról, hogy a Capa Központ és az egykori Tivoli Színház – az építtető Ernst Lajos által is egy egységben megálmodott – terei ismét egyesülhessenek, de a központ egyelőre “fél intézményként” nyílt meg.
(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)
Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
