Megújult az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély és parkja, a beruházást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át csütörtökön. A 18. században épült, az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott kastély 2,4 milliárd forintból, zömmel uniós forrásból újult meg.
A miniszter kiemelte: a kormány 2010-től azt bizonyítja, hogy mennyire fontos számára a történelmi jelentőségű helyek megőrzése, a jövő generációk számára is vonzóvá formálása. Balog Zoltán szólt arról is, hogy az unió talán leghátrányosabb térsége az edelényi, ugyanakkor az európai építészet egyik csúcsa ez a kastély és “most visszaadjuk azt a gazdagságát, ami volt”.
Véleménye szerint egy kastély ma nem lehet csupán történeti emlékhely vagy éppen turisztikai látványosság, hanem egy élettel teli kulturális közössé térnek is kell lennie. Az a cél, hogy ez a kastély is élettel teljen meg és az itt élők életének része legyen – mondta Balog Zoltán. Hozzátette, hogy kultúra nélkül nincs felemelkedés, nincs felzárkózás, felzárkóztatás, a legszebb történeti és kulturális tereinket őrizni kell és ebben a városban is szükség van egy emblematikus épületre.
Balog Zoltán mindehhez hozzátette: a kormánynak az a szándéka, hogy Magyarország “kastélynagyhatalom” legyen. Az épületek számát tekintve azok vagyunk és ha minden kastély állaga olyan lesz, mint az edelényié, akkor teljessé válik ez a szándék – jegyezte meg a miniszter.
A kastély falai között egykor volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napköziotthona, óvoda és szükséglakás egyaránt. Majd évekig üresen állt, pusztulása drámai volt. A főleg uniós támogatásból 2009-től nemcsak a barokk kastélyépületet, de a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének szigetjellegét. A rekonstrukciónak köszönhetően ismét lenyűgöző látványt nyújt Magyarország hetedik legnagyobb kastélya helyreállított homlokzatával, rekonstruált falszíneivel, páratlan rokokó falképeivel.
A munka még nem fejeződött be teljesen, mintegy 900 millió forintból rendezik be a kiállítótereket és helyreállítják az angolparkot is.
2020-ig évente egymilliárd forintot szeretne a Kormány a tehetséggondozást segítő programokhoz hozzátenni – közölte az emberi erőforrások minisztere a Bonis Bona-díjak átadásán, kedden a fővárosban.
Balog Zoltán kiemelte: tavaly több mint 349 ezren ajánlották fel az adó erre a célra fordítható egy százalékát. A magyar társadalomban van fogadókészség a tehetségekre és szándék is a támogatásukra – állapította meg a miniszter, hozzátéve: bízik benne, hogy abban a küzdelemben, aminek a célja a minőségi munka, a jelen lévő pedagógusok szövetségesek. Kiemelte: felfedezni, segíteni kibontakozni, kísérni, megőrizni a tehetséget, ez a pedagógusok dolga, amit ma szeretnének elismerni. A tehetség ugyanis olyan adomány, ami visszájára is üthet, ha nem megfelelően bontakoztatják ki – jegyezte meg a tárcavezető.
Bonis bona discere, vagyis jótól jót tanulni. Ez a latin közmondás a névadója a díjnak, s a tehetségnél az az egyik legfontosabb: “felébreszteni a fogadókészséget és azt ébren is tartani” – mondta Balog Zoltán. Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni – idézte a miniszter Robert Capa világhírű fotográfust, majd hozzátette: ez számára azt jelenti, hogy a tehetség nem magánügy, hanem a közösség ügye; arra a határokon belül és kívül egyaránt szükség van.
Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége elnöke köszöntőjében azt mondta: mindenkinek “a hajtóereje az elismerés”, ezért fontos, hogy erre is időt szánjanak. A kitüntetést 2013 tavaszán a Nemzeti Tehetség Program keretében alapította az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A díjjal a tehetséggondozás területén kiemelkedő pedagógusokat szeretnék elismerni. Kedden életműdíj, kiváló versenyfelkészítő, kiváló tehetséggondozó kategóriákban osztottak ki elismeréseket, amelyeket összesen 63-an vettek át. Az ünnepséget azért e napon tartották, mert március 25-e Bartók Béla születésnapja, ami hagyományosan a tehetség napja a Kárpát-medencében.
Claudia Yang zongoraművész több évet élt Magyarországon, ikerlányai is hazánkban születtek. Elkötelezettségét a magyar nemzet és kultúra iránt már számos alkalommal bizonyította. Február 13-án Pekingben Pro Cultura Hungarica emlékplakettetadományoztam neki a magyar zenekultúra magas művészi szintű, önzetlen és elhivatott megjelenítéséért. Március 25-én egy baráti beszélgetés erejéig ő látogatott meg engem.
Március 26-án este fél 8-kor a felújított Pesti Vigadóban a MÁV Szimfonikus Zenekarral és Carlo Ponti dirigálásával ad koncertet.
Nagyszerű élménynek ígérkezik, aki teheti, vegyen részt rajta.
Eljött a központi koordináció ideje, az egészségügy és az oktatás területén ugyanis a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében – mondta az emberi erőforrások minisztere március 25-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház megvalósult fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető konferenciáján.
Balog Zoltán „…a szorgalmas munka meggazdagít…” című konferencián kiemelte: a közszolgáltatás országos lefedettségének biztosításakor sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél pedig a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Hangsúlyozta, hogy a következő hetekben, hónapokban a közszolgáltatás „koordinációs rendszereiről” tárgyalnak majd. Szerinte a korábbi rendszer szétaprózottsága csődbe vitte az önkormányzatokat és az államot, mert azokat az egységes szakmai és erkölcsi értékeket, amelyeket az oktatási rendszernek képviselnie kellett volna, nem lehetett megvalósítani, az önkormányzati és az állami szféra pedig egymásra tolta a feladatokat. A miniszter közölte: az emberierőforrás-fejlesztés operatív programban szerepel az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősítése is, és ide tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a „méltányos és hatékony köznevelés”, valamint a minőségi és versenyképes felsőoktatás. Erre 2014 és 2020 között EU-s forrásból csaknem 900 milliárd forint áll rendelkezésre – mutatott rá.
Balog Zoltán elmondta, ebből a forrásból olyan szintre szeretnék hozni a magyar köznevelést és családellátó rendszert, hogy az valóban 21. századi színvonalú legyen. Az állam növelni szeretné az egyházi intézmények súlyát a szociális rendszerben. A nevelőszülői hálózat bizonyos megyékben már 40 százalékban egyházi fenntartásban van, ezenkívül a legutóbbi kormányzati ciklusban megduplázódott az egyházi iskolák száma és a szociális tevékenységnek is vannak olyan területei, ahol megkétszereződött az egyházi intézmények száma.
Hangsúlyozta: az egyházakkal közösen megtervezett infrastruktúrafejlesztést kell megvalósítani, amelyben világossá kell tenni az ütemezést. A tárcavezető kiemelte: a későbbiekben önálló egzisztenciává válhat a hitoktatói pálya, mert egyre több évfolyamban lehet választani a hittant a következő tanévekben. Célként fogalmazta meg a család társadalmi szerepének, valamint a társadalmi kohéziónak a megerősítését, erre példaként az ifjúsági táborok szervezését hozta föl. Ezek szintén megvalósíthatók EU-s forrásból, és ennek társadalmi hozadéka is van, ugyanis „ami jó az egyháznak, az jó az országnak és fordítva”, s így a hitéleti tevékenység is növelheti a társadalmi kohéziót.
A miniszter figyelmet arra: nem jó, ha a politika kívülről akarja megmondani, mi az egyház feladata, mert „van egy Ura az egyháznak, akire hallgatnia kell”. Az alaptörvényben leszögezték, hogy Magyarországon különváltan működik az állam és az egyház, ugyanakkor a közösségi célok érdekében együttműködnek. „Autonómia van”, melynek során az egyháznak meg kell határoznia saját feladatát – jegyezte meg. Imponálónak nevezte, ahogy Magyarországon 6-7 éve a jezsuiták több évig tartó együttgondolkodás után „olyan hatásfokkal szálltak be” a cigányság felkarolásának ügyébe, „amely a protestáns egyházak számára is példaadó”. Hozzátette, a kommunizmus örökségeként volt olyan kormányzati mentalitás, amely az egyházakat a templom falai közé akarta szorítani, akadályozta őket „hol szolidabban, hol erősebben”. A másikfajta hozzáállás azonban az, hogy az egyházakban értékalapú szövetségest lát a kormányzat, ezért a közszolgálati tevékenységek végzését lehetővé teszi számukra – mondta a miniszter.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök nyitó áhítatában a Példabeszédek könyvéből idézve azt mondta: az az igazi bölcsesség, amikor az ember tud élni az élet által kínált lehetőségekkel, a mostani konferencián pedig arról lesz szó, hogy az elmúlt 6-7 esztendőben az egyház által elnyert 10 milliárd forintnyi pályázati pénz hogyan „épült be” az egyház szolgálatába. Közölte: olyat világot akarnak az utókor számára hagyni, amelyben a jövő generációi számára is ott van a jövő és a folytatás, ahol ők is érzik, hogy „érdemes ebben az országban szorgalmasan dolgozni, felismerni a lehetőségeket, mert mindezek által mi is, és a ránk bízottak is gazdagodhatnak”.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Johannita Segítő Szolgálat képviselőjével közösen 50 darab jó állapotú, használt számítógépet vett át 2014. március 21-én az EMMI Tükörtermében.
A gépeket a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a T-Systems Zrt. közös akció keretében ajánlotta fel. A korábban a közigazgatásban használt, hibátlan állapotú, működőképes számítógépeket a Szolgálat által kimondottan időskorúak számára létrehozott, a digitális kommunikációt segítő projekt megvalósításában hasznosítják.
A www.join-in.hu egy idősek kisközösségei részére alkotott internetes portál, melyet a facebookhoz hasonló funkciókkal, életkornak megfelelő tartalmakkal és kezelhetőséggel, önkéntesek igényei alapján alakított ki a Johannita Segítő Szolgálat Budapest-Belvárosi csoportja, a Bull Magyarország Kft., valamint egy nemzetközi fejlesztői konzorcium, a MAG Zrt. segítségével.
A fejlesztés célja az egyedül élő szép korúak szociális elszigeteltségének enyhítése. A portál tartalmainak rendszeres használata ezen kívül hozzájárul a felhasználók szellemi és fizikai egészségének szinten tartásához is. Az internetes oldalon szereplő tartalmak egyedüli vagy csoportos játékok, illetve torna és gyógytorna gyakorlatok, melyek végezhetők egyedül, vagy adott időpontban gyógytornász segítségével.
Ez a projekt jó példája az idősek kreatív módon történő segítésének. A portál rendszeres használatával lehetőség nyílik továbbá egyes betegségek korai felismerésére, ezáltal az ideális gyógyszerelés beállítására és a megfelelő rehabilitációra is.
Az adományozott gépeket a Sylvester János Gimnázium diákjai helyezik ki és tartják karban az iskolai közösségi szolgálat keretében.
A projekt magyarországi megvalósítását a német Johannita GMBH és a Johannita Rend Magyar Tagozata 2013 novemberében Johannita Innovációs Díjjal tüntette ki.
