A roma fiataloknak meg kell találniuk a saját útjukat, azt kell tenniük, ami a feladatuk, nem pedig olyan példaképeket másolniuk, akikké nem tudnak válni – mondta az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumok éves konferenciáján május 10-én Budapesten.

A szakkollégiumi találkozót a korábbi évekhez hasonlóan a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szervezte. Balog Zoltán arra hívta fel a hallgatók figyelmét: nagy kihívást jelent, hogy miként tudnak keresztény roma magyar értelmiségivé válni és megmaradni annak. Ennek a másságnak kétféle veszélye van, az egyik, hogy az érintettek megpróbálnak olyanná válni, mint a többség, míg a másik egy hamis küldetéstudat, amely elkülönülést eredményez. Utalva a találkozó „Légy példa!” mottójára, azt mondta, minden ember azzal válhat példaképpé, ha jól csinálja azt, ami a dolga.    

A tárcavezető hangsúlyozta: keresztényi alapon a cigány magyarok és nem cigány magyarok valóban szót tudnak érteni egymással, közös válaszokat tudnak találni. „Közös magyar-cigány válaszok elsősorban keresztényi alapon tudnak születni, ezért fontos a keresztény roma magyar szakkollégiumi hálózat” – mondta. A miniszter a budapesti jezsuita roma szakkollégium, a debreceni Wáli István református cigány szakkollégium, a miskolci görög katolikus cigány szakkollégium, a nyíregyházi evangélikus roma szakkollégium és a szegedi keresztény roma szakkollégium hallgatói előtt arról beszélt, ők azok, akiknek lehetőségük és kötelességük, hogy a felzárkózásban segítsék társaikat. Szerinte értelmiségi az, aki képes az önreflexióra, arra, hogy magát kívülről lássa. A hallgatóktól azt kérte, úgy fogalmazzák meg a magyarországi cigányság érdekeit, hogy közben figyelembe vesznek magyarsági, európai, közép-európai, családi szempontokat, érdekeket is, hiszen így nagyobb esélyük lehet arra, hogy céljaikat elérjék.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arra kérte a szakkollégista fiatalokat, legyenek jobban láthatók vidéken, jelenjenek meg, ahol csak lehet, és vállaljanak többet, mutassanak mintát a magyarországi cigányságnak. A Fidesz országgyűlési képviselője arról is beszélt: az elmúlt négy év úgy telt el, hogy nem volt botrány, nem volt “cigányügy”, és ez – mint mondta – annak is köszönhető, hogy megváltozott a kormányzati szemlélet. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakkollégisták már most is példaképek, mert saját közösségeikben büszkén tekintenek rájuk. Elmondta, az Új Széchenyi Terv keretében idén – ahogy a korábbi években is – több mint egymilliárd forintot fordítanak a roma szakkollégiumi hálózat működtetésére és fejlesztésére.

Martin Axmann, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarország igazgatója példa nélküli pozitív kísérletnek nevezte a magyarországi roma szakkollégiumi hálózatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézmények azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak kínálnak lehetőséget, akik bizonyítani szeretnének. Reményét fejezte ki, hogy a program Magyarország határain túl is ismertté válik. A hálózat célja az volt – mondta -, hogy esélyegyenlőséget teremtsen azoknak a főiskolásoknak és egyetemistáknak, akik identitásukat vállalva közösségük érdekében tevékenykednek és érzékenyek a társadalmi kérdések iránt is.

EMMI-MTI

Fotó: Bartos Gyula

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Hét képzőművésznek adta át a Római Magyar Akadémia idei képzőművészeti ösztöndíjait május 9-én Budapesten az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán kiemelte: az ösztöndíj gesztus a magyar képzőművész társadalom, a képzőművészek közössége felé, akik munkáját a kormányzat szeretné úgy támogatni, hogy munkájuk egyszerre legyen szélesebb körben ismert és ők maguk is szélesebb körben tudjanak tájékozódni. A képzőművészet egyik legfontosabb kiindulópontja Róma, ahol számtalan magyar alkotó merített már inspirációt – mutatott rá. A miniszter a Római Iskola hagyományainak fenntartása érdekében alapította újra a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíját, amelynek keretösszegét évi ötmillió forintban állapította meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére. Az ösztöndíjban évi legfeljebb nyolc fő részesülhet.

A pályázati felhívás január 17-én jelent meg az NKA honlapján, pályázatot kizárólag hivatásos festőművészek, grafikusművészek, szobrászművészek és intermédia művészek nyújthattak be, amennyiben nem részesülnek egyéb állami ösztöndíjban vagy alkotói támogatásban. A február 17-i határidőre 29 pályázat érkezett be, melyeket szakmai kuratórium bírált el. Az idén Barabás Zsófia, Barta János Gábor, Krámli Márta, Moizer Zsuzsa, Nyilas Márta, Székelyi Katalin és Tóth Árpád által elnyert, egyhónapos ösztöndíj célja, hogy a magyar művészek számára lehetőséget adjon a római galériák, gyűjtemények és múzeumok vezetőivel való szakmai kapcsolatok kiépítésére, alkotói tapasztalatok szerzésére.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének, amelyben biztosította személyes és az általa vezetett tárca együttműködési készségéről, valamint jövendő munkájához sok sikert kívánt.  Az MTA új főállású vezetőit  zárt ülésen választották meg május 6-án. Huszadik elnöke Lovász László matematikus lett, megbízatása három évre szól.

A tárcavezető szintén levélben köszönte meg a leköszönő elnök eddigi munkáját. Pálinkás József hat éven át töltötte be az elnöki tisztséget, így a törvény értelmében már nem indulhatott újra.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját, Freund Tamás neurobiológust is felvette tagjai közé az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences). Az 1780-ban alapított, a világ legkiválóbb tudományos, művészeti és közéleti gondolkodóit tömörítő szervezet jelenleg 250 Nobel-díjas és több mint 60 Pulitzer-díjas taggal büszkélkedhet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált Freund Tamásnak.