Címke: Sajtóközlemények

Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek

A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.

A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.

A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.

A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.

A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.

Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.

A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.

Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.

A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.

Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”

A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.

Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.

Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.

A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.

(Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Zeneakadémia – Lovagkereszt a felújítást irányító szakembereknek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Érdemrend polgári tagozatának lovagkeresztjét adta át kedden Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítását vezető szakembereknek: Lakatos Gergely műszaki menedzsernek, főmérnöknek és Csepeli László építészmérnöknek.

Lakatos Gergely a projekt egyik megálmodója és motorja volt tíz éven keresztül, irányításával valósult meg a műszaki tartalom tervezése és kivitelezése. Munkáját két, magas színvonalon tervezett és kivitelezett létesítmény, a Wesselényi utcai, Ligeti Györgyről elnevezett új oktatási épület és a Liszt Ferenc téri páratlanul felújított, kiemelkedő örökségvédelmi értéket képviselő Liszt Ferenc Zeneakadémia dicséri.

Csepeli László több évtized, közszolgálatban eltöltött időszakot követően 2011-ben, megvalósítást koordináló vezetőként kapcsolódott a projekthez. Munkájában mindvégig szem előtt tartotta az értékvédelmi szempontokat, egyúttal kiemelkedő szakmai felkészültségről és emberi hozzáállásról tett tanúbizonyságot.

(Fotó: Botár Gergely, Kormany.hu)

Balog Zoltán: nagyobb stratégia része a felújítás

A Zeneakadémia felújítása nem izolált projekt, hanem más beruházásokkal együtt a kormány nagyobb ívű kulturális stratégiájába illeszkedik – mondta a zenepalota keddi budapesti sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán kiemelte az összefogást, amely a történelmi épület tízéves felújítási projektjében megmutatkozott, méltatva elődje, a szocialista Hiller István érdemeit is.

Emlékeztetett arra, hogy a felújításra és a Wesselényi utcai új oktatási központ kialakítására 13,2 milliárd forint uniós és hazai forrást szántak. A múlt iránti tisztelet együtt érvényesült azzal az igénnyel, hogy a legmodernebb, világszínvonalú technikával szereljék fel a Zeneakadémiát – hangsúlyozta.

A tárcavezető elmondása szerint a kormány célja, hogy Budapest a zene világvárosa legyen, ezért megújul a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Mátyás-templom, és részben állami támogatással felépült a Budapest Music Center, így esténként csakhamar 8000 ember hallgathat egyszerre hangversenyt Budapesten. A világszínvonalú épületeket világszínvonalú programokkal kell megtölteni – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezért kérték fel Batta Andrást, a Zeneakadémia rektorát az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztosnak.

Balog Zoltán kitért arra, hogy az egységes fővárosi kulturális stratégia megalkotására jött létre nemrég a Fesztivál Tanács, amelyben minden jelentős budapesti kulturális intézmény vezetője helyet kapott. A legfontosabb fővárosi programsorozatokra, a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztiválra évi csaknem 2 milliárd forint támogatást ad majd az állam.

Mint elhangzott, rövidesen megnyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a megújult Várkert Bazár, megkezdi működését a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, és jól halad a városligeti Múzeumi Negyed tervezése is.

A 2014-es Holokauszt emlékévben a kormányzat ehhez a nemzeti és világtragédiához is jelentős mértékben a kultúrán keresztül szeretne közelíteni – jelentette be Balog Zoltán.

(Forrás: MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor)

Balog Zoltán magyar művészek munkáiból álló kiállítást nyitott meg Indiában

 Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon képzőművészeti kiállítást nyitott meg az indiai Mumbaiban. A Csáji Attila kurátor által kidolgozott koncepció mentén felépített válogatás a magyar kortárs alkotók által létrehozott értékeket mutatja be, elsősorban az organikus-, valamint fényművészeti alkotásokra koncentrálva.

Magyarország és India kulturális partnerségi kapcsolatának fejlődése jeleként Balog Zoltán nyitotta meg a mumbaii Modern Művészetek Nemzeti Galériájában megtekinthető, Az organikustól a fényművészetig című kiállítást. A megnyitóra azt követően került sor, hogy a miniszter Újdelhiben kétoldalú kulturális megállapodást írt alá az Indiai Köztársaság Kulturális Minisztériumának képviselőjével.

A kiállítási anyag összeállítása során a szervezők különös figyelmet fordítottak arra, hogy a magyar kultúrát tértől és időtől függetlenül, tradíciók eleven láncolataként mutassák be, mindezt az utóbbi évtizedek során született alkotásokon keresztül.

A kiállítás alapvetően két művészeti ágat ölel fel: a makoveczi hagyományokból eredő, szakrális funkcióval is bíró organikus művészetet, valamint a számos kiemelkedő magyar alkotó által is fémjelzett, a digitális korszak és a tradíciók elegyéből táplálkozó fényművészetet.