Címke: fotók

Balog Zoltán: Az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat

Az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat, a családok, a nemzet és a jövendő generációk szolgálata – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a fővárosban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett Polgári Gondola hajóút megnyitóján.

A miniszter elmondta: az oktatás kapcsán számos olyan ügy bukkant fel az elmúlt időben a médiában, amely “elvonja a figyelmet a lényegről”. “A lényeg az, hogy mit tanulnak a gyerekeink és hogyan tanulnak” – fűzte hozzá. Szavai szerint a legfontosabb változás ezen a téren az volt, amikor a közoktatást átnevezték közneveléssé, amire azért volt szükség, mert ez azt fejezi ki, hogy közös felelőssége van a családnak és az iskolának a gyermek nevelésében.  “Úgy szeretnénk az ország hagyományainak tiszteletét, azok ismeretét erősíteni a következő generációkban, hogy közben a legmodernebb tudást kívánjuk nekik adni” – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a következő kormányülésen, amelyet az önkormányzati választások után tartanak, mutatják be az új ifjúság- és családügyi “csomagot”. A program azt javasolja majd, hogy minden kormányintézkedést a családok szempontjából is vizsgáljanak meg ezentúl. Fontos szempont a népesség fogyásának megállítása, hiszen ez a probléma továbbra is Magyarország egyik legnagyobb gondja – mondta a miniszter. Mint fogalmazott: a család egy olyan alapköve a nemzetnek és a társadalomnak, amelyre a jövőt lehet építeni.

Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár a hivatalos program megkezdése előtt kijelentette: meggyőződése, hogy a demográfiai helyzet megoldása az egyik legnagyobb kihívás ma Magyarországon. Felidézte: 33 év alatt 10,7 millióról 9,9 millióra csökkent az ország népessége, ami 800 ezerrel kevesebb embert jelent. A legutóbbi jelek az államtitkár szerint igen kedvezőek, mert növekedni kezdett a születések és csökkenni a halálozások száma. Az idei év első 7 hónapjában 3 százalékkal nőtt az élve születések száma, míg júniusban és júliusban 8 százalékkal kevesebben haltak meg – mutatott rá.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán: Az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat

Az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat, a családok, a nemzet és a jövendő generációk szolgálata – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a fővárosban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett Polgári Gondola hajóút megnyitóján.

A miniszter elmondta: az oktatás kapcsán számos olyan ügy bukkant fel az elmúlt időben a médiában, amely “elvonja a figyelmet a lényegről”. “A lényeg az, hogy mit tanulnak a gyerekeink és hogyan tanulnak” – fűzte hozzá. Szavai szerint a legfontosabb változás ezen a téren az volt, amikor a közoktatást átnevezték közneveléssé, amire azért volt szükség, mert ez azt fejezi ki, hogy közös felelőssége van a családnak és az iskolának a gyermek nevelésében.  “Úgy szeretnénk az ország hagyományainak tiszteletét, azok ismeretét erősíteni a következő generációkban, hogy közben a legmodernebb tudást kívánjuk nekik adni” – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a következő kormányülésen, amelyet az önkormányzati választások után tartanak, mutatják be az új ifjúság- és családügyi “csomagot”. A program azt javasolja majd, hogy minden kormányintézkedést a családok szempontjából is vizsgáljanak meg ezentúl. Fontos szempont a népesség fogyásának megállítása, hiszen ez a probléma továbbra is Magyarország egyik legnagyobb gondja – mondta a miniszter. Mint fogalmazott: a család egy olyan alapköve a nemzetnek és a társadalomnak, amelyre a jövőt lehet építeni.

Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár a hivatalos program megkezdése előtt kijelentette: meggyőződése, hogy a demográfiai helyzet megoldása az egyik legnagyobb kihívás ma Magyarországon. Felidézte: 33 év alatt 10,7 millióról 9,9 millióra csökkent az ország népessége, ami 800 ezerrel kevesebb embert jelent. A legutóbbi jelek az államtitkár szerint igen kedvezőek, mert növekedni kezdett a születések és csökkenni a halálozások száma. Az idei év első 7 hónapjában 3 százalékkal nőtt az élve születések száma, míg júniusban és júliusban 8 százalékkal kevesebben haltak meg – mutatott rá.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán: Európa munkaerő-tartaléka a cigányság

Európa demográfiai kihívásaira és a bevándorlás keltette feszültségekre az európai cigányság, a romák “felfedezése” lehet a válasz – emelte ki az emberi erőforrások minisztere pénteken Bonnban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Balog Zoltán az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy a német nemzeti ünnep alkalmából a Bundestag – a törvényhozás alsóháza – korábbi székhelyén tartott ötszáz fős rendezvény szónokaként az volt a feladata, hogy a szabadságról beszéljen. Felvetette, hogy kinek a szabadságáról van szó, az európai polgárok szabadságáról, a diktatúrák elnyomása elől érkező menekültek szabadságáról, vagy mindazok szabadságáról, akik azért érkeznek, mert jobban szeretnének élni, mint hazájukban.
Ezzel összefüggésben kiemelte: végig kell gondolni, hogy a társadalom elöregedésére “az-e a megoldás, hogy harmadik országokból, az EU-n kívülről engedünk be bevándorlókat, vagy pedig nem kellene-e végre felfedezni az európai cigányságot, az európai romákat” mint potenciális munkaerőt, amely megfelelő képzettség után orvosolhatja az olcsó munkaerő hiányának problémáját, és enyhítené a társadalmi integráció területén jelentkező feszültségeket. A felvetést “nagyon nagy taps” fogadta, ami meglepő, hiszen “ez egy provokatív gondolat” – jegyezte meg Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere a német egység napja alkalmából szervezett ünnepségen elmondott beszédében hozzátette, hogy “a határt annak idején a szabadság hiányától szenvedő emberek szabadságvágya nyitotta ki”, de a diktatúrák legyőzése nem sikerült volna mindazok nélkül, akik az elnyomás dacára szabadon éltek, gondolkodtak és cselekedtek, mert “belülről szabadok voltak”. Ugyanakkor “a modern demokrácia sem tud élni a szabadon cselekvő polgárok és közösségeik nélkül” – mutatott rá Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte, hogy a közép-európaiaknak azért van szükségük a németekre, mert Németország két diktatúra tapasztalatát hordozza magával. Az “európai értékvitákba be kell hozni a diktatúrák tapasztalatát” – hangoztatta, hozzátéve, hogy “ha van valamikori Kelet-Európa, akkor kell lennie valamikori Nyugat-Európának is, mert különben Európában hiányozni fog a megértés”. A Magyarországot Európában körülvevő “sok értetlenség is részben abból következik, hogy nem értik, mi volt a kommunizmusban” – mondta Balog Zoltán.
A miniszter beszédében köszönetet mondott a budapesti plakátkampányért, amellyel Németország kifejezte köszönetét az 1989-es határnyitásért. Kiemelte: “nem vagyunk hozzászokva mostanában ahhoz, hogy ennyi mindent megköszönjenek nekünk magyaroknak, ezért ez különösen jólesik”.
Az ünnepségen levetítették Vitalij Klicsko videóüzenetét, amelyben a kijevi főpolgármester támogatást kért Németországtól Ukrajna szabadságának megőrzéséhez, és ahhoz, hogy “ha már a németeknek sikerült, sikerüljön az ukránoknak is” hazájuk egységének biztosítása – ismertette Balog Zoltán, megjegyezve, hogy a Bundestag egykori székhelyének üléstermében Helmut Kohl volt német kancellár helyét foglalhatta el, ami “nagyon megtisztelő volt”.
Az ünnepi beszédet és Klicsko videóüzenetét pódiumbeszélgetés követte Marko Martin íróval és Hildigund Neuberttel, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagjával, a Türingia tartományi kormány Európa-ügyi államtitkárával. Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésen Balog Zoltán hangsúlyozta: a világ kritikusan tekint Európára, és nem biztos abban, hogy valóban azt az utat kell-e követni, amelyet Európa kínál, ezt a kritikát pedig érdemes meghallani.
Az ünnepséget a vezető német kormánypárthoz, a konzervatív CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány szervezte, meghívójában Balog Zoltánt bemutatva kiemelte, hogy a miniszter “életútját a békéért és a szabadságért, az emberi jogokért és a kisebbségekért való kiállás jellemzi”.
MTI, EMMI

Balog Zoltán: az ország 23 településén épülhet uszoda

A kormány uszodaépítési programjának részeként első körben 23 településen, mintegy hárommilliárd forintból épülhetnek uszodák – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnokon, amikor letették a helyi uszoda alapkövét.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: az az új köznevelési rendszer, amelyben az állam vállalta a felelősséget, és a kezébe vette a köznevelési intézmények fenntartását, meghozza az első gyümölcseit. A miniszter az uszodaépítés mellett a tanterembővítésekre, az új iskolák, tornatermek, tornacsarnokok építésére is utalva hozzátette: abban a helyzetben vannak, hogy el tudnak készíteni egy olyan országos fejlesztési tervet, amelynek nyomán jelentősen fejlődhet a köznevelési infrastruktúra. Az uszodaépítési program lényege, hogy a ciklus végére nem lesz olyan magyarországi iskolába járó gyermek, aki nem tud úszni – mondta.

Az új uszodák könnyűszerkezetes elemből épülnek, és jó időben szabadtéri medenceként is használhatók – ismertette. ”Sportnemzet vagyunk és ebből sportolónemzetté kell válnunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve, ezért vezették be a mindennapos testnevelést is. Az ország 23 településén jövőre kezdődhet meg a munka, és 700 ezer embert érint az uszodaépítési program. Borsod-Abaúj-Zemplénben Putnok mellett Mezőcsáton, Edelényben és Tokajban is lesz uszoda – fűzte hozzá.

Balog Zoltán bemutatta az uszoda látványterveit, majd elhelyezte a létesítmény alapkövét a Péczeli József Általános Iskola melletti parkban. Az emberi erőforrások minisztere a putnoki esemény előtt Ózdon járt, ahol elhelyezte a több mint félmilliárd forintból megújuló ózdi Újváros Téri Általános Iskola tornatermének alapkövét, és átadta a Türr István Képző és Kutató Intézet ózdi igazgatóságának új szakoktatóműhelyeit.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán megköszönte a református drogmisszió munkáját

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány nevében megköszönte a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának 30 éves munkáját szerdán Budapesten.

A jubileumi ünnepségen a miniszter embermentésnek nevezte a drogmisszió munkáját, amihez – mint mondta – szakmai profizmusra és keresztény lelkiségre egyformán szükség van.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, ha kizárólag szakmai profizmus van, akkor az nemcsak hogy segíteni nem tud, de akár még árthat is. Szükség van olyan emberek közösségére, akik a szakmai eszközöket úgy alkalmazzák, hogy közben sohasem tűnik el az ember a középpontból – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy 1984-ben, a misszió megalakításakor a drogprobléma hivatalosan nem létezhetett, hiszen egy “felvilágosult szocialista” társadalomban nem lehetett drogprobléma. A Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónak emiatt is nehéz volt a feladata, hiszen azzal akart foglalkozni, ami hivatalosan nem létezett, a valóságban viszont súlyos probléma volt.

Balog Zoltán hozzátette, a diktatúra éveiben sokan gondolhatták, hogy a külső szabadság hiánya az, ami a szenvedélybetegség irányába visz, hiszen az emberek legalább belülről fel akartak szabadulni, ha már kívülről nem lehetett. De aztán eljött a külső szabadság lehetősége – mondta a miniszter -, és kiderült, hogy a szabadság nem kizárólag és nem is elsősorban politikai rendszerektől függő fogalom, hanem mindig “belülről jön”. Úgy fogalmazott: diktatúrában is lehet belülről szabadnak lenni, és a politikai szabadság világában is lehet belülről megkötözöttnek lenni.

Kiemelte, hogy a református drogmissziót megkülönbözteti más misszióktól a radikalizmus, amellyel vallja: nem lehet más a cél, mint a szermentes, szabad élet. Ez – hangsúlyozta a miniszter – a gyógyításnak sokkal radikálisabb módja, mint amikor csak mérséklik a szerfogyasztást, arra hivatkozva, hogy a teljes megszabadulás nem lehetséges.

A szerhasználat nélküli életmodell közvetítésével a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió ugyanazt az ügyet képviseli, amit a kormány 2013-ban a nemzeti drogellenes stratégiával próbált megfogalmazni – jelezte Balog Zoltán. Hozzátette, előtte Magyarországnak csak drogstratégiája volt, most már van drogellenes stratégiája is.

Amikor a drogmisszió munkatársai egyes embereket mentenek, akkor az egész társadalom számára értéket közvetítenek, mert az egyik legfontosabb érték, hogy “képesek vagyunk segíteni egymásnak”. Azért van kiút, mert vannak emberek, akik megmutatják ezt az utat – zárta beszédét Balog Zoltán.
A jubileumi áhítat keretében Orsolics Zénó, a tinirehabilitáció szakmai vezetője arról beszélt, hogy 30 éve nem változott meg a fiatalok hozzáállása a droghoz, mert mindannyian azt gondolják, velük nem történhet meg, hogy függővé válnak. Orsolics Zénó beszélt saját szerfüggő múltjáról és 16 évvel ezelőtti “szabadulásáról” is, amit a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónak köszönhet.

Az áhítat végén Victorné Erdős Eszter, a misszió vezetője beszélt és vetített fényképeket az elmúlt 30 év munkájáról.

(MTI)

Fotó: Bodó Gábor