Az MODELLO Módszertani és Képzési Intézet, mint megbízható partner, elindította az előregisztrációt a várható GINOP Plusz 3.2.1-21 III. ütemére, biztosítva ezzel a cégek számára a pályázati folyamat hatékony lebonyolítását és a sikeres képzések megvalósítását.
GINOP PLUSZ 3.2.1-21 Pályázat: Képzések Támogatása a MODELLO Módszertani és Képzési Intézet Segítségével
GINOP PLUSZ 3.2.1-21 érdeklődők figyelem! Ezen az oldalon megtalálhatóak azok az információk, amelyek a “GINOP PLUSZ 3.2.1-21 munkahelyi képzések támogatása” című pályázat harmadik ütemére vonatkoznak. Az oldalt folyamatosan frissítjük, ahogy megjelennek az újabb információk a harmadik ütemmel kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy a pályázat Magyarország teljes területén érvényes, így Pest megye és Budapest városa is beleértendő az érintett területek közé! A kis- és középvállalkozások most akár 75 millió forint, míg a nagyvállalatok 150 millió forint támogatáshoz is juthatnak.
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat célja a vállalkozások támogatása a korszerű munkahelyi képzések megvalósításában, amelyek hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez és a munkaerőpiaci versenyképességhez. A program keretében több fontos újítás is életbe lépett, például az online oktatás lehetősége!
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet felkészült arra, hogy segítse Önt a pályázat megírásában és a képzések lebonyolításában. A képzésekhez szükséges összeget akár előlegként is kaphatja, így a vállalkozások már az indulásnál biztosítva érezhetik magukat.
A pályázatot mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok nyújthatják be Magyarország teljes területén, és többféle támogatott területre igényelhetnek segítséget, mint például a szakmai megvalósító, a képzések lebonyolítása vagy a bértámogatás.
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet segítségével Önnek nem kell aggódnia a képzési folyamatok terén. Vegye igénybe szolgáltatásainkat már most, és lépjen előre a GINOP+ 3.2.1-21 pályázaton! Ne hagyja ki ezt a kivételes lehetőséget a vállalkozása fejlődésének és versenyképességének növelésére!
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat lehetőséget kínál a vállalkozásoknak arra, hogy jelentős támogatást kapjanak a munkaerő fejlesztésére és a képzések megvalósítására. Az intézkedés részeként a vállalkozások számára rendelkezésre álló forrás 15 milliárd forint, ami komoly segítséget nyújthat a cégeknek a versenyképességük javításában és a munkaerőpiaci kihívások kezelésében.
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat keretében számos újítás és könnyítés érvényesül, amelyek még vonzóbbá teszik a programot a vállalkozások számára. Az online oktatás lehetősége, valamint a szakmai megvalósító költségeinek elszámolhatósága jelentősen megkönnyíti a pályázók dolgát és növeli a pályázatok sikerességét.
Az MODELLO Módszertani és Képzési Intézet felkészült arra, hogy segítse a vállalkozásokat a pályázatok előkészítésében és a képzések lebonyolításában. Az Intézet szakértői csapata olyan egyedi terveket dolgoz ki, amelyek pontosan illeszkednek az egyes vállalkozások igényeihez és céljaihoz.
Ne hagyja ki ezt a kivételes lehetőséget a GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázaton való részvételre! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és lépjen előre a vállalkozása fejlődésében és versenyképességének növelésében! A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet minden segítséget megad Önnek a sikeres pályázathoz és a hatékony képzések megvalósításához.
A támogatott munkáltatókra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség és az adatgyűjtési folyamatok fontos elemeket jelentenek az Európai Uniós támogatások adminisztrációjában. A munkáltatóknak az első képzési alkalom előtt részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a résztvevő munkavállalóknak a támogatás jellegéről és feltételeiről. Emellett kötelesek a projekt részleteit folyamatosan naprakészen tartani a már működő honlapjukon, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor más kommunikációs csatornákon keresztül is. A honlapon vagy közösségi média felületeken közzétett információknak tartalmazniuk kell a projekt nevét, célját, a támogatás összegét és részletes bemutatását. Emellett az adatgyűjtés során a munkáltatónak a kilépési és a 180. nap utáni adatokat kell szolgáltatnia a támogatást nyújtó szervezet részére a projekt hatékonyságának nyomon követése érdekében. Az adatszolgáltatásnak időben és pontosan kell történnie, mivel a hiányos vagy pontatlan adatok visszakövetelést eredményezhetnek. A munkáltatóknak ezért fontos, hogy a tájékoztatási kötelezettségüket és az adatgyűjtési folyamatokat szakszerűen és hatékonyan teljesítsék a támogatott projekt sikeres lebonyolítása érdekében.
A támogatásban részesült munkáltató felelőssége, hogy legkésőbb az első képzési alkalommal minden, az adott projektben részt vevő munkavállaló tájékoztatást kapjon a támogatást biztosító program jellegéről, a Hirdetmény preambulumában megjelöltek szerint. Tájékoztatni szükséges továbbá a programban résztvevő munkavállalókat a programban való részvétel feltételeiről, a szükséges egyéni adatok köréről, kezeléséről és az alkalmazott adatvédelmi intézkedésekről.
A támogatásban részesült munkáltató a már működő honlapján köteles a projektjéről információt feltölteni, és az adatokat folyamatosan naprakészen tartani az utolsó képzés befejezését követő 3 évig. Elvárt, hogy a honlapjának főoldalán jól látható helyen legyen elérhető az európai uniós támogatásból megvalósuló képzéseket bemutató oldal, vagy menüpont, ami egy aloldalra mutat. Amennyiben a kedvezményezett nem rendelkezik önálló honlappal, a fent előírt információkat a közösségi média felületein is megjelenítheti.
A támogatásban részesült munkáltatónak az alábbi tartalmi elemeket szükséges megjelenítenie, valamint folyamatosan naprakészen tartania a honlapján a projekthez kapcsolódóan:
a kedvezményezett neve;
a képzések elnevezése és célja;
a szerződött támogatás összege;
a projekt részletes bemutatása;
a képzések tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés).
Alapesetben az alábbi kötelező arculati elemek feltüntetése szükséges a honlapon színes verzióban:
kedvezményezetti infó blokk, mely letölthető a https://www.palyazat.gov.hu/szchnyi-terv-plusz-logoldalról
Széchenyi Terv Plusz logó;
Széchenyi Terv Plusz felirat;
„Építsük együtt Magyarországot!” szlogen;
EU logó (a zászló és „Az EURÓPAI UNIÓ társfinanszírozásával” felirat együttese),
Magyarország Kormánya logó.
A támogatott munkáltató tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségének teljesülését a kormányhivatal ellenőrzi.
A támogatás kimeneteinek és eredményeinek nyomon követéséhez kapcsolódó adatgyűjtés
A támogatás megítéléséhez és adminisztrálásához szükséges adatok körén túl a támogatást igénylő munkaadó adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részére a támogatás kimeneteinek és eredményeinek nyomon követéséhez, valamint a támogatás eredményességének értékeléséhez. A támogatás nyomon követéséhez kapcsolódó adatgyűjtéshez elengedhetetlen a kilépéskori és a kilépést követő 180. napi adatgyűjtés. Az adatszolgáltatás elmulasztása, valamint a hiányos, illetve szándékosan a valóságnak nem megfelelő adatok közlése a kötelezően biztosítandó adatok esetében az egyénre számított támogatás visszakövetelését eredményezheti.
Az adatszolgáltatást az alábbiak figyelembevételével kell teljesíteni:
Az egyén programba való belépésének dátuma az egyén képzésének kezdési időpontja. Amennyiben egy munkavállaló több képzésben vesz részt egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan, akkor a legkorábban induló képzés megkezdésének időpontja lesz a belépés dátuma.
Az egyén esetében a kilépés dátuma a képzés utolsó napja (amennyiben egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan egy munkavállaló több képzésben vesz részt, akkor az adott munkavállaló utolsó képzésének utolsó napja). Utolsó napnak az adott képzés utolsó napját kell tekinteni, abban az esetben is, ha munkavállaló az utolsó napon nem vett részt (pl. szabadság, betegség miatt), feltéve, ha a hiányzás mértéke nem haladta meg a Hirdetmény 15.2 pont f) pontjában meghatározott mértéket. Amennyiben az ezt meghaladó hiányzás miatti lemorzsolódásra kerül sor, akkor a ténylegesen képzésben töltött utolsó nap a kilépés napja. A kilépés napjára vonatkozik a kilépéskori kérdőív és a kilépés dátumához képest számítódik a 180. nap is.
A kilépéskori adatszolgáltatásnak két része van. Egyrészt a munkáltató benyújtja a képzés eredményeként megszerzett tanúsítvány és/vagy bizonyítvány hitelesített másolatát. Másrészt a résztvevő munkavállaló által kitöltött nyilatkozat alapján az egyén személyes adatait a munkáltató szolgáltatja a 6. mellékletben található „A programból való kilépéskor az egyén által kitöltendő nyilatkozat tartalma” dokumentum alapján a https://www.munka.hu/oldalon található űrlapon keresztül. A munkáltató által megadott személyes adatokra vonatkozóan szükséges, hogy a munkavállaló nyilatkozzon ezen adatokról a munkáltató felé, valamint arról, hogy tudomásul veszi, hogy a munkáltatója a képzéséhez támogatást igényel (ezáltal uniós program résztvevőjévé válik), és a GDPR-ban foglaltakkal összhangban felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy a támogatás igénybevétele érdekében rá vonatkozó adatokat szolgáltasson a támogatásnyújtó részére. E nyilatkozatok meglétét, valamint az ezek alapján közölt adatszolgáltatást a támogatást nyújtó képviselői helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhetik.
Emellett az eredményességi feltételek vizsgálatához, valamint a projekt eredményeinek nyomon követéséhez az egyén képzésből való kilépését követő 180. napra vonatkozóan is
kötelező adatot szolgáltatnia a munkáltatónak az https://nfsz.munka.hu/ honlapon megtalálható űrlapon keresztül a támogatásnyújtó felé az alábbi adatok vonatkozásában:
a továbbadott támogatásban részesített vállalkozás neve, adószáma, a támogatásra irányuló hatósági szerződés gépi azonosító száma;
foglalkoztatás kezdete a továbbadott támogatás kedvezményezettjénél
munkavállaló neve, TAJ száma a képzés befejezését követő 180. napon munkaviszonyban áll-e a munkáltatónál (igen/nem)
aktív állományban van-e? (igen/nem)
munkabére (bruttó, havi átlagos munkabér a képzés befejezését követő 6 hónapban, több képzés esetén az utolsó képzés utolsó napjától))
jelenleg határozott idejű szerződéssel vagy határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott-e a munkavállaló?
jelenleg teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott-e a munkavállaló?
munkaköre változott-e a képzés befejezése óta (igen/nem)
Ha igen: magasabb végzettséget, képesítést, kompetenciát igénylő munkakörbe került-e (igen/nem).
A kilépéskori és a 180. napi adatszolgáltatást a munkáltató teljesítheti az összes munkavállalóra összevontan (az összes résztvevő munkavállalójára vonatkozóan). Ez esetben az adatszolgáltatást legkésőbb az alábbiak szerint kell teljesíteni: a támogatott képzések közül az utolsó képzés befejezését követő 15. napon a kilépéskori adatok esetében, illetve a 185. napon a 180. napi adatok esetében.
A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok meghatározzák a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazását és elosztását a 2021–2027 programozási időszakban. Ezek a szabályok az Európai Unió versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokra, valamint az uniós rendeletekre és kormányrendeletekre épülnek. A de minimis támogatások összege bizonyos felső határokat nem haladhat meg, és a vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét évente kell figyelembe venni. A támogatások felhasználásának szigorú feltételei és dokumentációs követelményei a támogatás nyújtójától és a kedvezményezetttől egyaránt kiterjednek, és a támogatásokat nyújtók kötelesek dokumentálni a támogatások odaítélését és felhasználását a megfelelő uniós szabályoknak megfelelően.
A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezési alapján kerülnek megállapításra.
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai
A de minimis támogatás esetében a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet), az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22).) rendelet és a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 638/2023. (II.28.) Korm. rendelet alapján támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet
35. §-a alapján kell eljárni.]
A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a fent meghatározott felső határig halmozható.
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható
A csekély összegű támogatás halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget
A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A támogatást nyújtó a támogatottnak 1407/2013/EU bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az 1407/2013/EU bizottsági rendeletre.
Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai
A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat (ideértve a felhívásban használt fogalmak meghatározását) az Európai uniós működéséről szóló szerződés 107. és
108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet), a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható csekély összegű támogatás. A rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi
év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak a releváns időszakon belül nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.
A támogató a támogatás odaítélését megelőzően a kedvezményezett vállalkozás szabad csekély összegű (de minimis) keretének ellenőrzése céljából Magyar Államkincstártól erre vonatkozóan adatokat kér a vállalkozás ügyfél-azonosítója alapján.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
A kormányhivatal tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva a rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén egyaránt
tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A mezőgazdasági csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.
A képzési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26. 1. o.) I-II. fejezete és III. fejezetének 31. cikke, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A képzési támogatás vonatkozásában a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 52. §-ában foglaltak az irányadók.
Ha a támogatás összege meghaladja a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott mértéket, a támogatást előzetes jóváhagyás céljából be kell jelenteni az Európai Bizottság részére és a támogatás a Bizottság jóváhagyó határozatának birtokában nyújtható.
Képzési támogatás az alábbi elszámolható költségekhez nyújtható:
az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek,
azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
A válságtámogatásra vonatkozó szabályok
A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret c. 2023/C 101/03 számú bizottsági közlemény (a továbbiakban: 2023/C 101/03. számú közlemény), az Európai Bizottság SA.110218 számú ügyben hozott határozata, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A válságtámogatásra a 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet 58. alcímében (130.§-135.§) foglalt rendelkezések az irányadóak.
A válságtámogatásról támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
A válságtámogatás támogatástartalma a 2023/C 101/03. számú bizottsági közlemény
2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
A válságtámogatás kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettséget a Kedvezményezett a támogatás odaítélését megelőzően tényszerűen köteles bemutatni. A Kedvezményezett nyilatkozik a háború gazdasági hatásai általi érintettségéről.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével (is) foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás összege nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke ettől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba
A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az előző három
bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a válságtámogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg az 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Az elsődleges mezőgazdasági termelésre és a halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén válságtámogatás halmozható más állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
A válságtámogatás csekély összegű támogatással akkor halmozható ugyanahhoz az elszámolható költségekhez, ha a támogatáshalmozás nem eredményezi az európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszában számszerűsített támogatás összegének túllépését.
Különböző azonosítható elszámolható költségek esetén a válságtámogatás halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással és csekély összegű támogatással.
A válságtámogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
A válságtámogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.
Támogatáshalmozódás
Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
Állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása vagy összege nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
Amennyiben a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott támogatás, a csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás, valamint a csekély összegű közszolgáltatási támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes támogatási intenzitásig, támogatási összegig vagy finanszírozási összegig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
A támogatás folyósítása során az előlegigénylésnek szigorú szabályai vannak érvényben. Az előleg összege nem haladhatja meg a teljes megítélt támogatás 50%-át, és kizárólag a képzési költségek és szakmai megvalósítói költségek fedezésére igényelhető a vállalkozás kérelmére. A képzési támogatás kiszámításánál a foglalkoztatottak létszáma és a tanfolyami költségek alapján határozzák meg az előleg összegét, amely nem haladhatja meg a képzésre igényelt összeget. A végleges támogatási összeg elszámolása a projekt befejezésekor történik, és a fel nem használt összeget visszakövetelheti az illetékes hatóság. A támogatási előleget nem lehet befektetési célokra felhasználni, és az elszámoláskor a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell az esetleges kamatokról. A támogatás folyósítása a hatósági szerződés aláírását követő 15 napon belül történik. A továbbfoglalkoztatási kötelezettség része a projekt megfelelő teljesítése, és az előre meghatározott eredményességi célok elérése. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése nem függ a munkaviszony jellegétől, és az eredményességi feltételekkel összhangban áll.
Az előleg mértéke nem haladhatja meg a teljes megítélt támogatás maximum 50%-át, azonban előleg csak a képzési költség és szakmai megvalósítói költség támogatási összegéig nyújtható a vállalkozás kérelmére.
A képzési támogatás kiszámításának alapja a támogatást igénylő munkáltató által képezni kívánt foglalkoztatottak létszáma (fő), függetlenül attól, hogy az egyes munkavállalók mennyi képzésben vesznek részt, amelynek összege nem haladhatja meg a kérelemben szereplő összes tanfolyami költséget. Minden résztvevő után a megemelt (350 ezer forintos) egy főre jutó max. képzési költséggel állapítjuk meg a képzési támogatás mértékét függetlenül attól, hogy az adott résztvevő / a vállalat jogosult-e a megemelt képzési keretre.
Abban az esetben, ha a tanfolyami költségek és a kérelemben megadott információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az 1 főre eső képzési költség nem éri el a hirdetményben szereplő 350.000 forintos maximum korlátot, a ténylegesen számított képzési költség alapján kerül utalásra az előleg összege úgy, hogy az nem haladhatja meg a kérelmező által a kérelemben a képzésre igényelt összeget.
A végleges névsor(ok) alapján a támogatási program végén kerül elszámolásra a valós támogatási összeg, amely eredményezheti azt, hogy magasabb támogatás kerül megállapításra, és az elszámolás végén a fel nem használt összeggel az illetékes kormányhivatal visszafizetési felhívással fog élni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 98. § (6) értelmében, ha a
visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes, minden egyéb – indokolt – esetben ügyleti kamat vagy késedelmi kamat kerül felszámításra.
A pályázók a pontos képzési támogatási összeget meg tudják állapítani a pályázat benyújtása előtt és a tényleges névsorok rendelkezésére állásakor, a Hirdetmény mellékletét képező „Képzési támogatási összeg számoló” Excel tábla segítségével, mely a https://www.munka.hu/oldalról letölthető. Abban az esetben, ha egy adott személy több képzésben is részt vesz, a képzési támogatás keretében számított előleg szempontjából egy főnek minősül.
Előleg kifizetésére a hatósági szerződést megkötését követő 15 napon belül kerül sor.
A támogatási előleget nem lehet lekötni, befektetési célból felhasználni, az előlegen realizált kamat kizárólag banki látra szóló kamat lehet. Erről a kedvezményezett a záró elszámoláskor nyilatkozik.
Kifizetéssel kapcsolatos egyéb tudnivalók
A hatósági szerződés szerinti képzési program befejezését követő 90 napon belül a munkaadó az elszámolható költségekről elszámolást köteles benyújtani. A kormányhivatal az elszámolás elfogadását követő 15 napon belül a munkaadó hatósági szerződésben megjelölt bankszámlájára történő átutalással folyósítja az utólagos elszámolással nyújtott támogatás elszámolás alapján elfogadott összegét.
A Hirdetmény 15.1. e) pontjával összhangban a képzési költség elszámolását követően kerül meghatározásra a költségtípusok pontos értéke, amely eredményezheti azt, hogy magasabb támogatás kerül megállapításra, és az elszámolás végén az illetékes kormányhivatal visszaköveteléssel fog élni.
A munkaadó a jogalap nélkül folyósított támogatás összegét a kormányhivatal visszafizetésre kötelező közigazgatási döntése alapján, az abban megjelölt határidőben, és az ott meghatározott feltételek szerint –– a felróhatóság vizsgálata, és hátrányos jogkövetkezmények (ügyleti kamat felszámítása) nélkül –– köteles visszafizetni.
A bértámogatás utólagosan, havi elszámolásban kerül kifizetésre bérjegyzék és képzési jelenléti ív alapján. A beküldendő dokumentumok listáját a Hirdetmény 22. pontja tartalmazza. A bértámogatás igénylése opcionális.
A projekt megvalósítása után milyen kötelezettségek állnak fenn?
A vállalkozások részére megítélt támogatás feltételesen vissza nem térítendő támogatás, azaz visszatérítendő támogatásnak minősül azzal, hogy a támogatott projekt megfelelő teljesítése (projekt megvalósítási időszak), valamint az előre meghatározott – a képzések befejezését követő naptól számított 180. napon mért – eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészben átalakítható vissza nem térítendő támogatássá.
A feltételesen vissza nem térítendő támogatás az eredményességmérési feltételként meghatározott továbbfoglalkoztatásra vonatkozó alábbi vállalások nem teljesítése esetén a nem teljesítés mértékének arányában visszakövetelésre kerül.
Eredményességmérési feltételek
Az eredményesség méréséhez a Hirdetmény 18. pontjában foglaltak szerint kell adatot szolgáltatni.
A támogatást igénylő vállalja, hogy az adott munkavállaló utolsó képzési alkalmát követő naptól számított legalább 180. napon keresztül a képzésben résztvevő munkavállalót foglalkoztatja.
Eredményességmérési szempont
A vissza nem térítendő támogatássá való alakulás az eredményességi mérési szempont alapján
A vissza nem térítendő támogatássá alakuló támogatás mértéke a teljes támogatási összeg
arányában (%)
Képzésben résztvevők továbbfoglalkoztatása
90 %=<x
100 %
80 %<=x<90 %
75 %
70 %=<x <80%
50 %
<70%
0 %
Hirdetmény 4.1. b) pontja szerinti esetben (magas energiaintenzitású ágazatban működő, 1 lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalatok
esetén)
A vállalat fő TEÁOR-ja nem a jelen Hirdetmény 1.sz. táblázatában szereplő magas energiaintenzitású ágazatokhoz tartozik
0 % a képzésben résztvevő továbbfoglalkoztatási arányától függetlenül.
Azon vállalatok esetén, amelyek fő tevékenysége (fő TEÁOR) a Hirdetmény 4.1. b) pontjában rögzítettekkel összhangban a magas energiaintenzitású ágazatba tartozik, és a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett egy lezárt, beszámolóval alátámasztott, teljes üzleti évvel, további eredményességmérési feltétel, hogy az adott vállalat fő tevékenysége (fő TEÁOR) továbbra is a 4.1. pontban található 1.sz táblázatban felsorolt, magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatba tartozik. Ennek hiányában a támogatás teljes összege visszakövetelésre kerül ügyleti kamattal növelten, függetlenül a továbbfoglalkoztatás teljesítésének mértékétől.
Számítás alapja:
Vizsgált időszak
Bázis hónap: A névsor benyújtásának időpontja.
Eredményességmérés időszaka, amely a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama is: Az adott képzésben résztvevő munkavállaló utolsó képzési alkalmát követő naptól számított
180. nap. Amennyiben egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan egy munkavállaló több képzésben vesz részt, akkor az adott munkavállaló utolsó képzésének utolsó napját követő naptól számított 180. nap. Minden képzésben részt vevő munkavállalóra vonatkozóan az előzőekben foglaltak szerint kell vizsgálni azt, hogy az adott munkavállaló foglalkoztatásban áll-e az eredményességi időszak végén.
Vizsgált mutatók:
A képzésben résztvevők közül foglalkoztatásban állók száma az eredményességmérési időszak végén (TFSZ)
Megjegyzés: beleszámítandók azon képzésben résztvevők is, akik vis maior helyzet miatt
(olyan mértékű elháríthatatlan, váratlan esemény következik be, melynek eredményeképpen
munkavállalói felmondás vagy munkáltató működésével összefüggő felmondás következik be (9. számú melléklet) nem állnak foglalkoztatásban az eredményességmérési időszak végén.
A képzésben résztvevők száma: azon foglalkoztatottak száma, akik részt vettek a képzés(ek)ben. (KRSZ)
Továbbfoglalkoztatás aránya (TFA):
Számítás: TFA = (TFSZ / KRSZ) x 100, de legfeljebb 100%.
Mértékegység: %
Példa: Egy adott cég esetében egy adott képzésben 20 fő munkavállaló vett részt. Az adott képzés befejezésének napjától számított 180. napon ezen foglalkoztatottak közül már 1 fő nem dolgozik a vállalatnál. A foglalkoztatása közös megegyezéssel szűnt meg [azaz nem vis maior ok miatt].
TFA = (19/20) x 100 = 95%
Az eredményességmérési szempontok teljesülésének vizsgálatához GINOP PLUSZ-3.2.1-51 Eredményességi elvárások rögzítése a képzésben résztvevők hatásvizsgálatához űrlap foglalkoztatási és képzési összesítő használata szükséges, amely a https://www.munka.hu/ oldalon elérhető.
Amennyiben a munkáltató a továbbfoglalkoztatási időszak alatt jogutódlás nélkül megszűnik, úgy a teljes támogatási összeg visszafizetendő.
Továbbfoglalkoztatási kötelezettség
Az eredményességi feltételek mellett a munkaadónak vállalnia szükséges, hogy a 100/2021. (II.27.) Korm.rendelet 41.§ (2) bekezdésében előírt foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a támogatott munkavállaló munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a támogatott munkavállaló, munkaviszonyát. Illetve a támogatott munkavállaló munkaviszonyát a munkaadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem szünteti meg.
Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a képzés ideje alatt vagy azt követően, a képzés időtartamának legalább felével megegyező időn belül a munkaadó működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel megszűnik, a támogatást meg kell szüntetni és vissza kell követelni az adott munkavállalóra vonatkozóan.
A továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítése nem függ a foglalkoztatás jellegétől (teljes-, illetve részfoglalkoztatás is lehetséges).
A támogatási intenzitás a képzési és bértámogatási elemeknél vállalati mérettől és vállalkozás főtevékenységétől függ. A mikro- és kisvállalkozásoknak képzési támogatás esetén 70%-os intenzitás jár, míg a közép- és nagyvállalkozásoknak 60% illetve 50%. A vállalatok számára elérhető támogatási intenzitások szakmai megvalósítás és kieső bérköltség esetén a de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatási rendszer alapján változnak. Az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő vállalkozások esetében a válságtámogatás keretében a képzési támogatás 100%-os lehet. A projekt által igényelt támogatás összegétől függően a vállalatoknak kötelező vállalniuk környezeti fenntarthatósági és esélyegyenlőségi tevékenységeket. A támogatás iránti kérelemben a vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy betartják az Alapjogi Chartában és a horizontális útmutatóban foglalt elveket és alapelveket, valamint vállalják azok betartását a projekt megvalósítása során.
Képzési és bértámogatási elem kapcsán a támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől, valamint a válságtámogatás jogcím esetében a vállalkozás főtevékenységétől függ az alábbi táblázat alapján.
Az elszámolhatósággal kapcsolatos követelményeket a Hirdetmény 12. pontja tartalmazza.
A képzési támogatásra és bértámogatásra egyaránt érvényes támogatási intenzitások az alábbiak szerint alakulnak:
Vállalatméret
Támogatás formája
Támogatási
intenzitás
Mikro-és kisvállalkozás
képzés esetében képzési támogatás
70%
kieső bérköltség esetében de
minimis/mezőgazdasági de minimis támogatás
szakmai megvalósítás költsége esetében de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatás
100%
Középvállalkozás
képzés esetében képzési támogatás
60%
kieső bérköltség esetében de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatás
Nagyvállalat
képzés esetében képzési támogatás
50%
kieső bérköltség esetében de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatás
Magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatokban4
főtevékenységet
végző vállalkozások esetében
képzés esetén (válságtámogatás),)
100%
átmenetileg – a 2024.06.30-ig
hozott támogatási döntések esetében
kieső bérköltség esetén (válságtámogatás) a vállalkozás méretétől függetlenül,
szakmai megvalósítás költsége esetében de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatás amennyiben a vállalkozás mérete mikro-, vagy
kisvállalkozás.
Horizontális szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások
A továbbadott támogatást igénylő vállalkozások esetében a 8. sz. melléklet 1. Horizontális elvárások pontban foglalt horizontális elvek betartása kötelező. A GINOP Plusz útmutató horizontális követelményekhez c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárniuk a továbbadott támogatást igénylőknek.
Projekt által igényelt támogatás összege
Támogatott horizontális tevékenységek
25 millió Ft alatt
A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása
kötelező
>= 25 millió Ft
< 50 millió Ft
A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása
kötelező.
Önkéntesen vállalható 1 db környezeti fenntarthatósággal összefüggő
tevékenység vagy 1 db esélyegyenlőségi tevékenység a 2. pontban
felsorolt tevékenységek közül.
>=50 millió Ft
< 100 millió Ft
A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása
kötelező.
Kötelező vállalni minimum 1 db környezeti fenntarthatósággal
összefüggő tevékenységet VAGY 1 db esélyegyenlőségi tevékenységet
a 2. pontban felsorolt tevékenységek közül.
>=100 millió Ft
< 500 millió Ft
A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása
kötelező.
Kötelező vállalni minimum 1 db környezeti fenntarthatósággal
összefüggő tevékenységet ÉS 1 db esélyegyenlőségi tevékenységet a
2. pontban felsorolt tevékenységek közül.
4 Az vonatkozó részleteket a Hirdetmény 8. számú melléklete tartalmazza.
A támogatás iránti kérelemben a foglalkoztatóknak nyilatkozniuk kell, hogy az Alapjogi Chartában és a horizontális útmutatóban foglaltakat megismerték és tevékenységük nem sérti az abban foglalt jogelveket és alapelveket, és vállalják azok betartását a projektjük megvalósítási időszaka alatt, valamint a munkavállalóikat tájékoztatják arról, hogy amennyiben képzések megvalósításával összefüggésben diszkriminációt tapasztalnak, akkor panaszaikkal az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz is fordulhatnak.
