Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát, múzeumi negyed kialakítását tervezik a Városligetben, és zenei oktatási program is szerepel a kormányzati elképzelések között. Mindezt Balog Zoltán ismertette, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján kedden Budapesten.
A tárca vezetője a felsőoktatás területéről kiemelte a Stipendium Hungaricum programot. Mint mondta, jelenleg mintegy 20 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, ezt a számot tíz év alatt a háromszorosára szeretnék növelni. Kifejtette: országonként meghatározták, hány diák költségeit finanszírozza a magyar állam. A program megismertetését segíthetik a tiszteletbeli konzulok is.
A köznevelésről szólva beszélt az intézmények állami fenntartásba vételéről, és az új Nemzeti alaptantervről is. Utóbbiról elmondta: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, és a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról. A pedagógusokat érintő változásokra térve elmondta: több lesz az ellenőrzés, a továbbképzés, ugyanakkor az alapbérek szeptembertől 34 százalékkal emelkedtek. Beszámolt arról, hogy 2016 után senki nem kaphat érettségi bizonyítvány, ha nem végzett legalább egy hónapnyi önkéntes munkát.
Balog Zoltán jelezte: jövőre a kulturális terület büdzséjét várhatóan tovább növelik, és minél több olyan programot szeretnének támogatni, amely színvonalas, és Magyarországot a valós mivoltában jeleníti meg. Kitért arra, hogy jövőre nagy építészpályázatot hirdetnek, a Városligetben múzeumi negyed kialakítását tervezik. Ennek keretében odaköltöztetik a Néprajzi Múzeumot, és egy fotómúzeumot is kialakítanak. Az elkövetkező néhány év tervei között említette a Budai várban elvégzendő felújítási munkálatokat is. Mindemellett zenei oktatási programot is szeretnének indítani, amely során nagyobb figyelmet fordítanának Kodály, Bartók és Liszt örökségére. A miniszter úgy fogalmazott: “Ha a kultúránkat ismerik, akkor ismernek bennünket és nem félreismernek, és aki a kultúrára épít, stabil alapokra épít”.
A romák integrációjáról szólva felidézte a 2011 első félévi magyar uniós elnökséget, amelynek egyik célja volt, hogy ezt az ügyet európai üggyé tegyék, és beszéljenek arról: a romakérdés nemcsak diszkriminációs, hanem emberi jogi, súlyos szociális, közbiztonsági és foglalkoztatási kérdés is. Összegzése szerint sikerült európai szövetséget létrehozni, keretstratégiát alkottak, és ma már Brüsszelben, Párizsban is – az aktuálpolitikai kritikától eltekintve – elismeréssel szólnak az új romapolitikáról, amelynek célja a munka és a tanulás.
Magyarországon ma mintegy 1,2 millióan élnek mélyszegénységben, de közülük csak minden második roma. Az oktatási rendszer pedig nem csökkenti, hanem növeli, vagy szinten tartja a szociális különbségeket – állapította meg Balog Zoltán. Az a cél, hogy ne segélyt, hanem munkát adjanak a szegénysorban élőknek, ezért úgy alakították át a segélyrendszert, hogy “nyomja” a tömegeket a munka felé – mutatott rá, hozzátéve: emellé lépett be a családi adókedvezmény rendszere, amellyel egy év alatt mintegy 130 milliárd forint marad a családoknál.
A kormány további tervei között szerepel egy nagy demográfiai csomag megalkotása még a választások előtt. A csomag elemei között említette a lakhatás támogatását, a kedvezményes adózást és annak megteremtését, hogy a gyermekek utáni pluszjuttatást akkor is fel lehessen venni, ha nem marad otthon az édesanya. Szociális területen ma az jellemző, hogy 36 féle címen lehet szociális segítséget kapni. Eközben Magyarországon nincs egyetlen adatbázis sem ezekről – állapította meg Balog Zoltán, jelezve: karácsonyra várható kimutatás ezen adatokról.
(Szöveg: MTI, Fotó:
