Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszónőt.
Címke: Egyéb
Ágyúöntő bemutatótermet és néprajzi kiállítást nyitott meg Balog Zoltán
Sárospatakon rekonstruált ágyúöntő-műhelyt, a zempléni városhoz közeli Sárazsadányban pedig néprajzi kiállítást nyitott meg kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Mindkét tárlat abból a félmilliárd forintból valósult meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma uniós pályázaton nyert. Balog Zoltán Sárospatakon azt mondta: az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is kell tudnia, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, “de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel”.
A 21. században a magyarságért, a magyar közösségért a kultúrával, a tudománnyal, a hittel kell harcolni – hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter azt mondta: “a magyar nyelv egy erős vár, sokszor erősebb mint a bástya”. Hozzátette, hogy a sárospataki vár, a sárospataki tudomány és hit mindig erős bástyája volt a magyar nemzetnek. Egyszerre őrzi ez a hely a történelmi viszályok és harcok emlékeit, ezért kellett ágyúöntő-műhely, ugyanakkor az építkezést, a nyugodt időket is jellemzi Sárospatak – vélekedett.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, a sárospataki műhelyben 1631-től tizenhét éven át százszámra készült bronzágyú.
A Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011 között zajló ásatásokon a 400 négyzetméter alapterületű manufaktúra leletanyaga került elő, épségben megmaradt a korábbi olvasztókemencéknél nagyobb hatásfokkal működő lángkemence, amelyre ilyen jó állapotban Európában máshol még nem bukkantak régészek. A majdnem hatéves régészeti munkálatok alatt a kor újkori ágyúöntési technológiájának tárgyai is előkerültek. A több éves régészeti ásatás eredményeként most egy izgalmas kiállítás keretein belül tárják a látogatók elé az akkori technológiát és az ágyúöntés folyamatát.
Sárazsadányban a falusi életmódot rekonstruáló néprajzi kiállítás új tematikában a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményt mutatja be.
(MTI)
Fotó: Bartos Gyula
Sárospatak, Sárazsadány
Tíz év óta először nőtt a fiatalok foglalkoztatottsága
Tíz év óta először nőtt a fiatalok foglalkoztatottsága – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök január 27-én az Országházban, ahol Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével kitüntetéseket adott át a 2013-as nemzetközi diákolimpiákon eredményesen szereplő magyar diákoknak és tanáraiknak.
Beszédében a miniszterelnök kiemelte: a nemzetközi diákolimpiákon elért magyar sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával. Ugyanakkor éppen a diákolimpiákon sikereket elérő tanulók példáját nevezte a legerősebb érvnek arra, hogy „ha eredményt és sikert akarsz, nem hagyatkozhatsz az unott napi rutinra”.
Minden nemzedék legalább egyszer, „már ha hagyták”, nyakába vette a világot, tanult, dolgozott, lehúzta a diák- és inaséveit külföldön, majd feltette magának a kérdést: van-e értelme hazajönni, hazahozni a kint szerzett tudást. „Én hazajöttem, de éppen azt a célt tűztem ki magam elé, hogy Magyarországot, ha törik, ha szakad, olyan országgá tegyük, ahová haza lehet jönni, (…) sőt ahová érdemes is hazajönni” – fejtette ki Orbán Viktor. Kormánya is azért dolgozik – folytatta, utalva Széchenyi István szavaira -, hogy „magyarnak lenni ne csak felemelő érzés, de kifizetődő dolog is legyen a következő évtizedekben”, találjon lehetőséget Magyarországon minden fiatal.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy embert próbáló kihívás egy „lerongyolódott és kifosztott országot” a lehetőségek földjévé tenni. Az első lépések azonban már megszülettek – mondta, kiemelve ezek közül, s biztatónak is nevezve egyúttal, hogy „tíz éve nem volt olyan, hogy a fiatalok és a nők foglalkoztatottsága Magyarországon nőtt volna”. Az ország előnyére változott, kiáll magáért, megvívja a vitákat, ha kell, összefog, és cselekszik – jelentette ki, majd hozzátette: „végre kezd megjönni a magyar önbizalma”, Magyarország pedig ígéretes és szép jövő előtt áll. Orbán Viktor úgy fogalmazott, egy felívelő időszak következik Magyarország és talán Európa életében is, meggyőződése, hogy „a magyar szellem és a magyar tudás számára komoly lehetőségek nyílnak meg”. Szavait azzal zárta: magyarnak lenni Európában és a Kárpát-medencében történelmi feladvány, amelyet minden nemzedéknek magának kell megoldania. „Izgatottan várjuk az önök megfejtését” – mondta hallgatóságának.
A kormányfő beszédét követően Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével adta át az elismeréseket a 2013-as – kémiai, fizikai, biológiai, matematikai, földrajzi, csillagászati és asztrofizikai, filozófiai, valamint informatikai – diákolimpiákon sikereket elérő tanulóknak és felkészítő tanáraiknak.
MTI, EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula
Diákolimpia-díjátadó
18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek
Erre az évre plusz 18,2 milliárd forint jut az egészségügyi ágazatnak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. január 21-én, Budapesten.
A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.
Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak – mondta.
A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek. Csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.) 2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek munkavállalási engedélyt. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot. Továbbra is elszántak abban, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.
Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási számoknál is kedvezőbb az adat, hiszen a rezidenseket „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.
(Forrás és kép: MTI)
18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek
Az olasz lapok is beszámoltak a Capa-kiállításról
Az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként megrendezésre került firenzei Robert Capa kiállításról olasz lapok is beszámoltak. A La Nazione és a Corriere Fiorentino egyaránt terjedelmes cikket szentelt a kiállításnak és Robert Capa munkásságának. A cikkeket eredeti nyelven alább olvashatják.
(A képekre kattintva a cikkek nagyobb méretben nyílnak meg.)
