legfontosabb változás az előző évhez képest, hogy júliustól a bruttó bér 100 százalékára emelkedik a CSED összege. Ez azokat is érinti, akiknek már folyamatban van júliusban a csecsemőgondozási díj. Ilyen esetben júliusig a régi “képlet” alapján számítják és folyósítják a CSED-et, majd júliustól a bruttó 100%-a jár a fennmaradó időre az édesanyának.
A CSED-et a baba érkezésének várható időpontja (napja) előtt 4 héttel kezdheted meg leghamarabb. Ettől a naptól kezdve bármikor igényelheted, de legkésőbb a baba születésének napján indul, és 168 napig (24 hétre) jár, a szülési szabadság időtartamára.
• Kapcsolódó: Családi adókedvezmény 2021
A CSED összege 2021-ben
2021 júliusig a CSED a naptári napi bér 70%-a, július 1-től azonban a bruttó 100 százalékára nő. Nézzük, addig is mi alapján számítják a CSED-et 2021-ben!
Ha van a CSED jogosultsághoz képest a harmadik hónap utolsó napjától visszamenőleg 180 nap munkaviszonyod, akkor ez adja a CSED alapját. Ha valamilyen oknál fogva megszakadt a biztosítási jogviszonyod (azaz 30 napnál hosszabb a TB-biztosítás nélküli idő), akkor a megszakítás előtti időszak már nem számít bele a CSED összegébe. A CSED jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni a 180 nap keresésekor.
Ha nincs 180 nap a fenti intervallumban, akkor 120 napot kell alapul venni, s ha ezek alapján sem lehet meghatározni a CSED-alapot, akkor a minimálbér kétszeresének harmincad részével kell számolni. Ez jelenleg, 2021. február 1-től a 167.400 Ft harmincad része, azaz 5.580 Ft.
Meg kell említeni azt az esetet is, amikor a kismamának nincs 2 évre visszamenőleg 365 napnyi biztosított jogviszonya. Ilyenkor érdemes méltányossági alapon elindítani az igénylést.
Ha a gyermek úgy születik, hogy még az előzővel GYED-en vagy GYES-en vagy, akkor az előző szülésnél érvényes, magasabb összegű CSED-alap szerint számolnak. Ez az úgynevezett kedvezményszabály.
Mi van akkor, ha épp álláskeresési ellátásban részesülő munkanélküliként ér a CSED?
Jelentős összeggel csökkenthető a befizetendő adó a családi adókedvezmény által. Hogy milyen mértékben, az a gyerekek számától függ. Lássuk, mennyivel nő a nettó bér, és hogy igényelhető?
A családi adókedvezmény nem anyai kiváltság – igénylésére mindkét szülő jogosult, ha egy háztartásban él vérszerinti gyermekével, házastársi vagy – bizonyíthatóan legalább 1 éve fennálló – élettársi viszonyban.
Mikortól kérhető a családi adókedvezmény és meddig jár?
Sokan nem tudják, hogy már a terhesség alatt is kérheti apa és anya a családi adókedvezményt. (Apa csak akkor, ha egy háztartásban él a kismamával és házastársak. Ha élettársak, akkor csak utólag, az adóbevallásban igényelheti vissza.) A magzat 91 napos terhességi korától érvényesítheted, amit orvosi igazolással kell alátámasztanod.
A 91 napos terhességtől egészen addig igénybe veheted, amíg családi pótlék is jár, azaz 16 éves korig. Amennyiben még ezen túl is közoktatásban tanul a gyerek, akkor 20 éves korig. (Sajátos nevelési igénynél ez a határ 23 évig tolódik ki.)
A családi adókedvezmény összege
Hogy mennyivel csökkentheted a befizetendő adódat, járulékodat, azt a gyerekek száma határozza meg. A legfontosabb kérdés, ami felmerülhet benned, hogy ez nettóban mennyit jelent?
Forintosítva a családi adókedvezmény:
1 gyerek esetén 10 000 Ft-tal,
2 gyerek esetén gyermekenként 20 000 Ft-tal, azaz összesen 40 000 Ft-tal,
3 vagy több gyerek esetén gyermekenként 33 000 Ft-tal kapsz többet, tehát 3 gyereknél összesen 99 000 Ft-tal marad több a családi kasszában, 4 gyereknél pedig 132 000 Ft-tal.
Hogy működik a családi kedvezmény?
“Technikailag” az adóalapot csökkenti: egy gyereknél ez a kedvezménykeret 66 670 Ft-ot tesz ki, kettőnél 266 660 Ft-ot, három gyereknél 660 000 Ft-ot. (Négy vagy több gyereknél ez 220 000 Ft mínuszt jelent gyermekenként.)
A NAV oldalán létezik egy rendkívül hasznos családikedvezmény-kalkulátor, amellyel megtudhatod, mennyi adót spórolhatsz meg a fizetésed alapján, illetve arra is figyelmeztet, ha az adód, járulékod együttesen nem elég arra, hogy kimaxold a kapható kedvezményt. Továbbá azt is feltünteti, mekkora keretet érdemes közös érvényesítésre vagy megosztásra átadnod házastársadnak vagy élettársadnak, hogy maximálisan ki tudjátok használni a kedvezményt.
Hol és hogy intézhető a családi adó- és járulékkedvezmény?
A 2021-es évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot (a nyilatkozat pdf-ben itt letölthető) a munkáltatónál kell leadni. A nyilatkozatban szükség van a két szülő, illetve a gyerek(ek) adóazonosítójának megadására is. Fontos tehát, hogy a kicsi születése után az ügyintézésnél ne felejtkezzünk el az adókártya igényléséről sem. (A gyerek adószámát nem csak az adóelőleg-nyilatkozaton, hanem az adóbevallásban is fel kell tüntetni majd!)
Ha a baba még úton van, akkor orvosi igazolással kell alátámasztani a 3 hónapos (legalább 91 napos) terhesség tényét, ám a nyilatkozathoz nem kell csatolni. Értelemszerűen a magzatnál adószámot nem kell feltüntetni. Ha megszületik a kicsi, nincs szükség újabb adóelőleg-nyilatkozat leadására csak azért, mert a jogosultság jogcíme “várandósról” “gyermek után járó” jogcímre változik. Elég a következő adóév legelején esedékes nyilatkozatban feltüntetni az új jogcímet.
Nincs veszve semmi, ha nem igényéltél adókedvezményt valamelyik hónapra, amikor járt volna, ugyanis a következő adóbevallásnál visszamenőleg érvényesíthető, tehát egyben is megkaphatod.
Megosztva és közös érvényesítéssel is kérhető a családi kedvezmény
Először is lássuk, mi a különbség a kettő között. Nagyon fontos, hogy a megosztás csak utólag, az adóbevallásnál érvényesíthető. Megosztásról akkor beszélünk, ha csak az egyik fél jogosult a kedvezményre, ám ő nem tudja egyedül igénybe venni a maximális keretet alacsony adó- és járulékköteles jövedelme miatt. Ekkor megoszthatja a gyerekkel egy háztartásban élő, családi pótlékra, s így családi adókedvezményre sem jogosult élettársával, házastársával.
Mikor állhat elő az a helyzet, hogy nem jogosult az élettárs? Például várandósság alatt, a 91. naptól, hisz a szabályok szerint ebben az időszakban csak házastárs vonható be év közben a családi adókedvezménybe, élettárs csak utólag, az adóbevallás benyújtásakor igényelheti az adóalapcsökkentést. Másik tipikus eset, ha az élettárs a szülővel nem a saját gyermekét neveli. Ilyenkor év közben nem kérheti közösen a szülő a nem jogosult élettársával az adókedvezményt, ám az adóbevalláskor már igen. A közös háztartáson kívül ebben az esetben a megosztás másik fontos kritériuma, hogy a jogosult szülő ne igényeljen egyedülálló családi pótlékot.
A megosztással ellentétben a közös érvényesítés év közben is kérhető, és két jogosult között történik, például házastárs szülők között, vagy élettársi kapcsolatban, közös gyermek nevelése kapcsán.
A megosztás vagy közös érvényesítés praktikus lehet, ha az egyik szülő adó- és járulékalapja nem éri el azt a keretet, amire maximálisan kihasználható a kedvezmény. Például egy kétgyerekes családnál az édesanyának 80 500 Ft a bruttója, s ennek az adó- és járulékalapja nem tesz ki 266 660 Ft-ot. Ekkor a kedvezménykerete csak 179 783 Ft, és így 26 970 Ft-ot kaphat meg a lehetséges 40 000 Ft-ból. Ahhoz, hogy a maradék 13 030 Ft-hoz is hozzájusson havi szinten, a maradék 86 877 Ft-os kedvezménykeretet a férjének, élettársának kell “hozzátennie”. Tehát ahhoz, hogy a maximális 40 000 Ft-ot megkapják, mindkét félnek le kell adnia munkahelyén a családi adókedvezmény igénylését.
Mi a helyzet váláskor?
Az addigi “leosztást” módosítani kell mindkét fél munkahelyén egy új nyilatkozat által. Közös felügyeletnél, kizárólagos felügyeletnél az elvált felek között nem érvényesíthető közösen a családi adókedvezmény. Az a jogosult, akinél hivatalosan elhelyezték a gyereket, aki a családi pótlékot is kaphatja.
A váltott elhelyezésnél (ahol hivatalosan is 50-50 százalékban veszik ki részüket a szülők a gyerek gondozásából) azonban lehetséges közös érvényesítés, ahogy ebben az esetben a családi pótlék is eloszlik 50-50 százalékban.
