Címke: Beszédek

Balog Zoltán átadta a felújított Szentendrei Régi Művésztelepet

A mai napon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere átadta a felújított Szentendrei Régi Művésztelepet. A komplexum 200 millió forintos beruházással újult meg.

A miniszter beszédében kiemelte: a kormányzatnak az utolsó pillanatban sikerült megmentenie a művésztelepet az enyészettől. A gyönyörűen megújult Duna-parti művésztelepen 12 műterem, galéria és egyhektáros, arborétum jellegű kert is van. A műtermek használatára pályázni lehet, kilencet használhatnak az önállóan alkotó képzőművészek, hármat pedig a csoportosan dolgozó alkotók.

Balog Zoltán: az állam feladata, hogy teljes életet élhessenek az autisták

Az állam feladata elsősorban az, hogy az esélyteremtés mellett megfelelő körülményeket biztosítson az autizmus kezelésére és lehetővé tegye számukra a teljes körű életet a társadalomban – mondta az emberi erőforrások minisztere a nemzetközi autista kongresszus megnyitóján csütörtökön Budapesten.

Balog Zoltán az ehhez szükséges források megteremtése mellett a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország új alaptörvényében az alapvető jogokat fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül mindenki számára biztosítja, miközben a védendő társadalmi csoportok körét kibővítették. Szavai szerint fontos feladat az is, hogy csökkentsék a távolságot azok felé, akik bezárkózva élnek és nem találják meg az utat az együttéléshez.

Balog Zoltán elmondta, becslések szerint Magyarországon 90-100 ezer ember élhet autizmussal, ám egy országos kutatás és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiban csak 15-20 ezer embert tartanak nyilván különböző fokú és súlyú autizmussal. Jelezte, kezelésüket tárcáján belül, az egészségügyi szociális és köznevelési ágazatok fogják össze.

A miniszter több kormányzati programot, pályázatot és intézkedést is említett, ezek között például a korai felismerés érdekében a védőnői hálózat megerősítését, valamint a beilleszkedést és önállóságot segítő munkahelyteremtést.

A megnyitón Mária dán hercegné arra emlékeztetett, hogy az ENSZ közel hét éve fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, ami biztosítja a számukra az alapvető jogokat. Jelezte azonban, hogy az egyezmény gyakorlati megvalósítása országonként eltérő. Erre utalva arról beszélt, büszke arra, hogy hazája, Dánia vezető szerepet játszik a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci integrációjában, ami méltóságot és függetlenséget ad a számukra. Szavai szerint az autisták nagyon érzékeny emberi lények és ezért is kell nagy tisztelettel és szeretettel viszonyulni hozzájuk.

(Szöveg: MTI, Videó: Kormány.hu)

Balog Zoltán átadta a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. szeptember 23-án adta át a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat. A harmadik alkalommal odaítélt ösztöndíj célja, hogy segítse a Magyarországon élő, nemzetiségekhez tartozó, kiemelkedő képességű középiskolásokat a továbbtanulásukban.

Balog Zoltán köszöntőjében elmondta: „A magyarországi nemzetiségek története hosszú, sikerekkel, örömteli pillanatokkal, ugyanakkor tragédiákkal, szomorúsággal és bajokkal terhelt történet. Mindkettő együtt”, mert „voltak, vannak olyan időszakok Magyarország történetében, amikor nemzetiséghez tartozni, kisebbségben lenni nem előny, még csak nem is esélyegyenlőség, hanem hátrány volt, és még megbélyegzés is érte azokat, akik egyszerre akarnak magyarok lenni és nemzetiséghez tartozni. De vannak olyan időszakai is ennek a történetnek, amikor az összefogással Magyarország példát mutatott az egész világnak.” Hangsúlyozta: az 1993-as, nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény mérföldkő volt a magyarországi nemzetiségek történetében, s lehetővé teszi a folyamatos előrelépést a nemzetiségek ügyében.

A miniszter kiemelte: a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj éppen annak az elismerése, hogy legyen előrelépés a nemzetiségek ügyeiben, legyen folytatás, utánpótlás, s hozzátette: „Legyen minden magyarországi nemzetiségnek olyan értelmisége, olyan írástudói, akik gondolnak azokra is, „akikből vétettek”, akik azt jelentik számukra, hogy egyszerre lehetnek magyarok, szlovákok, németek, romák, és mind a tizenhárom magyarországi nemzetiség.”

Az ösztöndíjra a tizenhárom magyarországi nemzetiség (bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok) két tanítási nyelvű és anyanyelven tanító gimnáziumainak diákjai pályázhatnak. Az ösztöndíjat, melynek összege havonta 60 ezer forint, iskolánként egy fiatal nyerheti el az érettségi vizsgát megelőző két tanévre. Az ösztöndíjpályázatra húsz nemzetiségi iskola harminchárom pályázatát értékelték, az elbírálásnál figyelembe vették a pályázó tanulmányi eredményét, szociális hátterét, közösségi aktivitását és továbbtanulási terveit is.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjat kiemelkedő tanulmányi munkájáért az oklevelet

Bogdán Klaudia, a sátai Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola tanulója,

Boross Tünde, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulója,

Csepelszigeti Adrienn, a budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,

Domján Dóra, a Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium tanulója,

Dujmov Dejan, a budapesti „Nikola Tesla” Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,

Kirchner Katalin, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola tanulója,

Kiszely Renáta, a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója,

Korán Dóra, a szentgotthárdi Szentgotthárd és Térsége Iskolájának Vörösmarty Mihály Gimnáziuma tanulója,

Kovács Richárd, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium tanulója,

Mészáros Henriette, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium tanulója,

Nádas Nikolett, a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulója,

Orsós Tamás, a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium tanulója,

Petrovics Rózsa Cintia, a komlói Kis Tigris Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző tanulója,

Rivnyák Richárd, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,

Schauer Sára, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Egységes Iskola tanulója,

Szabó Zrinka Anna, a pécsi „Miroslav Krleza” Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,

Tillmann Flóra, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója,

Tóth Ágnes Rebeka, a gyulai „Nicolae Balcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanulója,

Zámbó Bence, a tatai Eötvös József Gimnázium tanulója,

Zirnstein Gerda, a pécsi Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója részére adta át.

(Fotó: MTI)

Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság – mondta Balog Zoltán a Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén

Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság; a nagy állami rendszerek, az egészségügy, a képzés, a kultúr-, a szociál-, a nyugdíj-, valamint a családpolitika átalakításához pedig először a gazdaságot kellett megerősíteni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.A Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén a miniszter az állami ellátórendszerek átalakításáról tartott előadásában kiemelte: ma már többen hisznek abban, hogy Magyarország túl van a gazdasági és pénzügyi válságon, és növekedési pályára lépett.

Balog Zoltán szerint ezt mutatja az is, hogy az ország visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, valamint kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A miniszter úgy vélte, az állami ellátórendszerek az emberek többségét nem ösztönzik nagyobb teljesítményre, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatják őket ezen teljesítmények előhozásában, vagyis ezeket a rendszereket azért kellett átalakítani, hogy segítsenek az embereknek képességeik minél jobb kihasználásában.

Kitért arra, hogy Magyarországon nagy problémát jelent az eladósodottság, nemcsak a háztartások – amelyek 75 százaléka hónapról hónapra él -, hanem az önkormányzatok és az állam számára is. Az önkormányzati eladósodással az volt a fő probléma, hogy a helyhatóságok a felvett hiteleket nem befektetésekre költötték, hanem legnagyobb részben a mindennapi működés finanszírozására, például iskolák, kórházak működtetésére.

Az egészségügy és az oktatás területén pazarló rendszerek működtek. A köznevelésről kifejtette: ha nem veszik állami fenntartásba az intézményeket, akkor tovább romlott volna a magyar oktatás színvonal. Számos felmérés rámutatott, hogy a társadalmi esélyek kiegyensúlyozása szempontjából európai összehasonlításban az egyik legrosszabb volt a magyar iskolák teljesítménye – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Elmondta, hogy a kormány bevezette a pedagógus-életpályamodellt és új bértábla alapján rendezték a fizetéseket. Az új rendszer szerint valamivel többet kell dolgozniuk a tanároknak, és 32 órát kell az iskolában tölteniük, a bérek ugyanakkor átlagosan 34 százalékkal emelkedtek – emelte ki Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben 1,8 millió adófizető volt, 2013-ra 4 millióra nőtt ez a szám. Kifejtette: az, hogy a kormány a segély helyett munka elvet követte, önmagában 200 ezer adófizetőt hozott. Sokaknak ez az első, rendezett – szerződéses – munkaviszonyuk életükben – hangsúlyozta.

Balog Zoltán elmondta, hogy a szociálpolitika területén az volt a kormány célja, hogy minél több embert “kihozzanak” a passzív státuszból és a munka világa felé tereljék őket. A közfoglalkoztatást képzéssel kötötték össze: a bevont 200 ezer ember negyedének – akik még soha nem dolgoztak – képzést adtak, és szakmát is tanulhattak annak érdekében, hogy később több esélyük legyen a munkaerőpiacon. Elmondta azt is: a több mint 50 órát igazolatlanul hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésére vonatkozó szabályozásnak köszönhetően már fél éven belül jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma. A kormányváltáskor 36 jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni, és erről nem volt egységes nyilvántartás, ugyanakkor év végére ez is elkészülhet – jelezte.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Balog Zoltán elmondta: a bekerülők 40 százaléka nem végez 12 félév alatt, ezenkívül a diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozott a végzés után, ahol nem is lett volna szükséges a diploma, további 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahová másik diploma kellene. Elmondta: a Magyarországon végzettek közül sokan elhagyták az országot; a külföldön dolgozó magyarok évente 1,7 milliárd eurót utalnak vissza Magyarországra. A kormány bevezette azt a szabályozást, hogy aki a magyar adófizetők pénzén tanul, annak vagy itt kell munkát vállalnia a végzés után, vagy ha külföldre megy, vissza kell fizetnie képzésének költségeit.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány még a választások előtt bemutatja demográfiai csomagját, amellyel többek között a lakhatást és a fiatalok egyetem alatti gyermekvállalását támogatja majd.

(MTI)

Balog Zoltán: a gyerekszegénység európai probléma

A gyerekszegénység, a társadalom perifériájára szorulás nem az egyes országok problémája, hanem általános európai ügy, ami a jobb módú államokat is érinti – mondta az emberi erőforrások minisztere a Parlamentben rendezett csütörtöki szakmai konferencián.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan kell venni a gyerekszegénységet, mert beszűkíti az érintettek világát, bizalmatlanná teszi a környezetet és a benne élőket egyaránt. A miniszter szerint a gyerekszegénység szorosan összefügg a szülők iskolai végzettségével, társadalmi státuszával, az elégtelen lakhatási körülményekkel, a területi hátrányokkal és az etnikai hovatartozással is. Utóbbira utalva jelezte, hogy a cigány családok gyermekeit nagyobb arányban érinti a szegénység.

Balog Zoltán arról is szólt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem Magyarországon kormányokon átívelő program, még 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. Hozzátette, szeretnék elérni azt is, hogy a célra szánt források, támogatások minél nagyobb arányban eljussanak az érintettekhez.

Balog Zoltán közölte, az idén már 47 Biztos kezdet gyerekház működik, és terveik szerint 2015-re további 50 ilyen ház kapcsolódhat be a felzárkózási programba. A gyerekházakban a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek (jellemzően 5 éves korig) családjuk bevonásával kapnak segítséget a korai fejlesztésben. Szeretnék elérni, hogy az ilyen szolgáltatásokat az állami ellátórendszer részévé lehessen tenni úgy, hogy közben ne vesszenek el a helyi értékek – tette hozzá.

A generációkon át öröklődő szegénység ellen csak hosszú távú – a fogantatástól az iskoláig, munkavállalásig tartó – programokkal lehet érdemi eredményeket elérni, ezért az éves pályázati rendszert feladatalapú finanszírozással szeretnék kiváltani – mondta.

A miniszter szólt az “együtt vagy külön” kérdéséről is, azaz arról, a gyerekeket szabad-e kiemelni a családjukból, hogy “megtörjék a szegénység ördögi körét”. Balog Zoltán szerint akik a “terepen” dolgoznak, tudják, hogy a családok bevonása nélkül nem lehet sikeres a gyerekek felzárkózása. A családból kiemelésre azt a kanadai példát említette, amikor egy egész generációt kollégiumokban, intézményekben helyezték el, hogy új középosztályt hozzanak létre belőlük. Az egyébként sikeres program tragédiákkal végződött. A családjukhoz visszatérő fiatalok és az őket elengedő szülők körében is megnőtt az öngyilkosságok száma. A miniszter szerint a példa intő jel, és hangsúlyozta, amíg csak lehet, a családokat be kell vonni a gyerekszegénység elleni programokba.

(Szöveg és fotó: MTI)