Címke: Beszédek

Balog Zoltán: a sport az esélyteremtés eszköze is

A roma kisebbséghez tartozók “gettósportolásának” felszámolására hívta fel a figyelmet hétfőn Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Gyermekek társadalmi befogadása és védelme a sportban és a sport által című kétnapos budapesti konferencián elmondott nyitóbeszédében.

A tárcavezető kifejtette, örömteli kezdeményezés a szolnoki roma boksziskola vagy a roma labdarúgó-válogatott létrejötte, ám ugyanilyen fontos, hogy a következő lépésben ezek a sportolók sikeresen beilleszkedjenek és felzárkózzanak a többi sportolóhoz Magyarországon.

“A közösségépítésben kiemelt szerep jut a tavaly bevezetett mindennapos testnevelésnek is, mert a tehetséges gyerekeket így könnyebben lehet a sport felé irányítani” – tette hozzá Balog Zoltán, aki kiemelte: “a társadalmi felzárkózás és a sport ügye egymást segítő dolgok”, s a két terület hatékony együttműködését biztosítja, hogy egy tárcán belül, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) kaptak helyet.

A miniszter szerint a kormány egyik legfontosabb intézkedése a mindennapos testnevelés bevezetése volt. “Az a célunk, hogy a gyermekek az általános és a középiskolában mindennap mozogjanak, legalább egy tanórát” – hangsúlyozta, s hozzátette: a mindennapos testnevelés emellett az esélyteremtés eszköze is, hiszen a sportban a tehetségek a szociális helyzettől függetlenül is kibontakozhatnak.

Emlékeztetett rá, Magyarország soros uniós elnöksége idején, 2011-ben kezdeményezte az Európai Bizottságnál az európai roma keretstratégiát, amely előírta a tagállamoknak saját felzárkózási stratégiájuk elkészítését. A magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában – melyet Magyarország elsőként nyújtott be a Bizottságnak a tagállamok közül – a sport nagyon fontos szerepet játszik – jelentette ki Balog Zoltán. Mint mondta, ugyanakkor “nem automatikus a hatása a sportnak akár a faji előítéletek, akár a szociális hátrányok leküzdésében.”

Emilio Butragueno legendás spanyol futballista jelenlétére reflektálva a tárcavezető kiemelte: fontos, hogy legyenek ikonjaik, sztárjaik a fiatal sportolóknak, akik képesek példát mutatni, de legalább ugyanennyire fontos a sport közösségépítő szerepe, mert a valahová tartozást, a valódi teljesítményt erősíti.

A miniszter szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e értelme sportot szervezni etnikai alapon. Amellett érvelt, hogy ne legyenek külön sportklubok romáknak, mert ez a jó színvonal ellenére is “gettósportolás”: a cél az, hogy együtt sportoljanak az emberek, “cigány-nem cigány magyar emberek, fiatalok, mert akkor valósul meg az együttélés” – mondta a miniszter.

Az Emmi sportért és ifjúságért felelős államtitkársága és az Európa Tanács Sport részegyezménye által közösen rendezett szimpózium díszvendége az 1998-ban visszavonult, 69-szeres válogatott Butragueno volt, aki a Real Madrid Alapítvány intézményi kapcsolatok igazgatójaként érkezett Budapestre.

Balog Zoltán: Közép-Európának szüksége van Németországra

A közép-európai országoknak szükségük van Németország megértésére, rokonszenvére és arra, hogy határozottabban képviselje a térséget – emelte ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ingolstadtban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Balog Zoltán a bajor város hivatalos ünnepi rendezvényének szónokaként hangsúlyozta: Németországnak vállalnia kell a nagyságából és az erejéből fakadó felelősséget, határozottabban kellene betöltenie a “Közép-Európa szószólója” szerepet, és erősebben kellene kiállnia a térség országaiért a “brüsszeli gyámkodással” szemben is, hogy az Európai Unióban ne a tagállamok “feje felett döntsenek”, hanem erősödjön a “föderális rendszer”, amelyben mindenki a saját útját járhatja – mondta a miniszter.

Németországot és a közép-európai régiót nemcsak a régmúlt évszázadok közös történelme köti össze, a magyarokat és a németeket pedig nemcsak ezer év és megannyi – sokszor jó, néha viszont rossz ügyekben – kötött szövetség, hanem a legutóbbi történelmi fordulat, a vasfüggöny lehullását követő nagy átalakulás is, amelyet Németország egyedülálló sikerességgel hajtott végre – emelte ki Balog Zoltán. “Ki értheti meg igazán Közép-Európát, ha nem Németország?” – vetette fel.

A közép-európai volt szocialista országoknak szükségük van barátokra, és talán ez a helyzet Németországgal is. Németországnak vannak “gazdasági partnerei, pénzügyi partnerei, stratégiai szövetségesei, de szüksége van igaz barátokra is” – mondta Balog Zoltán. Ilyen igaz barát Magyarország, amelyet “történelmileg, kulturálisan és emberileg oly sok minden” köt össze Németországgal – tette hozzá a miniszter németül elmondott beszédében.

Hangsúlyozta: a németeket mindig szívesen látják Magyarországon, és örömmel veszik a tanácsaikat is. Európában “néha nem nézik jó szemmel”, amit a magyarok tesznek, de a magyarok szívesen megvitatják mindazt, amit kifogásolnak. “Tanulékonyak vagyunk, és néha valóban szükségünk van baráti tanácsra” – mondta Balog Zoltán a nagyjából százfős hallgatóság előtt, amelynek soraiban voltak képviselők a német parlamentből, a bajor tartományi gyűlésből és az ingolstadti városi tanácsból. Az ünnepségen részt vett Mydlo Tamás müncheni főkonzul és Somogyi Tivadar győri alpolgármester is. A két város közti kapcsolatok egyebek mellett azért erősek, mert Ingolstadt az Audi központja, és az autógyártó társaság Győrben is működtet üzemet.

Balog Zoltán Ingolstadt főpolgármesterének meghívására érkezett Bajorországba, előadását megelőzően a városvezető felkérésére a régi városházán ellátja kézjegyével a város Arany Vendégkönyvét is.

(Szöveg: MTI, fotó: Magyar Turizmus Zrt. / Zelnik Péter Zénó)

Balog Zoltán Ingolstadtban

Balog Zoltán részvételével átadták az ország első önkormányzati fenntartású ökumenikus óvodáját

Átadták az ország első önkormányzati fenntartású ökumenikus óvodáját a főváros II. kerületében, a Völgy utcában kedden. A 300 személyes óvoda a katolikus, a református és az evangélikus felekezet felügyeletével működik, a ceremónián beszédet mondott Balog Zoltán is.

Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, szerencsésen találkozott az önkormányzat és az ökumené, hiszen az egyik a lokalitást, a másik az univerzalitást képviseli.

A felújítás után a Völgy utcai óvodába 10 csoportban 300 gyermek jár majd. A júniusban kezdődött rekonstrukcióban elvégezték a lapos tető és a tetőteraszok hőszigetelését, mindenütt kicserélték az elavult padlóburkolatot, a belső üvegfelületeket biztonságossá tették. Felújították az óvoda kertjét, a tereplépcsőket és az alagsori foglalkoztató előtti játszóteraszt is. Az óvodában jelenleg öt csoportból egy protestáns, négy pedig katolikus.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán német nyelvű előadása a Budapester Zeitungban

A Budapester Zeitung eheti számában ír Balog Zoltán német nyelvű előadásáról, melyet a Budapesti Német Gazdasági Klub (DWC) tagsága és elnöksége előtt tartott 2013. szeptember 19-én. Az előadás témája a kormányzat tevékenységének értékelése, s a nagy állami szolgáltató rendszerek átalakítása volt.

Balog_Zoltán_Budapester_Zeitung

Balog Zoltán: az idősek tapasztalatai nélkül Magyarország nem lenne öntudatos állam

Az idős emberek tudása, tapasztalata és bölcsessége nélkül Magyarország ma nem lenne önálló és öntudatos állam – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn az idősek világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában.

Balog Zoltán arról beszélt, a világnap alkalmat teremt arra, hogy az időseknek megköszönjék azt, hogy a munkájukkal hozzájárultak az ország újjáépítéséhez két világháború és két diktatúra után, és tapasztalataik átadásával ma is hozzájárulnak a nemzet gazdagságához.

A miniszter felidézte az időseket érintő eddigi kormányzati intézkedéseket, köztük a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a rezsicsökkentést, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelének lehetőségét és az Erzsébet-programokat. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy újra megbecsüléssel tekintsen a társadalom az időskorúakra – hangoztatta.

Szerinte az, hogy “idősödő világban élünk”, azt is jelenti, hogy tovább élünk, mint a korábbi generációk, és a kérdés csak az, hogyan lehet hasznosítani ezeket az éveket, hogyan adható át az évtizedek alatt megszerzett tudás és tapasztalat a fiatalabb generációknak. A miniszter szerint meg kell tanulni a “jó dolgok átadásának a képességét”, azt, hogy el tudjuk mondani, “mennyi jó dolog történt velünk az életben”. A miniszter szerint ezért is volt jó ötlet az Életút elnevezésű pályázat meghirdetése, amelyre idén mintegy 400 írásmű érkezett. E pályamunkákra utalva a miniszter azt hangoztatta, a legfontosabb amit tehetünk, hogy olyan mintákat adunk a következő generációnak, amelyekben benne van az életünk, benne sikerek és kudarcok, és az, hogy a nehézségeken miként sikerült túljutnunk.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett írások és a pályázók élete erőt adhat a fiatalabbaknak, a családoknak az átalakuló világ mindennapi küzdelmeiben.

Az államtitkár szerint a pályaművek nagy száma azt jelzi, hogy “van még üzenet”. Az államtitkár megköszönte az ünnepségen jelenlévő Mádl Dalmának, hogy elvállalta a hasonló célt szolgáló, ugyancsak hiánypótló rendezvény, a nyugdíjas Ki mit tud fővédnökségét.

A rendezvényen a világnap alkalmából Idősekért-díjat vehetett át a minisztertől Iván László, az Idősügyi Tanács tagja, az időskor gyógyászatának, a geriátriának az elismert szakértője, Zentai László az idősügy, a nyugdíjbiztosítási szakma szolgálatában végzett két évtizedes munkájáért, valamint Koroknai József, az Oladi Nyugdíjas Klub vezetője az idősekért végzett kiemelkedő munkájáért.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)