Címke: Beszédek

Balog Zoltán beszédet mondott a Szentendrei Református Gimnázium új orgonájának felavatásán

Ünnepi koncerttel avatták fel szombaton a Szentendrei Református Gimnázium új orgonáját. Az eseményen köszöntő beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

“Arra vannak az iskoláink, a magyar oktatási-köznevelési rendszer, hogy élvezettel adjuk tovább a tudást” – mondta a miniszter az új orgona ünnepélyes felavatása alkalmából rendezett koncerten.

Mint fogalmazott, orgonát építeni a világ harmóniájának leképezése, olyan hangszerről van szó, amelynek közösségi szimbolikája is van. Az orgonát hallgatva lehet élvezni a zenét, de a tudást, a hitet és a tudás átadását is – tette hozzá.

Balog Zoltán emlékeztetett: amikor a Szentendrei Református Egyházközség a kilencvenes években csaknem tízéves küzdelem után nem adta fel és elindította az iskolát, majd a következő tíz évben nemcsak fenntartotta, de gyarapította is, akkor ez azt is üzeni, hogy nemcsak kitartottak, de egyre több örömöt is látnak abban, hogy a városban van egy református gimnázium. Ennek egyik legerősebb bizonyítéka az orgona, amely “a lélek és a szellem luxusa, a lélek és a szellem gyönyörűsége”.

Az egyházközség presbitériuma 2012 júniusában döntött arról, hogy egy 25 regiszteres, kétmanuálos orgona épüljön a református gimnázium kápolnájában Zászkaliczky Tamás orgonaművész tervei szerint. A megbízást a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra nyerte el. A hangszer ez év augusztusára készült el, a csaknem 60 millió forintos költséghez az Emberi Erőforrások Minisztériuma hárommillió forinttal járult hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Árvai Károly, Kormany.hu)

Balog Zoltán: „A magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar áldozat lenni”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Lungo Drom idén Szolnokon tartott kongresszusát szombaton. A társadalmi felzárkózásért is felelős tárcavezető megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „Az új cigány politika azt jelenti, hogy a magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar kizárólag áldozat lenni.”

A miniszter megnyitójában kiemelte: „Azok, akik úgy viszonyulnak a magyarországi cigánysághoz, hogy ők mindig csak áldozatok és valahogy, mint egy kis butuska kistestvért, mindig segíteni kell őket, azok nagyon mellényúlnak a romapolitikában és ezt látjuk, láttuk az elmúlt 20 évnek a csődjét ebből a szempontból.”

A tárcavezető aláhúzta: az új cigány politika lényege, hogy egymást komolyan fogjuk venni, s nem áldozatként, nem bűnösként, hanem partnerként, társként tekintünk egymásra.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom újraválasztott elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigányságnak kell kivetnie soraiból azokat, akik gátolják a magyarok és a romák békés egymás mellett élését.”

(Fotó: Botár Gergely | Kormány.hu)

Polgári Gondola a budapesti kultúráról

Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

Balog: az ország keleti része is fejlődni akar

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)

Balog Zoltán: 12 milliárd forintos finanszírozásfejlesztés az egészségügyi alapellátásban

Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.

Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság – közölte a miniszter.

Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent – ismertette Balog Zoltán.

Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.

A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni – közölte a miniszter.

Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével.

A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.

A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.

A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó “államosításról” beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A “Pető-szakmának” az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz – közölte Balog Zoltán.