A kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, hiszen fontos számára ez a régió; tudja, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell megküzdeniük, így segítségére lesz az iskolának, a városnak és a térségnek is – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken a borsodi megyeszékhelyen.

Balog Zoltán a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon színháztermének alapkőletétele alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten felidézte kötődését Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, Miskolchoz és a Lévay gimnáziumhoz.

A miniszter hangsúlyozta, fontos számára ez a régió, édesapja a gimnáziumban végzett, ő maga dolgozott a Digépben, és lelkészi pályafutása is itt kezdődött. Azt mondta, fontos, hogy az ember tudja, hová tartozik, mert fontos része az identitásának, és ráébred arra, tartozik valamivel az említett közösségnek, a családnak, az iskolának, a városnak, a régiónak, de tartozik az életnek és Istennek is.

Balog Zoltán kitért az iskola eredményeire, az intézmény elmúlt időszakban végzett munkájára. Úgy fogalmazott, a múlt szervesen összekapcsolódik a jelennel és a jövőbe mutat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az új színházterem, közösségi térként, egész Felső-Magyarországot összekapcsolja majd, mert – mint hozzáfűzte – az együttműködés a jövő útja.

Ábrám Tibor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg 22 osztályban mintegy 700 diákot oktatnak, a kollégium pedig 240 diáknak ad otthont. Saját közösségi helyük nincs, ezért van szükségük az új közösségi térre, a színház- és előadóteremre – tette hozzá.

Az igazgató elmondása szerint az új tér nem csupán az intézmény igényeit elégítené ki, de nyitna a Tiszáninneni Református Egyházkerület és Miskolc felé is. Az épület tervei készen vannak, már csak a megvalósításhoz szükséges pályázatokat, forrásokat keresik.

(Szöveg: MTI, fotó: Kerényi László)

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát avatták fel szerdán Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni.

A miniszer elmondta: akkor is lehet tenni, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, akkor is, ha erős a belső viszály. “Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – jelentette ki a miniszter.

Úgy vélekedett, a “mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára, és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére. Balog Zoltán szerint Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.

Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát.

“Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell tenni, hogy “végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is mához szóló üzenetet fogalmazott meg. “Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken” – tette fel a kérdést. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól elsajátított telken az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.

A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására “rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (…) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott Böjte Csaba.

A közadakozásból felállított Bethlen Gábor szobrot, a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át “az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterffy László szobrászművész alkotása.

Balog Zoltán miniszter a díszvendége annak a fogadásnak is, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervez a nemzeti ünnepen szerda este.

(Forrás és fotó: MTI)