A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén vasárnap, az István, a király című rockopera előadásának bemutatója előtt.
Balog Zoltán a Kolozsvár főterére egész Erdélyből összegyűlt – a szervezők bejelentése szerint közel ötvenezres – tömeg előtt elmondta: “a magyar kultúrát nem lehet kivonni Kolozsvár életéből, Erdély történetéből, Románia történetéből”. Hozzátette, Románia történetéből Temesvárt, és Temesvár magyar hősének az érdemét sem lehet kivonni. Ezzel arra a romániai politikai vitára utalt, amely Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonásáról szól.
Balog Zoltán kijelentette, soha nem szabad lemondani arról a kultúráról, hitről, könnyről, reményről, amit Kolozsvár jelent. A magyar napokat “a mi időnknek” nevezte, és fontosnak nevezte, hogy “minden nap a miénk is” legyen. A miniszter szerint a Kolozsvári Magyar Napok Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát, és kifejezte reményét, hogy minél több hasonló rendezvény legyen “mindenütt, ahol a magyar kultúrának, múltja, jelene és jövője van”.
Az emberi erőforrások minisztere A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, hiszen a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta.
Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében “nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.
Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől – tette hozzá.
Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák “nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.
Először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé – mondta, megjegyezve: az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokra rónak. A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.
Az emberi erőforrások minisztere a mai napon megtartott évadnyitó társulati ülésen arról beszélt a budapesti Nemzeti Színházban, hogy a társulat nehéz feladat előtt áll, amelynek teljesítéséhez a kulturális kormányzat minden szükséges segítséget meg fog adni.
“Feladatuk lényege, hogy olyan színházat műveljenek, amely méltó a nemzeti színház megnevezésre” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb ezen belül az, hogy annak a mércének, amelyet művészi hitvallásuk jelent, megfelelnek-e.
A miniszter beszédét követően Vidnyánszky Attila, a színház új vezetője elmondta: a nyitóelőadás szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz, amely az újrakezdésről szól. A színház előadásaira szóló jegyeket augusztus 26-án kezdik el árulni.
Kodály Zoltán megtanította nekünk, hogy a zenei nevelés nem egy tantárgy, nem egy iskolai anyag, amit el kell sajátítani, hanem egy életforma – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfő este a kecskeméti Nagytemplomban, a Kodály Művészeti Fesztivál megnyitóján.
A közös éneklésre azt is mondhatnánk, hogy a lélek lélegzetvétele – fogalmazott a miniszter, aki egyben a fesztivál fővédnöke is. Véleménye szerint a kodályi örökség mintha egy kicsit megkopott volna, eltűnt volna a fiatal generáció életéből, “hiányzik a zenei köznevelésből”. Balog Zoltán elgondolkodtatónak nevezte, hogy több mint 30 országból jönnek a szemináriumra Kodály-módszert tanulni, “mi meg lassan elfelejtjük”.
A miniszter utalt Kodályra, aki azt írta: mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megismerni és erre semmi sem alkalmasabb, mint a népdal. “Önök is ismerik azt az élményt, amikor hallgatják Kodály zenéjét, amikor magunkra ismerünk és megerősödünk abban, hogy milyen jó, hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott Balog Zoltán. Szólt arról, hogy Kodály “nehéz időkben mutatkozott erős embernek, nagy művésznek”. Balog Zoltán álláspontja szerint, ha a mozgásszervi betegségekre a mindennapos testnevelés kínálkozik gyógyszernek, akkor a mindennapos zenei nevelés a “zenei mozgásszervi betegségekre” kínálkozik jó gyógymódnak.
A Kodály Művészeti Fesztivál augusztus 2-ig tart, azzal egyidejűleg rendezik a 27. Nemzetközi Kodály Szemináriumot, amelyre 33 országból érkeztek zenepedagógusok. A fesztivál nyitókoncertjén a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus lépett fel.
A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.
A tárcavezető köszöntőbeszédében utalt a korábbi évek béremeléseire, és hangsúlyozta, hogy július 15-től a ma még gazdasági társaságként működő három kórház – Nagyatád, Ózd, Gyöngyös – is állami tulajdonba kerül, így az ott dolgozók is megkapják az idei évre jutó béremelésüket.
Az ünnepségen beszédet mondott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is, aki a béremeléssel kapcsolatban azt mondta, az államtitkárság folytatja azt a forrásteremtő munkát, amely alapja a béremelésnek, továbbá folytatják azt a tevékenységet, amely az egészségügyi rendszert teszi hatékonyabbá. Ezek közé sorolta, hogy egy éven belül befejezik az úgynevezett e-recept szisztéma próbaüzemét, és az informatikai fejlesztések révén lehetőség lesz például arra, hogy a háziorvos lássa a beteg összes laboreredményét. “Forradalom előtt áll az a terület” – fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár Kiemelte, hogy 300 milliárd forint értékű fejlesztések zajlanak az ágazatban, ennek része a térségi onkológiai központok kialakítása is.
Az idén Ujhelyi Enikő, a Szent László Kórház gyermek intenzív osztályának osztályvezető főorvosa és Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanára kapta a Semmelweis-díjat. Tizenketten Batthyány-Strattmann díjat vehettek át, 21-en Pro Sanitate díjban, 24-en miniszteri elismerésben részesültek.
(Fotó: kormany.hu)
Balog Zoltán átadta a Semmelweis-napi kitüntetéseket
A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.
