Címke: Beszédek

Balog Zoltán előadást tartott Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján

Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát, múzeumi negyed kialakítását tervezik a Városligetben, és zenei oktatási program is szerepel a kormányzati elképzelések között. Mindezt Balog Zoltán ismertette, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján kedden Budapesten.

A tárca vezetője a felsőoktatás területéről kiemelte a Stipendium Hungaricum programot. Mint mondta, jelenleg mintegy 20 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, ezt a számot tíz év alatt a háromszorosára szeretnék növelni. Kifejtette: országonként meghatározták, hány diák költségeit finanszírozza a magyar állam. A program megismertetését segíthetik a tiszteletbeli konzulok is.

A köznevelésről szólva beszélt az intézmények állami fenntartásba vételéről, és az új Nemzeti alaptantervről is. Utóbbiról elmondta: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, és a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról. A pedagógusokat érintő változásokra térve elmondta: több lesz az ellenőrzés, a továbbképzés, ugyanakkor az alapbérek szeptembertől 34 százalékkal emelkedtek. Beszámolt arról, hogy 2016 után senki nem kaphat érettségi bizonyítvány, ha nem végzett legalább egy hónapnyi önkéntes munkát.

Balog Zoltán jelezte: jövőre a kulturális terület büdzséjét várhatóan tovább növelik, és minél több olyan programot szeretnének támogatni, amely színvonalas, és Magyarországot a valós mivoltában jeleníti meg. Kitért arra, hogy jövőre nagy építészpályázatot hirdetnek, a Városligetben múzeumi negyed kialakítását tervezik. Ennek keretében odaköltöztetik a Néprajzi Múzeumot, és egy fotómúzeumot is kialakítanak. Az elkövetkező néhány év tervei között említette a Budai várban elvégzendő felújítási munkálatokat is. Mindemellett zenei oktatási programot is szeretnének indítani, amely során nagyobb figyelmet fordítanának Kodály, Bartók és Liszt örökségére. A miniszter úgy fogalmazott: “Ha a kultúránkat ismerik, akkor ismernek bennünket és nem félreismernek, és aki a kultúrára épít, stabil alapokra épít”.

A romák integrációjáról szólva felidézte a 2011 első félévi magyar uniós elnökséget, amelynek egyik célja volt, hogy ezt az ügyet európai üggyé tegyék, és beszéljenek arról: a romakérdés nemcsak diszkriminációs, hanem emberi jogi, súlyos szociális, közbiztonsági és foglalkoztatási kérdés is. Összegzése szerint sikerült európai szövetséget létrehozni, keretstratégiát alkottak, és ma már Brüsszelben, Párizsban is – az aktuálpolitikai kritikától eltekintve – elismeréssel szólnak az új romapolitikáról, amelynek célja a munka és a tanulás.

Magyarországon ma mintegy 1,2 millióan élnek mélyszegénységben, de közülük csak minden második roma. Az oktatási rendszer pedig nem csökkenti, hanem növeli, vagy szinten tartja a szociális különbségeket – állapította meg Balog Zoltán. Az a cél, hogy ne segélyt, hanem munkát adjanak a szegénysorban élőknek, ezért úgy alakították át a segélyrendszert, hogy “nyomja” a tömegeket a munka felé – mutatott rá, hozzátéve: emellé lépett be a családi adókedvezmény rendszere, amellyel egy év alatt mintegy 130 milliárd forint marad a családoknál.

A kormány további tervei között szerepel egy nagy demográfiai csomag megalkotása még a választások előtt. A csomag elemei között említette a lakhatás támogatását, a kedvezményes adózást és annak megteremtését, hogy a gyermekek utáni pluszjuttatást akkor is fel lehessen venni, ha nem marad otthon az édesanya. Szociális területen ma az jellemző, hogy 36 féle címen lehet szociális segítséget kapni. Eközben Magyarországon nincs egyetlen adatbázis sem ezekről – állapította meg Balog Zoltán, jelezve: karácsonyra várható kimutatás ezen adatokról.

(Szöveg: MTI, Fotó:

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere idén első alkalommal adta át a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést a HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata, Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szigetvári József néptáncos kapta.

Balog Zoltán az elismerések átadásán elmondta: saját definíciója szerint a civil mozgalom a polgárok saját világáról szól, az önszerveződésről, amit az emberek nem saját sikerükért, hanem a közösség érdekéért tesznek. „Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek országává, az erős közösségek nemzetévé tenni.” Kiemelte: a posztmodern társadalomra hangolva a közönségből közösséget kell teremteni, mert a közönség általában passzív, a taps és az ünneplés végével távozik, mert vége az élménynek; egy közösségben viszont minden tag hozzájárulása fontos. Hangsúlyozta: „A passzív tömeg valóban úgy érezze, felelős a saját sorsáért, és hozzáteheti azt, ami az ő legjobb képességeit jelenti – ez a civil mozgalom lényege.”

A HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata olyan magyar keresztény közösségi hálózat, amely elsősorban a felnőtt katolikus hívőket szólítja meg, de nyitott más keresztény felekezetek felé is. A HÁLÓ azt a célt tűzte ki, hogy az egész Kárpát-medencét tekinti működési területének, ami egyedülálló teljesítményt jelent a magyar civil szervezetek között.

Szabó Sándor a rendszerváltás idején püspöki titkárként az államosított egyházi ingatlanok visszaszerzésével kapcsolatos feladatokat végezte, és számos magyar fiatalnak teremtett lehetőséget arra, hogy egyházi oktatásban részesüljön.  Újjászervezte a Lévay József Református Gimnáziumot, 1990-ben pedig újraindította a Sárospataki Református Lapokat. Napjainkban a Nyilas Misi Házat vezeti, és kiemelkedő támogatója a Magyar Cserkészszövetségnek.

Szigetvári József a táncház-mozgalom úttörőjeként közreműködött az 1983-ban alapított Forrás Néptáncegyüttes munkájában, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ vezetője, valamint két évtizede szervezője a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválnak és Népművészeti Vásárnak is.

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Yunus Emre Török Kulturális Központ nyitóünnepségén kiemelte, hogy remélhetőleg a magyar–török kapcsolatok egyre erősebbek lesznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a török nép barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az 1876-1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket is szerveztek. A miniszter úgy vélte, bár “a politika törékeny világ”, a két nép közötti kapcsolatok stabilitását a kultúra adja. Ezért is üdvözölte a török kulturális központ megnyitását.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.

Ömer Celik, Törökország kulturális- és idegenforgalmi minisztere az intézmény csütörtöki felavatásán hangsúlyozta: fontos lépcsőfok a két nép közötti kulturális együttműködésben a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitása Budapesten. Az intézet a magyar–török barátságot jelképezi – tette hozzá.

A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok felé – fogalmazott a politikus.

A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt. Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.

Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke hangoztatta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat. Ha az emberek megismerik egymás kultúráját, az segíti a békés egymás mellett élést. Az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.

Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely – az intézet megfogalmazása szerint – a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.

(Szöveg: MTI/EMMI, Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Balog Zoltán nyitotta meg a Nemzeti Galéria Chagall-Ámos ikerkiállítását

Régi adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látogatható Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik – mondta el a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: napjainkat az adóssággal folytatott küzdelem tölti ki. Ám amikor „államadósságról” beszélünk, nem csupán pénzügyekre kell gondolni, hiszen kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás is. A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ennek az adósságnak a törlesztésében: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott Balog Zoltán. “Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben, és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.

“A szellemi elithez tartozni felelősség” – 200 éve született Eötvös József

A tehetség nem érdem, hanem adomány, a szellemi elithez tartozni felelősség – mondta az emberi erőforrások minisztere azon a keddi konferencián, amelyet Tudomány, kultúra, hagyomány: 200 éve született Eötvös József címmel tartanak az ELTE Eötvös József Collegiumban.

Balog Zoltán megnyitóbeszédében Eötvös Józsefről, a tudósról emlékezett meg, aki kényszerből lett politikussá. “Azt is mondhatnánk, hogy Eötvös József annak az értelmiséginek az ősképe, aki tudásával a közösséget szolgálja, de közben sohasem vesztette el belső szabadságát” – fogalmazott a miniszter.

“A szellem szabadon szolgál” – idézte az Eötvös Collegium egykori jelmondatát Balog Zoltán, aki hangsúlyozta: az igazi értelmiségi vállalja a küldetést, amire elhivatott. “Ez a kollégium Magyarország történelmében, a magyar tudomány, a magyar tehetséggondozás történetében igen fontos lapokat írt” – méltatta az Eötvös József Collegiumban folyó munkát a miniszter.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu)