Home office-ból vissza az irodába – hogyan kezeljük az ezzel járó stresszt?
Sokan hosszabb idő után most térnek vissza a home office-ból a munkahelyükre. Lehet, hogy bár vártuk ezt a változást, mégis nehezebben kezeljük, mint elsőre gondoltuk. Mit tehetünk?
Minden változás, így a pozitív változás is válthat ki szorongást vagy stresszt az emberből, még akkor is, ha egyébként egy régóta várt dologról van szó. Nem kell rosszul éreznünk magunkat, ha elsőre nekünk is nehézséget okoz az újbóli visszailleszkedés a korábban megszokott munkahelyi környezetünkbe, hiszen az elmúlt egy évben egy teljesen más életritmushoz kellett alkalmazkodnunk. De hogyan kezeljük az ezzel kapcsolatos aggályainkat és félelmeinket, miközben a világ azt várná tőlünk, hogy egy perc alatt visszarázódjunk a régi kerékvágásba? A témáról Fuller Biankát kérdeztük, aki pszichológusként főként a 20-as, 30-as korosztálynak segít szorongással, párkapcsolati problémákkal és önbizalomnöveléssel kapcsolatban, illetve pszichoedukációs tartalmakat készít a közösségi média oldalaira.
Miután bezárt a világ, sokkal többen voltak kénytelenek szembenézni magukkal
Több mint egy év telt el azóta, hogy a világ bezárt és ez a változás fenekestül forgatta fel az életünket. Nem volt könnyű megbirkózni ezzel a feladattal; sokaknak otthon kellett megoldaniuk a munkavégzést, míg mások el is vesztették a munkájukat. Az ingerszegény környezet és a lelassult tempó miatt Fuller Bianka szerint egyértelműen érezhető volt az a trend, hogy egyre többen fordultak pszichológushoz, mert önállóan már nem tudták megoldani a problémáikat. „Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy a vírushelyzettel nem tudtak megküzdeni, sokkal inkább arról, hogy az embereknek van egy-egy alap nehézsége, ami ebben a helyzetben felerősödött és már nem tudtak megküzdeni ezekkel a dolgokkal úgy, ahogy korábban” – mutat rá a jelenségre a pszichológus. – „A kevesebb külső inger miatt mindenkinek sokkal több ideje jutott befelé fordulni, egy kicsit magára figyelni. Ilyenkor előkerülhetnek olyan dolgok, amelyeken dolgozni kell. Sok olyan megkeresést kapok, ami arról szól, hogy valaki egyébként jól boldogul az életben, de most jutott el arra a pontra, hogy szeretne foglalkozni az elakadásaival. Ez abszolút a COVID hozadéka.”
A nyitás pontosan ugyanakkora stresszt okozhat, mint a zárás egy éve
Sokan teljesen az otthoni munkavégzésre rendezkedtek be az elmúlt egy évben, és a kezdeti nehézségek után annyira megszokták, hogy már nem szívesen mennének vissza a munkahelyükre. Sok esetben azonban ezt nem mi döntjük el, és ha szólít a kötelesség, kénytelenek vagyunk újratervezni, ami kétségkívül egy stresszes folyamat. „Egy év elég hosszú idő ahhoz, hogy az életvitelünk átalakuljon. A nyitás pontosan ugyanannyi stresszel és szorongással járhat, mint amikor zárni kellett. Például újra kell találkoznunk emberekkel, akikkel már esetleg megszoktuk, hogy csak online beszélünk, és ez tud kényelmetlen helyzeteket indikálni” – magyarázza a szakember.
Hogyan rázódhatunk vissza, ha a változás egyik pillanatról a másikra történik?
Szokták mondani, hogy apró lépésekkel kezdjünk neki valaminek. De mi a helyzet akkor, ha ez lehetetlen és azonnal át kell állnunk egy teljesen más életritmusra? „Nagyon fontos, hogy mielőtt visszamennénk, kicsit kognitív szemlélettel mérjük fel a helyzetet. Kérdezzük meg magunktól: mi az, amire van ráhatásunk? Mi az, amire érdemes odafigyelnünk, mert nehézséget szokott okozni? Mi a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv, ami történhet?” – javasolja Bianka. – „Érdemes a környezetünkkel is kommunikálni a helyzetünkről. Például ha úgy érezzük, hogy az irodában is szükségünk van a csendre és arra, hogy munkaidőben egyedül lehessünk, jelezzük!” Ezeken kívül fontos a szükségleteinkkel tisztában legyünk, hogy mi az, amitől jól éreznénk magunkat. „Térre vagy nyugalomra van szükségünk a munkánkhoz? Vagy arra, hogy újra kompetensnek érezzük magunkat? Igényeljük a visszajelzést?”
Adjunk magunknak elég időt
Klisének hangzik, de igaz: ne legyünk magunkkal türelmetlenek!
„Ez nem egy olyan dolog, ami az egyik pillanatról a másikra könnyű lesz és úgy térhetünk vissza dolgozni, mintha mi sem történt volna. Itt számításba kell vennünk azt, hogy pontosan ugyanakkora stresszel és ugyanannyi nehézséggel fog járni a visszatérés, mint az otthoni munkára való berendezkedés” – hívja fel a figyelmet a nehézségekre a pszichológus. – „Újra meg kell szoknunk, hogy esetleg korábban kell felkelnünk, többet kell utaznunk, minden nap ki kell mozdulnunk otthonról. Fontos elfogadnunk, hogy ez az elején kellemetlen lesz és lehet, hogy hibázni fogunk benne. Lehet, hogy nehezünkre esik majd megszokni a korai kelést és el fogunk késni. De ez benne van.”
Kommunikáljunk a felettesünkkel
Mindenképp érdemes lehet a gondolatainkat, igényeinket megosztani a főnökünkkel, hiszen hogyan is könnyíthetnénk meg másképp a saját dolgunkat? „Nyilván egy árnyalt helyzet, hogy kinek milyen a főnöke, de jobb esetben olyan felettesekkel vagyunk körülvéve, akikkel meg lehet ezeket a dolgokat beszélni. Lehet, hogy nem az lesz a megoldás egyből, hogy megengedi, hogy otthon maradjunk, de már az a tény, hogy beszélhettünk a gondjainkról és megoszthattuk, hogy nekünk nehézséget okoz valami, könnyítettünk magunkon. A főnök csak akkor tudja figyelembe venni ezt, ha tud róla” – hangsúlyozza Bianka. – „Fordított helyzetben pedig, hogyha valaki főnök, különös figyelemmel kell lennie a munkatársai iránt pontosan úgy, ahogy a zárásnál.”
Foglalkozzunk a mentális egészségünkkel
A szorongást legtöbb esetben a bizonytalanság érzése okozza. Érdemes megnéznünk, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt a bizonytalan helyzetet egy kicsit biztonságosabbá tegyük.
„Már az tud egy nyugalmat adni, ha fel tudjuk mérni a helyzetet azzal kapcsolatban, hogy mire van ráhatásunk. Például azt nem tudjuk kontrollálni, hogy hányan szólnak hozzánk egy nap, de azt igen, hogy erre hogyan reagálunk. Vagy például azt nem tudjuk kontrollálni, hogy be kell mennünk a munkahelyünkre, de azt igen, hogy a munkaidő letelte után mivel igyekszünk feltöltődni. És ha látjuk ezeket a beavatkozási pontokat saját magunkkal kapcsolatban, az nagyon sokat tud segíteni” – tanácsolja a pszichológus. A szorongás és a stressz leküzdésére számos gyakorlati technika is létezik.
„Én szoktam ajánlani például a kontrollált légzést, mert amikor szorongunk, annak fiziológiai hatásai is vannak. Izzadhatunk, felgyorsulhat a szívverésünk, felgyorsulhat a légzésünk. Ha megpróbáljuk a légzésünket kontrollálni különböző légzésgyakorlatokkal, akkor le tudjuk nyugtatni a testünket, ennek következtében pedig a gondolataink is megnyugodhatnak. Bevett technika például a dobozlégzés: 4 másodpercig beszívjuk a levegőt, 4 másodpercig bent tartjuk, 4 másodperc alatt kifújjuk, majd 4 másodpercig ebben a kifújt állapotban maradunk és ezt ismételgetjük” – osztja meg velünk Bianka.
A szorongásra hajlamos embereknek különböző relaxációs technikákat és az autogén tréninget is ajánlja a szakember, aki szerint nagyon fontos, hogyha ezzel hosszabb távon küzdünk, kérjünk segítséget, akár csoportos, akár egyéni formában.