A roma fiataloknak meg kell találniuk a saját útjukat, azt kell tenniük, ami a feladatuk, nem pedig olyan példaképeket másolniuk, akikké nem tudnak válni – mondta az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumok éves konferenciáján május 10-én Budapesten.

A szakkollégiumi találkozót a korábbi évekhez hasonlóan a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szervezte. Balog Zoltán arra hívta fel a hallgatók figyelmét: nagy kihívást jelent, hogy miként tudnak keresztény roma magyar értelmiségivé válni és megmaradni annak. Ennek a másságnak kétféle veszélye van, az egyik, hogy az érintettek megpróbálnak olyanná válni, mint a többség, míg a másik egy hamis küldetéstudat, amely elkülönülést eredményez. Utalva a találkozó „Légy példa!” mottójára, azt mondta, minden ember azzal válhat példaképpé, ha jól csinálja azt, ami a dolga.    

A tárcavezető hangsúlyozta: keresztényi alapon a cigány magyarok és nem cigány magyarok valóban szót tudnak érteni egymással, közös válaszokat tudnak találni. „Közös magyar-cigány válaszok elsősorban keresztényi alapon tudnak születni, ezért fontos a keresztény roma magyar szakkollégiumi hálózat” – mondta. A miniszter a budapesti jezsuita roma szakkollégium, a debreceni Wáli István református cigány szakkollégium, a miskolci görög katolikus cigány szakkollégium, a nyíregyházi evangélikus roma szakkollégium és a szegedi keresztény roma szakkollégium hallgatói előtt arról beszélt, ők azok, akiknek lehetőségük és kötelességük, hogy a felzárkózásban segítsék társaikat. Szerinte értelmiségi az, aki képes az önreflexióra, arra, hogy magát kívülről lássa. A hallgatóktól azt kérte, úgy fogalmazzák meg a magyarországi cigányság érdekeit, hogy közben figyelembe vesznek magyarsági, európai, közép-európai, családi szempontokat, érdekeket is, hiszen így nagyobb esélyük lehet arra, hogy céljaikat elérjék.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arra kérte a szakkollégista fiatalokat, legyenek jobban láthatók vidéken, jelenjenek meg, ahol csak lehet, és vállaljanak többet, mutassanak mintát a magyarországi cigányságnak. A Fidesz országgyűlési képviselője arról is beszélt: az elmúlt négy év úgy telt el, hogy nem volt botrány, nem volt “cigányügy”, és ez – mint mondta – annak is köszönhető, hogy megváltozott a kormányzati szemlélet. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakkollégisták már most is példaképek, mert saját közösségeikben büszkén tekintenek rájuk. Elmondta, az Új Széchenyi Terv keretében idén – ahogy a korábbi években is – több mint egymilliárd forintot fordítanak a roma szakkollégiumi hálózat működtetésére és fejlesztésére.

Martin Axmann, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarország igazgatója példa nélküli pozitív kísérletnek nevezte a magyarországi roma szakkollégiumi hálózatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézmények azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak kínálnak lehetőséget, akik bizonyítani szeretnének. Reményét fejezte ki, hogy a program Magyarország határain túl is ismertté válik. A hálózat célja az volt – mondta -, hogy esélyegyenlőséget teremtsen azoknak a főiskolásoknak és egyetemistáknak, akik identitásukat vállalva közösségük érdekében tevékenykednek és érzékenyek a társadalmi kérdések iránt is.

EMMI-MTI

Fotó: Bartos Gyula