Szerkesztő (H.S.) bejegyzései

Új Központi Ügyfélszolgálati Irodát hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) új, akadálymentesített Központi Ügyfélszolgálati Irodája. A 2013. szeptember 2-án megnyílt iroda kulcsait Balog Zoltán miniszter adta át jelképesen az ügyfélszolgálati iroda vezetőjének, ahol ezen túl egy helyen szociális, család, idős- és egészségügyi, valamint oktatási kérdésekben is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők. Az V. kerület Szalay u. 10-14. szám alatt található ügyfélszolgálat az ezt megelőzően ügyfélszolgálattal nem rendelkező felzárkózási, kulturális, egyházi és sport területről is információkat ad ezen túl a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben.

A korábbi három információs szolgálatot összevonva ezentúl egy helyen várják 5 ügyfélszolgálati pultnál mindazokat, akik az EMMI szakterületeit érintő kérdésekben szeretnének tájékoztatást kérni vagy ügyet intézni, így a korábbi Akadémia u 3. és 7. szám alatti ügyfélszolgálat összes tevékenységét is itt végzik ezt követően. Az új ügyfélszolgálat építészeti és informatikai kialakítására 8 millió forintot fordított az EMMI.

A 11 munkatárssal működő központi ügyfélszolgálat általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységet lát el. A segítségnyújtás történhet levélben, elektronikus levélben, telefonon, illetve az ügyfélszolgálat irodájában személyesen is. A Központi Ügyfélszolgálati Iroda reggel 9 órától várja a lakossági megkereséseket hétfőn, kedden és csütörtökön 16 óráig, szerdánként hosszabbított nyitva tartással 18 óráig, míg pénteken 12 óráig.

A Központi Ügyfélszolgálati Irodát telefonon egészségügyi ügyekben a (06-1) 795-1297, oktatási ügyekben a (06-1) 374-2190, (06-1) 374-2203, (06-1) 374-2125, szociális és egyéb ügyekben a (06-1) 795-3168számon lehet elérni.

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda e-mail címe: ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu.

Részletes lakossági információk a következő honlapokon találhatók: www.emmiugyfelszolgalat.gov.huwww.csaladitudakozo.kormany.hu,www.nyugdij.kormany.hu

Balog Zoltán: polgári erények nélkül nincs jövője Magyarországnak

Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Balog Zoltán expozét tartott a köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán elmondta, hogy az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről, amelynek része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ezzel párhuzamosan megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A béremeléssel járó átalakítások költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Balog Zoltán kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, majd jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a változások nem csak a pedagógusokat érintik, hanem 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Balog Zoltán szólt még arról is, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Kiemelte, hogy az ösztöndíj meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya

Végül Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi – tulajdonképpen a rendszerváltás óta – adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Szerinte a korábbi béremelési kísérletek azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, és mert azok terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.