A beruházás célja a kollégium épületeinek energetikai fejlesztése volt. Ennek során hőszigetelt elemekre cserélték ki a nyílászárókat a lány- és fiúkollégium épületében, napkollektorok kerültek mindkét épület tetejére, valamint korszerűsítették a belső világítási hálózatot és a fűtésrendszert. A kollégium épületére egy 48 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszert is beépítettek. A beruházás műszaki átadás átvétele november 18-án történt meg. A projekthez a fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület egy KEOP- pályázattal az Új Széchenyi Terv keretében nyert 100 százalékos támogatást.
A kutatással megbízott Outdoor Mission eredményeiből kiderülnek a górcső alá vett terület legfőbb energetikai problémái és válaszokat kapunk arra is, mik lennének az energiaszegénység környezetbarát és fenntartható csökkentésének a feltételei mind egyéni, mind közösségi szinten, megfelelő gazdasági és politikai környezetben.
A TIT Kossuth Klub Egyesület és a Miskolci Egyetem a közeljövőben szükségszerűvé váló energetikai váltásra alapozva tanulmányozta a magyar energetikai helyzetet. Hazánk az energiahatékonyságot tekintve uniós összehasonlításban a sereghajtók között szerepel, energiahordozókat tekintve pedig erőteljesen importfüggő. A kőolajkészletek csökkenése várhatóan az energiaárak emelkedéséhez, a fenntarthatatlan energiahasználat pedig egyre súlyosabb egészségügyi- és környezeti problémákhoz fog vezetni. Ez a hátrányos helyzetű településeken és a szegényebb néprétegek körében már most létező probléma, a háztartások energiaszegénnyé válva egyre kevésbé tudják megfizetni a működésükhöz szükséges energiát, mely télen, a fűtési szezonban jelenti a legnagyobb problémát.
A program keretében 2013-2014-ban Észak-Magyarország és Észak-Alföld civil szervezetei körében folytatott kutatásból kiderül, hogy a régió elszegényedése következtében változnak a fűtési szokások. A földgáz drágulásával egyre több család tér vissza a fatüzelésre, nem ritkán híján a múltbeli szaktudásnak. Jól kiszárított fa helyett nedves tüzelőt használnak, aminek rossz a hatásfoka és a kéményre rakodó kátrány miatt meghibásodásokhoz vezet, mely egy idő után a kémény cseréjét teszi szükségessé. Szegény településeken nem ritka a műanyag és mindenféle hulladék elégetése sem, melynek súlyos környezeti- és egészségügyi hatásai vannak. Az emberek eladósodottsága miatt a fűtésnél sok esetben nem tud szempont lenni az energiahatékonyság, nincs mód az épületek szakszerű szigetelésére. A falvakban a házak egyre jobban elértéktelenednek, a munkanélküliek aránya növekszik, energiahatékonysági korszerűsítésekre pedig gyakorlatilag nem áll rendelkezésre támogatási lehetőség.
Mindazonáltal a magyar társadalom energiaigénye is nő, így a jómódúbb családok is egyre inkább áldozatai válnak az energiaszegénységnek. Amennyiben az emberek nem ügyelnek az energiatakarékosságra, az elektronikai berendezések használatával az áramszolgáltatók
kiszolgáltatottjaivá válnak. A központilag bevezetett energiaforrások továbbá energiafüggőséget alakítanak ki, így egy nagyobb gázáremelkedéssel vagy áramkimaradással veszélybe kerülhet egy-egy település egész energiaellátása.
Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű régiókban az energiaszegénység ne okozzon a jövőben még nagyobb lemaradást, elsődleges jelentőségű a lakosság ismereteinek bővítése az energiatakarékosság és a decentralizált energiaellátásra alkalmas megújuló energiák használatának lehetőségeit tekintve. A program felmérései alapján kiderül, hogy az alternatív energiahordozókkal szemben a lakosság szkeptikus és kevés információval rendelkezik. Fontos, hogy ezek költséghatékonyak és megbízhatóak legyenek. Népszerűek a házilag, olcsón elkészíthető eszközök, melyek könnyedén beépíthetők a háztartásokba például fűtésrásegítésként (sör- vagy fátyolkolektor), alternatív világításként (PET-izzó) vagy főzési módszerekként (napaszaló, napgrill). Igény mutatkozna ezen egyszerű eszközök elkészítésének megtanulására, például önkormányzat által támogatott programok keretében. A háztartási energiafelhasználás terén is rengeteg olyan praktikum van, melyek elsajátítására nyitott lenne a lakosság. A stand-bye kapcsolók kiiktatásával, a LED-es izzók használatával, radiátorfóliák vagy perlátorok alkalmazásával bárki egyénileg is lefaraghat az energiaköltségeiből és egyúttal tehet a tisztább környezetért. A lakosság körében nagy felismerést hozott a közösségek szerepe az energiafelhasználás és a tiszta környezet kapcsolatában. A program eredményeképpen megállapítható, hogy a fenntartható életmódokat népszerűsítő szemléletformáló tevékenységek során törekedni kell annak tudatosítására, hogy ha egy közösség tagjai önös, rövidtávú érdekek mentén cselekszenek, akkor egy megoldhatatlan környezeti problémába sodorják egész közösségüket, beleértve ebbe saját magukat is.
A Tudomány mindenkinek – a megújuló energiákkal és fenntarthatósággal kapcsolatos hazai eredmények disszeminációja (TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0033) című program célja az energiatudatosság és a fenntarthatóság (környezet-, egészségvédelem) közötti kapcsolatot tudatosítása volt, egy a régió energiahasználatát feltérképező kutatás eredményeit felhasználó ismeretterjesztő tevékenységgel. A program során gyűjtött tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az egyéni felelősségvállalást ösztönző szemléletformálás csak akkor lehet hatékony, ha az párosul az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát segítő célzott, előfinanszírozásos állami, önkormányzati támogatásokkal és az energiafüggetlenség irányába mutató közösségi összefogások ösztönzésével.
A kutatással megbízott Outdoor Mission eredményeiből kiderülnek a górcső alá vett terület legfőbb energetikai problémái és válaszokat kapunk arra is, mik lennének az energiaszegénység környezetbarát és fenntartható csökkentésének a feltételei mind egyéni, mind közösségi szinten, megfelelő gazdasági és politikai környezetben.
A TIT Kossuth Klub Egyesület és a Miskolci Egyetem a közeljövőben szükségszerűvé váló energetikai váltásra alapozva tanulmányozta a magyar energetikai helyzetet. Hazánk az energiahatékonyságot tekintve uniós összehasonlításban a sereghajtók között szerepel, energiahordozókat tekintve pedig erőteljesen importfüggő. A kőolajkészletek csökkenése várhatóan az energiaárak emelkedéséhez, a fenntarthatatlan energiahasználat pedig egyre súlyosabb egészségügyi- és környezeti problémákhoz fog vezetni. Ez a hátrányos helyzetű településeken és a szegényebb néprétegek körében már most létező probléma, a háztartások energiaszegénnyé válva egyre kevésbé tudják megfizetni a működésükhöz szükséges energiát, mely télen, a fűtési szezonban jelenti a legnagyobb problémát.
A program keretében 2013-2014-ban Észak-Magyarország és Észak-Alföld civil szervezetei körében folytatott kutatásból kiderül, hogy a régió elszegényedése következtében változnak a fűtési szokások. A földgáz drágulásával egyre több család tér vissza a fatüzelésre, nem ritkán híján a múltbeli szaktudásnak. Jól kiszárított fa helyett nedves tüzelőt használnak, aminek rossz a hatásfoka és a kéményre rakodó kátrány miatt meghibásodásokhoz vezet, mely egy idő után a kémény cseréjét teszi szükségessé. Szegény településeken nem ritka a műanyag és mindenféle hulladék elégetése sem, melynek súlyos környezeti- és egészségügyi hatásai vannak. Az emberek eladósodottsága miatt a fűtésnél sok esetben nem tud szempont lenni az energiahatékonyság, nincs mód az épületek szakszerű szigetelésére. A falvakban a házak egyre jobban elértéktelenednek, a munkanélküliek aránya növekszik, energiahatékonysági korszerűsítésekre pedig gyakorlatilag nem áll rendelkezésre támogatási lehetőség.
Mindazonáltal a magyar társadalom energiaigénye is nő, így a jómódúbb családok is egyre inkább áldozatai válnak az energiaszegénységnek. Amennyiben az emberek nem ügyelnek az energiatakarékosságra, az elektronikai berendezések használatával az áramszolgáltatók
kiszolgáltatottjaivá válnak. A központilag bevezetett energiaforrások továbbá energiafüggőséget alakítanak ki, így egy nagyobb gázáremelkedéssel vagy áramkimaradással veszélybe kerülhet egy-egy település egész energiaellátása.
Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű régiókban az energiaszegénység ne okozzon a jövőben még nagyobb lemaradást, elsődleges jelentőségű a lakosság ismereteinek bővítése az energiatakarékosság és a decentralizált energiaellátásra alkalmas megújuló energiák használatának lehetőségeit tekintve. A program felmérései alapján kiderül, hogy az alternatív energiahordozókkal szemben a lakosság szkeptikus és kevés információval rendelkezik. Fontos, hogy ezek költséghatékonyak és megbízhatóak legyenek. Népszerűek a házilag, olcsón elkészíthető eszközök, melyek könnyedén beépíthetők a háztartásokba például fűtésrásegítésként (sör- vagy fátyolkolektor), alternatív világításként (PET-izzó) vagy főzési módszerekként (napaszaló, napgrill). Igény mutatkozna ezen egyszerű eszközök elkészítésének megtanulására, például önkormányzat által támogatott programok keretében. A háztartási energiafelhasználás terén is rengeteg olyan praktikum van, melyek elsajátítására nyitott lenne a lakosság. A stand-bye kapcsolók kiiktatásával, a LED-es izzók használatával, radiátorfóliák vagy perlátorok alkalmazásával bárki egyénileg is lefaraghat az energiaköltségeiből és egyúttal tehet a tisztább környezetért. A lakosság körében nagy felismerést hozott a közösségek szerepe az energiafelhasználás és a tiszta környezet kapcsolatában. A program eredményeképpen megállapítható, hogy a fenntartható életmódokat népszerűsítő szemléletformáló tevékenységek során törekedni kell annak tudatosítására, hogy ha egy közösség tagjai önös, rövidtávú érdekek mentén cselekszenek, akkor egy megoldhatatlan környezeti problémába sodorják egész közösségüket, beleértve ebbe saját magukat is.
A Tudomány mindenkinek – a megújuló energiákkal és fenntarthatósággal kapcsolatos hazai eredmények disszeminációja (TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0033) című program célja az energiatudatosság és a fenntarthatóság (környezet-, egészségvédelem) közötti kapcsolatot tudatosítása volt, egy a régió energiahasználatát feltérképező kutatás eredményeit felhasználó ismeretterjesztő tevékenységgel. A program során gyűjtött tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az egyéni felelősségvállalást ösztönző szemléletformálás csak akkor lehet hatékony, ha az párosul az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát segítő célzott, előfinanszírozásos állami, önkormányzati támogatásokkal és az energiafüggetlenség irányába mutató közösségi összefogások ösztönzésével.
Míg a mezőgazdaságban, meg lassan az élelmiszeriparban is kezdik szigorúan szabályozni, mint hívhatunk ökonak, azért az építészetben még elég rugalmasan kezelik – az ingatlanhirdetésekben meg pláne.
Az alábbi válogatásban látszóöko házakat kerestem, amelyek amellett, hogy valamilyen szempontból zöldek, ez meg is látszik a stílusokon. Szóval olyan manósakat na. Egészen megdöbbentő, hogy nem csak egy dombház keres gazdát Magyarországon, de nem is kettő, nem is három! Lássuk őket szépen sorban:
Dombház – Lőrinci, 7,8 M
Egy nyolcas “dombházbokor” egyik tagjáról van szó. A mellétoldott kutyaház kicsit buherának tűnik, viszont van benne egy versenyzongora is! Klassz lehet szánkózni télen a tetejéről.
–
Dombház – Tinnye, 10,9 M
Érdemes végigkattintgatni a képeket, mert a belsejében egy jurta, egy parasztház és egy nagypolgári lakás berendezése keveredik. Nagyon hangulatos, szépen karbantartott kecó.
–
Üvegpiramisos dombház – Lőrinci, 18 M
Az átlagosnál jóval nagyobb dombház a maga 249 m2-ével. Igaz nem a legnagyobb Magyarországon, de tudomásom szerint a legelsők egyike. Fantasztikus üvegpiramisos megoldásával elég sokat szerepelt a médiában.
–
Tanya jurtákkal és földházakkal – Bócsa, 21,9 M
Már maga a tanya is nagyon érdekes, hiszen a hagyományos külső belül egészen különleges résátjárókat rejt, de a kertben felépített hurkás földházak és a jurták még inkább izgalmassá teszik. Önmagában megérne egy posztot.
–
Napcsapdás ház – Esztergom, 27 M
A napcsapda kifejezés általában csak egy flancos szinonimája a télikertnek és az üvegezett verandának, ám itt valóban nagyon érdekesen néz ki a keskeny, hosszú üvegfolyosó. A ház ráadásul szalmabálával szigetelt. És van benne zongora is – úgy látszik ilyen minden ökoházhoz jár.
–
Passzív faház – Miskolctapolca, 29,9 M
Na igen, ez már nem az a fanatikus-földanyás-hippis vonal, sokkal inkább a menőn környezettudatos cégvezető stílus, de persze épp olyan jól néz ki, mint a többi. Sőt. Ez a többivel ellentétben profin is van fotózva.
–
Luxusdombház – Egerszalók, 115 M
Na jó, ha valóban szeretnénk dombházat, de valakinek az is fontos, hogy a középvezető-kollégái is irigykedjenek rá emiatt, akkor ez a legtutibb választás. Van ahol még drágábban kínálják, itt például 155-ért. Bár a hirdetés szerint lehet benne bármi a zártkörű klubtól az orvosi rendelőig.
Míg a mezőgazdaságban, meg lassan az élelmiszeriparban is kezdik szigorúan szabályozni, mint hívhatunk ökonak, azért az építészetben még elég rugalmasan kezelik – az ingatlanhirdetésekben meg pláne.
Az alábbi válogatásban látszóöko házakat kerestem, amelyek amellett, hogy valamilyen szempontból zöldek, ez meg is látszik a stílusokon. Szóval olyan manósakat na. Egészen megdöbbentő, hogy nem csak egy dombház keres gazdát Magyarországon, de nem is kettő, nem is három! Lássuk őket szépen sorban:
Dombház – Lőrinci, 7,8 M
Egy nyolcas “dombházbokor” egyik tagjáról van szó. A mellétoldott kutyaház kicsit buherának tűnik, viszont van benne egy versenyzongora is! Klassz lehet szánkózni télen a tetejéről.
–
Dombház – Tinnye, 10,9 M
Érdemes végigkattintgatni a képeket, mert a belsejében egy jurta, egy parasztház és egy nagypolgári lakás berendezése keveredik. Nagyon hangulatos, szépen karbantartott kecó.
–
Üvegpiramisos dombház – Lőrinci, 18 M
Az átlagosnál jóval nagyobb dombház a maga 249 m2-ével. Igaz nem a legnagyobb Magyarországon, de tudomásom szerint a legelsők egyike. Fantasztikus üvegpiramisos megoldásával elég sokat szerepelt a médiában.
–
Tanya jurtákkal és földházakkal – Bócsa, 21,9 M
Már maga a tanya is nagyon érdekes, hiszen a hagyományos külső belül egészen különleges résátjárókat rejt, de a kertben felépített hurkás földházak és a jurták még inkább izgalmassá teszik. Önmagában megérne egy posztot.
–
Napcsapdás ház – Esztergom, 27 M
A napcsapda kifejezés általában csak egy flancos szinonimája a télikertnek és az üvegezett verandának, ám itt valóban nagyon érdekesen néz ki a keskeny, hosszú üvegfolyosó. A ház ráadásul szalmabálával szigetelt. És van benne zongora is – úgy látszik ilyen minden ökoházhoz jár.
–
Passzív faház – Miskolctapolca, 29,9 M
Na igen, ez már nem az a fanatikus-földanyás-hippis vonal, sokkal inkább a menőn környezettudatos cégvezető stílus, de persze épp olyan jól néz ki, mint a többi. Sőt. Ez a többivel ellentétben profin is van fotózva.
–
Luxusdombház – Egerszalók, 115 M
Na jó, ha valóban szeretnénk dombházat, de valakinek az is fontos, hogy a középvezető-kollégái is irigykedjenek rá emiatt, akkor ez a legtutibb választás. Van ahol még drágábban kínálják, itt például 155-ért. Bár a hirdetés szerint lehet benne bármi a zártkörű klubtól az orvosi rendelőig.
