A kommunista múlt nemcsak a kommunista diktatúra elnyomását évtizedekig megszenvedő népek ügye, hanem egész Európa közös terhe – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Passauban a magyarországi határnyitás 25. évfordulója alkalmából a bajor tartományi gyűlés (Landtag) által rendezett ünnepségen.
A bajor közszolgálati televízióban élőben közvetített ünnepség magyar díszvendégeként Balog Zoltán kiemelte, hogy “ameddig csak az egykori keletről beszélünk, addig nem lesz a lelkekben egyesült Európa”. A kommunista diktatúra “nem a kelet magántörténelme, hanem Európa közös terhe, éppen úgy, mint a nácizmus” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy “a diktatúrák örökségét” közösen kell feldolgoznia Európa keleti és nyugati részének. Az ünnepségen, amelyen a bajor közélet és politika számos vezető személyisége megjelent, egy egykori NDK-s menekült a pódiumon egy csokor virágot adott át Balog Zoltánnak, így köszönve meg a magyar népnek a menekülteknek 1989-ben nyújtott segítséget.
Az emberi erőforrások minisztere – aki 1989-ben református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban – kiemelte, hogy a német és a magyar népet “ezeréves közös történelem” köti össze, amely Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságával kezdődött. Ennek a közös történelemnek a része egyebek között az, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az akkori NSZK-ban több tízezer magyar menekültet fogadtak be, és az is, hogy nyugatnémet és keletnémet református közösségek tagjai magyarországi református közösségeknél vendégeskedve találkoztak, mert a keletnémetek nem utazhattak az NSZK-ba. Ez a “sok közös, szomorú és szép” élmény mind az előzményét jelenti annak a támogatásnak, amelyet a magyarok nyújtottak a németeknek 1989-ben, a közös történelem “kötelezte” a segítségre a magyarokat – fejtette ki Balog Zoltán.
Az ünnepséget azért tartották a bajor-osztrák határ térségében fekvő Passauban, mert 1989-ben a Magyarországról Ausztrián át érkező NDK-s menekültek ott érték el az akkori NSZK területét. Passau így “a szabadság kapuja” volt – emelte ki Jürgen Dupper, a város főpolgármestere a rendezvényen, amelyen több pódiumbeszélgetésen kortanúk, az események résztvevői idézték fel, hogy menekültként miként jutottak el az NDK-ból a bajor városig, illetve helyi lakosként miként fogadták és látták el az Ausztriából érkező menekülteket.
Többen a nemzetközi politikai viszonyok alakulására is kitértek. Theo Waigel volt német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a határnyitás időszaka igen veszélyes politikai helyzet volt, de “kialakult egy felelősségtudattal teljes közösség Nyugat- és Kelet-Európa politikusai között”. “Azokban a nehéz órákban az volt a legfontosabb, hogy mindenki megfontoltan járt el, senki nem kezdett el fejvesztve lövöldözni. Hatalmas szerencsénk volt” – mondta Teho Waigel. Az ünnepséget Barbara Stamm, a bajor Landtag elnöke nyitotta meg. A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta: a németek soha nem felejtik, hogy a magyar nép az 1989-es határnyitással lehetővé tette Németország újraegyesítését és Európa egyesítését. A 25 évvel ezelőtti események nélkül nem élhetnénk újraegyesített, békés Németországban és egyesült Európában” – mutatott rá Barbara Stamm, kiemelve, hogy a határnyitás “csoda” volt, és az “emberiesség győzelmét” jelentette. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.